Érdekes témában közölt egy friss írást az Európai Alap- és Vagyonkezelői Szövetség (EFAMA), ebben azt fejtegeti, hogy bár a világban egyre elterjedtebbé válik a különféle befektetési alapok összevonása és konszolidációja, végső soron költség szempontból nem biztos, hogy jobban járnak így a befektetők.
Nem várt fordulatokban bővelkedett tavaly az önkéntes pénztári szektor a ma megjelent statisztikák alapján: egyrészről az önkéntes pénztáraknál hosszú idő után tavaly nőtt a taglétszám, másrészről rekordot döntöttek a pénztári befizetések is. Mindez annak ellenére, hogy csak a tavaly szeptember végéig meglévő nyugdíjpénztári megtakarítás használható fel lakáscélra. Ebből egy nagy év végi hajrá és egy nagy koppanás is kinézett a szektornak, az előbbi jött be.
A friss adatok szerint 122 milliárd forinttal több lakossági állampapírjuk volt a magyaroknak február közepén, mint december végén, pedig ez idő alatt két fontos PMÁP-sorozat is alacsonyabb kamatozásra váltott. Ez a névértékes növekmény a múlt havi 315 milliárd forintnyi kamatfizetés 40%-át jelenti, ami nem jelenti azt, hogy a kifizetett kamatok 60%-a elhagyta az állampapírpiacot: úgy tűnik, a kamatok kétharmada továbbra is az állampapírokat keresi. A januárban kamatot fizető, de nem lejáró prémium állampapírok állománya összesen 383 milliárd forinttal csökkent, vagyis a tőke 28%-a választott egyelőre a két konstrukció helyett valami mást. Mindeközben a nagy nyertes továbbra is a FixMÁP, a konstrukció állománya másfél hónap alatt 475 milliárd forinttal 1490 milliárd forint fölé bővült, amivel megelőzte a bónusz állampapír állományát is. Mindez valószínűsíti, hogy a januári PMÁP-kamatok nagyobb összegben a FixMÁP-vásárlásnál jelentek meg. A folyamatok hatására február közepén új rekordra emelkedett a lakossági állampapírokban lévő megtakarítás.
Ritkán volt az utóbbi időben olyan, ami most: egyes intézményi állampapírokkal magasabb kamatot is zsebre lehet tenni, mint lakosságiakkal, a jó hír pedig, hogy ezeket a lakossági befektetők is megvehetik. Mostanra a magyarok mintegy 1700 milliárd forintot tartanak nem lakossági állampapírban, ennek egy jelentős részét Diszkont Kincstárjegyben, amelynek hozama jelenleg bőven meghaladja például a prémium állampapírok átárazódás utáni, 4-5% körüli kamatszintjeit. Összességében az új PMÁP-kamatokhoz képest igen, a FIXMÁP-énál jóval kedvezőbb kamatot viszont jelenleg nem nagyon találni az intézményi papírok között.
2023 őszén jelent meg az a kormányrendelet, amely az ingatlanalapok versenyhelyzetének javítását célozta volna azzal, hogy ismét vásárolhatóak lehetnek a korábban sokak által keresett, gyors (maximum T+7 napos) visszaváltású ingatlanalapok. A szándék úgy tűnik, nem érte el a kívánt hatást, a befektetői kereslet gyér maradt. Most egy újabb rendeletmódosítást hozott az ügyben az NGM, azonban az iparági szakértők szerint ez nem hoz nagy változást. Sőt, az előírt minimum követelmények éppen a kormány szándékával tűnnek ellentétesnek, hiszen sok ingatlanalap esetében ellehetetleníti az ingatlankitettség növelését.
Lezárja a 2028/P és 2029/N sorozatú Bónusz Magyar Állampapírok (BMÁP) értékesítését az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Az új 2028/R és 2030/N sorozatok a 3 hónapos diszkont kincstárjegyek hozama feletti kamatot fizetnek majd, de már csak 1,25% kamatprémiummal, az első kamatperiódusban évi 7,25%-ot - közölte az ÁKK. Ez azt jelenti, hogy a 3 és 5 éves BMÁP esetében is 25 bázisponttal csökken a kamatprémium.
Nagy pénzek szabadulnak fel a mostani hetekben, elsősorban a Prémium Magyar Állampapír kamatfizetéseinek köszönhetően. A Portfolio által megkérdezett szakértők szerint a pénzpiaci és kötvényalapok továbbra is versenyképesek az állampapírokkal szemben, de a magasabb hozam érdekében érdemes fokozatosan növelni a kockázati kitettséget, és azt is elárulják, mivel. A „forint vagy deviza” kérdésben abban mindenki egyetért, hogy fontos a devizában való diverzifikáció, de ennek mértékében és időzítésében már megoszlanak a vélemények. Vannak, akik szerint nem érdemes sok pénzzel a forint ellen fogadni, mások úgy látják, hogy hosszú távon a hazai fizetőeszköz nem tud kitörni a gyengülő trendből. A szakértők azt is elárulták, mit gondolnak az amerikai részvényekről, érdemes-e még ezekbe fektetni, illetve milyen egyéb régiók részvénypiacai hozhatnak most sokat a konyhára.
A február hozza el az igazi pénzesőt a prémium állampapíroknál: a következő pár napban 420 milliárd forint landol a magyarok számláin. Ezzel pedig hat PMÁP-sorozat kamata fog visszaesni a mostani 18-19% közötti szintekről 4-5% környékére. Mutatjuk a részleteket és a tudnivalókat.
344 milliárdos vagyonnövekménnyel indították az évet a befektetési alapok, ebből több mint 200 milliárdot tett ki a friss tőkebeáramlás januárban, ami új rekordot is hozott a befektetésialap-piac kezelt vagyonában. A legtöbb pénz a vegyes alapokba, majd az abszolút hozamú alapokba érkezett, a keresletnek minden bizonnyal jót tettek a múlt hónapban érkező állampapír kamatfizetések. A vagyonarányos hozamokat tekintve az év első hónapjában már az árupiaci alapok emelkedtek ki.
Mára már több mint 11 000 milliárd forintot kezelnek a magyar gazdagoknak a hazai privátbanki szolgáltatók, az egy ügyfélszámlára eső vagyon tavaly év végén meghaladta a 180 millió forintot. Arról már kevesebb szó esik, hogy a magyar gazdagok befektetései az utóbbi években jelentős átrendeződéseken mentek keresztül, egyértelműen teret nyertek a kockázatosabb eszközök. A Portfolio Privátbanki Felmérésének eddig nem látott számait mutatjuk most meg.
Meglepő vagy sem, 47 milliárd forinttal több lakossági állampapírjuk volt a magyaroknak január végén, mint december végén, pedig két fontos PMÁP-sorozat is alacsonyabb kamatozásra váltott. Ez a névértékes növekmény a múlt havi 315 milliárd forintnyi kamatfizetés 15%-át jelenti, ami nem jelenti azt, hogy a kifizetett kamatok 85%-a elhagyta az állampapírpiacot: úgy tűnik, mintegy 100 milliárd forint az intézményi papírokban landolt. Még érdekesebb, hogy a januárban kamatot fizető, de nem lejáró prémium állampapírok állománya összesen 316 milliárd forinttal csökkent, vagyis a tőke 23%-a választott egyelőre a két konstrukció helyett valami mást.
Évek óta nem látott érdeklődés övezi a hosszú távú megtakarítási formákat itthon, az MNB statisztikái szerint a TBSZ- és NYESZ-számlák száma és a rajtuk lévő megtakarítás is meglódult az utóbbi egy-másfél évben. A szocho körüli változások, értve ez alatt azt a kiskaput is, hogy rövid távra is lehetett szochómentesen TBSZ-t nyitni, azt eredményezték, hogy másfél év alatt 112,5 ezerrel nőtt a TBSZ-számlák száma, a rajtuk elhelyezett összeg pedig több mint 2700 milliárd forinttal bővült. A felfutó keresletből a legnagyobbat a brókercégek profitáltak. Ezzel párhuzamosan pozitív fejlemények játszódtak le a hosszú távú nyugdíjcélú megtakarítások piacán is azzal, hogy a NYESZ-számlanyitási aktivitás is megugrott.
Kihívásokkal és lehetőségekkel teli év lesz 2025 a vagyonkezelői piac számára a Capgemini friss előrejelzése szerint. A világszerte berobbanó hiperperszonalizáció és a generatív AI alaposan felforgatja az iparágat, de eddig nem látott segítséget is nyújthat. Mindeközben egyre inkább előtérbe kerül a generációváltás miatti fiatalabb ügyfelek bevonásának fontossága. A Capgemini összeszedte, melyik az a 10 trend, ami leginkább befolyásolja a vagyonkezelői piacot idén.
Decemberben egyértelműen kioltották egymást az állampapírt vásárlók és eladók, gyakorlatilag semmit nem változott a magyarok kezében lévő, piaci értéken vett állampapír-állomány. Mindezt a friss pénzbeáramlás, illetve a kamatok újrabefektetésének elmaradása okozhatta, aminek minden bizonnyal köze van ahhoz, hogy sokan kivárnak a befektetési döntésekkel, amíg idén beindul a prémium állampapírok kamatfizetése. Mindeközben a befektetési alapoknak tavaly közel 2500 milliárd forinttal nőtt az állományuk, ezzel immár második éve utasították maguk mögé az állampapírokat. További érdekesség, hogy kezdik megszorongatni a külföldieket a magyar szereplők az államadósság-finanszírozásban.
Két éve változatlan a lemez: nem az állampapírokat, hanem a befektetési alapokat keresi leginkább a magyarok friss megtakarítása. A sokszor vonzóbb hozamok miatt ez nem annyira meglepő, de nem csak a befektetők nyernek ezzel: az alapkezelők vagyona is kilőtt, különösen a nagyobb szereplőké. A piaci koncentráció alapján az OTP, az Erste és az MBH alapkezelője uralja a piacot, a 10 legnagyobb szolgáltató együttesen 94%-ot képvisel. Megnéztük, hogy alakult át az utóbbi időben a legnagyobbak részesedése.
Óvatosságra intenek a piacokkal kapcsolatban a hazai portfóliómenedzserek friss portfólió-ajánlóikban. Bár Donald Trumpot beiktatták, a nagyotmondások mellett a piacok által várt valódi gazdaságpolitikai tervekről nem igazán tudunk többet, mint november előtt. A szakértők úgy látják, a túlzott részvénypiaci optimizmus intő jel, jó példa erre a DeepSeek megjelenése és az azt követő jelentős esés az AI-kapcsolt részvényekben. Nem véletlen, hogy a modellportfóliókban is az óvatosság tükröződik, a nemzetközi kötvények felé most nagyobbak voltak a mozgások, míg a pénzpiaci eszközök sosem látott szintre estek vissza.
Pár napon belül kamatot váltanak a Babakötvények, február 1-től a korábbi 20,6% helyett már 6,7%-os kamattal ketyegnek tovább. Mindeközben új Babakötvényt is piacra dobnak, az előző évi inflációra az elődjeihez hasonlóan 3 százalékpont kamatprémiumot fizet, így pedig érdekes helyzet áll elő: míg a korábbi években a Babakötvény volt messze a legjobb kamatot biztosító állampapír a piacon, most találunk ennél jobb kamatozású konstrukciót is. Azért a Babakötvénynél is van egy csavar a történetben, aminek sokan örülhetnek.
Sok PMÁP-befektető talán észre sem vette, hogy az utóbbi években jó párszor előfordult: a nevében inflációkövető Prémium Magyar Állampapír negatív reálkamatot fizetett. Aki egy ilyen papírt vásárol, az a jövőbeni infláció ellen szeretné védeni magát, de utólag visszatekintve ez sokszor nem sikerül. A számok azt mutatják, hogy 2020 áprilisától két és fél évig tartó negatív reálkamat-környezettel kellett megbarátkozniuk a PMÁP-befektetőknek, ennek mértéke több hónapon keresztül -10%-nál is rosszabb volt. Jó hír, hogy azóta fordult a kocka, és az elmúlt két évben már sokan tettek szert pozitív reálhozamra, idén viszont az infláció várható emelkedése előrevetítheti, hogy egyes PMÁP-tulajdonosok ismét veszíthetnek PMÁP-pal a pénzük értékéből. Mutatjuk, kik a "legveszélyeztetettebbek".
Nagy létszámban, több mint 10 ezren töltötték ki a Portfolio-n egy hete megjelent kérdőívet arról, mihez kezdenek az állampapírkamatokkal és a meglévő prémium állampapírjaikkal, az eredmények elgondolkodtatóak. A kamatfizetések 31%-a, a lejáró PMÁP-ok 21%-a, a nem lejáró PMÁP-befektetések 41%-a maradna az állampapírpiacon, ez alapján a legrosszabb esetben a lejáró prémium papírok esetében mintegy 375 milliárd forintos, a nem lejáró PMÁP-befektetések esetében pedig mintegy 3800 milliárd forintos finanszírozási gapje keletkezik az államnak. Már-már sokkoló, hogy a devizás megtakarításban gondolkodók aránya hasonló, mint az állampapírpiacon maradóké. Azt az állam pedig eldönti maga, jó arány-e, hogy a válaszadók ötöde venné ki a teljes összeget állampapírból, ezt a legtöbben egyébként rögtön a kamatfizetés után meglépnék. Külön megnéztük azt is, mennyiben térnek el a 50 millió forint feletti PMÁP-állománnyal bírók válaszai az átlagétól.
Több mint 800 ezer megtakarítónak 1700 milliárd forint kamatot fizet ki a kormány. Ebből 1300 milliárd forint kapcsolódik a Prémium Magyar Állampapírhoz – közölte friss Facebook-bejegyzésében Nagy Márton, de nem ez a legizgalmasabb része a nemzetgazdasági miniszter bejegyzésének.
Az élettársak helyzete hazánkban jogi szempontból sajátos, hiszen míg egyre többen választják a társas együttélésnek... 
Nem új gyárakra van szükség, hanem olyan gyárakra, ahol több pénzt kereshetnek a magyar munkavállalók - mondta Szabó... 
A nagy válságokhoz általában új, korábban nem látott problémák vezetnek. A gazdasági döntéshozók éppen ezért...
A németországi választások eredménye kedvezően befolyásolta a vállalkozói optimizmust, ugyanakkor a jelenlegi gazdasági...
Az idei évben is van lehetőség évfordulótól függetlenül átnézni és felmondani a lakásbiztosításunkat. A márciusi...
A magyar kis- és középvállalkozások (KKV-k) számára újabb finanszírozási lehetőség nyílik a GINOP Plusz-1.4.5-25... 
Mit tehet az EU ebben a helyzetben?
Egyre több országban veti meg a lábát a magyar ételmentő startup.
Mit jelent az áfa-visszatérítés?
