Szinte teljesen leállhat idén a magyar gazdaság, de jelentős visszaesésre is van esély a GDP-ben – vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. A becslések szinte naponta változnak az újabb és újabb bejelentésekkel, a legfontosabb kérdés most az, mennyire húzódik el a válság.
Korábban a 340-es szint tűnt lélektani határnak a forint árfolyamában, azonban az utóbbi hetekben a koronavírus miatt kialakult piaci pánikban szerdán a 350-et is átlépte a jegyzés. Egyelőre nehéz megjósolni, hol lehet a teteje az árfolyamnak, a legfontosabb kérdés az lehet, enyhül-e a piaci nyomás a feltörekvő devizákon. Ha nem, akkor akár a 360-as szint sem elképzelhetetlen.
A vállalatok után a lakosság esetében is 2020 végéig szóló törlesztési moratórium bevezetésére szólította fel az MNB a bankokat, ennek elmaradása esetén a kormány vezetheti be az intézkedést. Értékelésünk szerint a moratórium azonnali létkérdés, ezért nagyon gyorsan be kell vezetni, mégis körültekintően és higgadtan, az érintettek szempontjait szem előtt tartva. Cikkünkben három kérdésre igyekszünk válaszolni: 1. Miért van szükség a moratóriumra? 2. Hogyan működhet és hogyan nem? 3. Nem megy bele tönkre a bankszektor?
A koronavírus okozta új helyzet és a kormányzati döntések alapvetően befolyásolják rövid távon a magánegészségügyi szolgáltatók hétköznapjait, ezért piaci körképünkben megkérdeztük a legnagyobb hazai privátszolgáltatókat, hogyan reagáltak ebben a környezetben, mit tapasztalnak az ügyfelek részéről és mennyiben írja át üzleti terveiket a járvány terjedése. Ami egyértelmű: a működést átírja a mostani helyzet, a beruházási döntéseket nem feltétlenül, és logikus megoldás a távkonzultáció bevezetése, alkalmazásának bővítése. Nagyon úgy tűnik, hogy a kényszerhelyzet felgyorsította az online megoldások és a technológiai újítások alkalmazását. Különösen érdekes volt számomra, hogy a privát intézmények vezetői és tulajdonosai mennyire közlékenyek voltak egy ilyen érzékeny helyzetben, főleg annak fényében, hogy ezúttal borúlátó jövőképüket kellett a szélés nyilvánossággal megosztaniuk.
Jelentős bevételkieséssel kell számolnia a hazai társasházak túlnyomó részének a koronavírus tovagyűrűző hatása miatt. Pénzügyi és jogi következmények jönnek, amik legalább másfél millió embert érintenek. A bevételek elmaradása idővel – akár már idén – a közös költség megemelésével járhat.
Gyakorlatilag az összes puskaporukat ellőtték a világ nagy jegybankjai azzal, hogy a Fed vasárnap újabb rendkívüli gigantikus kamatvágást és eszközvásárlást jelentett be. Legalábbis kamatpolitikával már nem nagyon tudnak tovább segíteni a koronavírus-járványban megroppant világgazdaságnak. A befektetők épp ettől ijedtek meg: mostanra mindent egy lapra tettek fel a jegybankok, a további gazdaságélénkítésre nagyon limitált a mozgásterük. Néhány eszköz azért még maradt, amiket szükség esetén elő lehet rántani a kalapból, de egyre égetőbb szükség lenne arra, hogy a költségvetési politika is támogassa az erőfeszítéseket.
Új szakaszába lépett a koronavírus-járvány – jelentették be tegnap a magyar hatóságok. Az új szakasz abból a szempontból is változást jelent, hogy világossá vált: a koronavírust csak a gazdasági teljesítményt súlyosan visszavető lépésekkel lehet megfékezni szerte a világon. Éppen ezért eljött a gazdaságpolitikai akciók ideje, amelyek a gazdasági áldozatokat hivatottak mérsékelni. Mégpedig nagyon gyorsan, mielőtt ugyanúgy elkésünk, mint ahogy a járvány kezelésében elkésett Európa.
Néhány napja tudjuk, hogy Magyarország terápiás készítmény kifejlesztésével is harcba száll az új koronavírussal szemben. Az állami pályázati forrásból támogatott konzorcium célja egy olyan gyógyszer létrehozása, amely a fertőzöttek szervezetében semlegesíti a vírust. A legnevesebb hazai kutatóintézetekből álló konzorciumot az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Immunológiai Tanszéke vezeti, melynek élén Kacskovics Imre tanszékvezető, egyetemi tanár, az egyetem Természettudományi Karának dékánja áll. Az immunológus szakember a Portfolio-nak adott interjújában beszélt arról, hogy hogyan indult el ez a projekt, miért más ez a vírus, mint az eddigiek és mire lesz jó a konzorcium által fejlesztett gyógyszer. Azt is elárulta, hogy a kutatócsoport hamarosan izolálni fogja a hazai betegekben megjelent vírust is.
Jelentősen emelkedő hozamok, sikertelen aukció, alulteljesítő magyar kötvények – ezek jellemezték az állampapírpiacot az utóbbi napok piaci pánikjában. Úgy tűnik, hogy a biztos menedéket kereső befektetők szemében a magyar piac megint kockázatosnak számít, amin nem segítenek a kormány által is hangoztatott recessziós félelmek sem. Az egyelőre nem látszik, hogy a külföldi befektetők tömegesen menekülnének a magyar piacról, de az eladási hullám egyértelmű.
Európa talán legsebezhetőbb gazdaságának erőközpontját találta telibe a koronavírus, ami számos, igencsak szerteágazó gazdasági-pénzügyi láncreakciót indíthat be. Ennek első jeleit már látjuk is, és mindezt fel is erősítette az Európai Központi Bank új elnökének szerencsétlenül elsült múlt csütörtöki kijelentése. Néhány hónap múlva, amikorra a vírus már remélhetőleg lecseng, elképzelhető, hogy egy gazdaságilag talán még nagyobb problémával állunk majd szemben: mit kezdjünk Olaszországgal, és annak brutálisan nagy adósságával? Nem állítjuk, hogy a láncreakciók végül teljesen bedöntik Olaszországot, és állami mentőcsomagra kényszerítik, amibe az egész eurózóna is beleremeg, hiszen máris sok fontos, ennek esélyeit csökkentő intézkedés született, de ezekkel együtt is jelentős még a kockázata ennek a negatív forgatókönyvnek.
Olyan horderejű döntéseket jelentett be most az Európai Bizottság a koronavírus miatti válságkezelés támogatására, amelyekre még a 2008-2009-es globális pénz- és tőkepiaci válság során sem volt példa.
A koronavírus miatt könnyen meglehet, hogy 2019 volt a magyar bankszektor eddig látott növekedési ciklusának a csúcséve. Az MNB tegnap közzétett éves adatai szerint soha nem látott, 698 milliárd forintos nyereséget ért el a hitelintézeti szektor tavaly (13%-os tőkearányos megtérülés mellett), ennek 59%-át az OTP szállította, további 16%-át pedig az Erste és a K&H. Úgy tűnik azonban, véget ért az aranykor a hitelezési veszteségek szempontjából: négy éve nem látott értékvesztést könyveltek el a bankok, de a feketeleves még nagyon úgy fest, hogy hátravan. Emellett a költséghatékonyság területén sem sikerült előrelépniük a pénzintézeteknek.
Kifejezetten sötét képet vázolt fel kedden Orbán Viktor a világszerte terjedő koronavírus-járvány kapcsán: a miniszterelnök szerint hiú ábránd azt feltételezni, hogy rövidtávon elmúlik majd a vírus hatása. Emellett az idei és a jövő évi költségvetés áttervezéséről beszélt, illetve szóba hozta, hogy „sokmilliárd eurós” gazdaságélénkítő csomagokra lesz szükség. Varga Mihály esti nyilatkozata a magyar recesszió lehetőségéről még nagyobb súlyt ad a minszterelnök szavainak. Nézzük, milyen mozgástere van erre a kormánynak és szükség esetén honnan lehet új forrásokat bevonni!
Szerdától a Mol újabb 7 forinttal csökkentheti a benzin árát, és 6 forinttal a gázolajét, azonban ebben még nincs benne a mai olajár összeomlás hatása. Kiszámoltuk, hogy mennyivel csökkenhet még a jelenlegi szintekről az üzemanyagok ára, azonban hogy mikortól lesz érezhető mindez a kutakon, arról a szakértők véleménye megoszlik.
A növekedés társadalmi fenntarthatóságának kulcsa, hogy a gazdasági növekedés előnyeiből a társadalom széles csoportjai részesüljenek. Ennek megítélésére gyakran használt mutató a vagyoni egyenlőtlenség mértéke, melyben Magyarország kimondottan kedvező helyen áll nemzetközi összevetésben. 2013 óta a dinamikus gazdasági növekedés az európai összevetésben alacsony vagyoni különbségek fennmaradása mellett következett be. A széles középosztály kialakulása növeli a társadalmi kohéziót, mérsékli a társadalmi ellentéteket, segíti a humántőke fejlődését és a munkatermelékenység növelését.
Az elmúlt hetek egyre idegesebb tőkepiaci hangulata után ma reggelre egyértelmű pánik uralkodott el a tőzsdéken. Az olajár óriásit zuhant, a részvényárak szakadnak, a kötvényhozamok szintén. A közvetlen kirobbantó hatás az olajtermelők szabályozási kudarca, de az egész mögött a koronavírus-járvány áll.
Több száz milliárd forintnyi tartalékhoz tud hozzányúlni az idei költségvetésben a kormány, ha azt a koronavírus miatti helyzet indokolná. Ennek azonban ára van.
Európában hárompercenként veszíti el valaki az életét vastag- és végbélrákban. Ha pedig az egyes ország mutatóit vetjük össze, akkor kiderül: Magyarországon van a legnagyobb esélye annak is, hogy vastagbélrák alakuljon ki egy honfitársunkban és sajnos annak is, hogy ez a betegség halálos lefolyású lesz - fejtette ki Molnár Tamás, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság elnöke a Portfolio-nak adott interjújában. A szakember beszélt a szűrőprogramok fontosságáról, egészséggazdasági előnyükről és arról is, hogy az ezzel kapcsolatos halálozás megelőzésére, csökkentésére fordított állami forrás ne elegendő.
Mindenki a jegybankoktól várja a segítséget a koronavírus gazdasági hatásainak leküzdésére, azonban sokan még a 2008-ban kezdődött válság következményeit nyögik. Így pedig kérdéses, mennyi eszközük maradt egy esetleges újabb globális gazdasági visszaesés leküzdésére. Ha a költségvetési politika nem segít, akkor könnyen hatástalanok maradhatnak a jegybanki lépések. Az utóbbi napok globális átalakulása az MNB-t is komoly dilemma elé állíthatja, a magyar jegybank március végéig dönthet a következő lépésről.
Új kormányzati munkacsoport alakult, amely vizsgálni fogja, hogy a legnagyobb nemzetközi technológiai vállalatok hogyan befolyásolják az életünket, érvényesülni tudnak-e az alkotmányos garanciák, emberi szabadságjogok ezeknél a szolgáltatóknál. A Portfolio-nak adott interjújában a Digitális Szabadság Bizottság konkrét terveit részletezte Varga Judit igazságügyi miniszter, akinek kiemelt célja, hogy megakadályozza egyfajta pszeudo-jogrendszerek kialakulását a digitális térben. A tárcavezető hangsúlyozta: az államnak kötelessége védeni az emberek jogait, ha kell, a technológiai cégekkel szemben is.
Bár a NIS2 regisztrációs határidő óta még egy hónap sem telt el, de máris rohamosan közeledik a következő kiberbiztonsági... 
A felhívás tervezet részletesen bemutatja az elszámolható költségeket, nézzük át őket.
Egyes politikai körökben most az a mondás, hogy a BRICS országok (Brazília, Oroszország, Kína, India, Irán, Egyiptom...
"Nyugodtabb időszakban mindenkinek ajánljuk, hogy gondolkozzon el, a megtakarításainak mekkora részét szeretné devizában... 
Május közepén írtam az MMM-ről, mert akkor vágott osztalékot a cég. Érdekes módon akkor a befektetők ezt nem értékeltek...
Lássuk, milyen információk láttak napvilágot a héten, melyekről minden érdeklődőnek tudnia kell! Lesz szó a családtámogatások...
Engedi ezt a költségvetés?
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
