Kóczián Balázs

2021. augusztus 06. 13:15 | Kóczián Balázs, Koroknai Péter, Lovas Zsolt

Kell-e félnünk az ikerdeficittől?

Az államháztartási hiány a költségvetési hiánycél és az előrejelzések szerint 2021-ben és 2022-ben is meghaladhatja a GDP 3 százalékát, miközben a folyó fizetési mérleg egyenlege jelenleg csak enyhe többletet mutat. Ezért felmerülhet a kérdés, hogy a jelenlegi helyzetben kell-e tartanunk az ikerdeficit kialakulásától. Ennek megválaszolásához bemutatjuk, hogy a 2000-es évek elején milyen tényezők vezettek az ikerdeficit kialakulásához és röviden áttekintjük, hogy jelenleg fennáll-e a jelenség kialakulásának kockázata. Megállapításaink szerint a 2000-es évek elején kialakuló ikerdeficitet – más egyéb tényezők mellett - az állam magas hiánya, a lakosság elégtelen szintre csökkenő megtakarítása, és a kedvezőtlen gazdasági környezet okozta. A jelenlegi előrejelzések szerint a lakossági megtakarítás a közeljövőben is számottevő marad miközben a folyó fizetési mérleg többlete emelkedik, így az ikerdeficit probléma kialakulásának esélye alacsony. Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy vannak olyan folyamatban lévő intézkedések melyek növelhetik a probléma kialakulásának kockázatát.

2021. február 12. 10:41 | Kóczián Balázs, Kuti Zsolt, Sisak Balázs

Minden jóban van valami rossz – A járvány elmúltával ismét romolhat a profitegyenleg

Felzárkózó gazdaságokban az elkölthető jövedelmek összege jellemzően elmarad a megtermelt jövedelmek értékétől, ami az EU keleti tagállamaiban, így hazánkban is leginkább a külföldi vállalatok itt megtermelt nyereségéhez köthető. A profitegyenleg hiánya 2019-ben a GDP 4,4 százalékára mérséklődött, amihez a hazánkban működő külföldi tulajdonú vállalatok alacsonyabb, illetve a külföldön működő hazai tulajdonú vállalatok emelkedő nyeresége egyaránt hozzájárult. 2020-ban a koronavírus okozta gazdasági helyzettel összefüggésben tovább mérséklődött a külföldi vállalatok nyeresége. A 2008-as válság tapasztalatai alapján ugyanakkor a profitegyenleg hiánya tavaly csak átmenetileg csökkent, a gazdasági teljesítmény helyreállásával a korábbi szintjére emelkedhet vissza. Ezért a profitegyenleg hiányának hosszabb távú fenntartható mérsékléséhez a tőkekifektetések támogatását szolgáló változásokra van szükség.

2020. február 17. 10:00 | Nagy Márton, Kóczián Balázs, Koroknai Péter

Így tűnhetne el Magyarország negatív profitegyenlege 20 év alatt

A profitegyenleg hiánya meghatározó szerepet tölt be a hazai GDP és GNI közötti különbségben. Szakmai cikkünkben megvizsgáljuk, hogy mekkora a profitegyenleg hiánya, milyen tényezőkből fakad, és hogy kiegyenlítésének mekkora tőkeszükséglete van. Ezt követően sorra vesszük, hogy a nem pénzügyi vállalatok forrásainak növekedése mennyi forrást biztosíthat a profitegyenleg kiegyenlítéséhez, és hogy ezen források bővülése hogyan hatna a szektor forrásszerkezetére. Végül rávilágítunk arra is, hogy a profitegyenleg kiegyenlítésének elengedhetetlen feltétele a gazdasági felzárkózás fennmaradása is. Nagy Márton, Kóczián Balázs és Koroknai Péter, az MNB munkatársainak cikke.

2014. augusztus 14. 05:55 | Kóczián Balázs

Mire figyeljünk a fizetési mérleg új havi adatközlésénél?

2014 közepétől két fontos változás is történt az MNB fizetésimérleg-statisztikájában: az Európai Uniós szabályozással összhangban megváltozott a módszertan, illetve az MNB havi statisztikákat is közöl. Annak érdekében, hogy a fenti változások minél kevesebb félreértéssel járjanak, az MNB szakértője, Kóczián Balázs, az alábbi cikkel segíti az elemzők munkáját.

2014. július 14. 14:31 | Kékesi Zsuzsa, Kóczián Balázs

Miben takarít meg a lakosság?

A háztartási szektor pénzügyi megtakarításának szerkezete az elmúlt két év során jelentős átalakuláson ment keresztül. Az elmúlt időszakban több cikk is született a témában, ugyanakkor elemzésünk célja elsősorban az, hogy a stilizált tények mellett a folyamatok mélyebb összefüggéseire is felhívjuk a figyelmet. A lakossági megtakarításokat tekintve az egyik legszembetűnőbb változás, hogy a lakosság egyre inkább az értékpapír típusú megtakarítások felé fordult. Az értékpapír-vásárlás forrását kezdetben csupán az új megtakarítások jelentették, később azonban a háztartások már a korábban felhalmozott bankbetét megtakarításaiból is állampapírt és befektetési jegyet vásároltak. A lakossági viselkedés megváltozása mögött elsősorban az állampapírok és befektetési jegyek bankbetéteket meghaladó jövedelmezősége állhat. A lakosság portfólióátrendezése a magánszektor fokozatos hitelleépítése - és a visszafogott hitelkereslet - miatt nem okoz feszültségeket a bankok mérlegében. 2013 során a háztartások készpénz-megtakarításai is jelentős mértékben bővültek, amiben a historikus mélypontjára csökkenő inflációnak, az ezzel párhuzamosan mérséklődő kamatoknak, az emelkedő kiskereskedelmi forgalomnak, valamint a tranzakciós illetéknek is szerepe lehetett. A lakossági portfólióátrendeződés hatására a lakosság tulajdonában lévő értékpapírok állománya hamarosan meghaladhatja a bankbetétek nagyságát.