A Politico cikke megerősíti azt a képet, amit a Financial Times is jelzett már, hogy az Európai Bizottság, illetve számos tagállam felől nincs igazi ambíció arra, hogy Magyarország és Szlovákia mellé álljanak az orosz olajszállítások fenntartásáért való küzdelmükben. Olyan jelzők vannak a tudósításban, hogy frusztráltak a tagállamok, illetve füstölögnek az ügy miatt, és elkeseredett hangulat tapasztalható.
Egy diplomata úgy fogalmazott a lapnak: "Sok EU-tagállam tett költséges, de szükséges erőfeszítéseket, hogy megszabaduljon az orosz gáztól és olajtól való függőségtől... főleg azért, mert az bűzlik a vértől. Úgy tűnik, hogy Magyarországnak nemcsak a szaglásával, hanem a gondolkodásmódjával is gondok vannak, és hiányzik az eltökéltség, hogy megszabaduljon a függőségektől".
Egy másik uniós diplomata azt mondta:
Nem hiszem, hogy a Bizottság szívesen segítene Magyarországnak.
Ezután a magyar kormányfő minapi látogatására utalva fanyarul hozzátette: "nem kellett volna Moszkvába mennie".
Azt is érzékelteti a lap, hogy a múlt heti brüsszeli kereskedelempolitikai ülés alapján kevés a fogadókészség a Lukoil-ügybeli segítségben, 11 tagállam a Bizottság mellé állt. Ezzel együtt a Bizottság kénytelen foglalkozni az üggyel, mert az EU-Ukrajna társulási megállapodás alapján aktiválta a konzultációs folyamatot a két ország. A tényleges konzultáció azonban csak azután történik majd Ukrajnával, hogy a Bizottság döntést hoz a helyzet megítélésében, de egyelőre itt nem tartunk. A lap emlékeztet rá: a Bizottság szerint az EU-Ukrajna társulási megállapodásban van olyan pont, amely alapján Ukrajna biztonságpolitikai okokra hivatkozva felfüggesztheti a kereskedelmi megállapodás bizonyos részeit.
Brüsszelben egyelőre információkat gyűjtenek, számos tagállam pedig morgolódik, hogy miközben ők már leváltak az orosz olajról, olykor fokozott költségek mentén, aközben a két ország a 2022-ben biztosított mentesség mellett, illetve két év eltelte után még mindig nem tette ezt meg, sőt komolyabb lépéseket sem tett ebbe az irányba. Sőt, amint a tudósítás megjegyzi: Magyarország még mintegy 50%-kal növelte is az orosz olajszállításokat Ukrajnán keresztül 2021-hez képest a többlet orosz gázvásárlások mellett. Sőt, az orosz olajból finomított üzemanyag Ukrajnának értékesítésén még sokat is keresnek, miközben akadályozzák az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat Martin Vladimirov, a Center for the Study of Democracy energiaügyi igazgatója szerint.
Bár a cikk nem tér ki rá, de érdemes emlékeztetni rá, hogy Magyarország eredeti helyreállítási tervében volt egy konkrét projektterv, amely az Adria-vezeték kapacitásbővítését és a Mol hazai finomítójának szükséges átalakítását tartalmazta, majd ezt végül törölte a projektlistáról a kormány arra hivatkozva, hogy a Bizottság úgysem adna rá pénzt. Tudomásunk szerint igenis adott volna erre pénzt a Bizottság, hiszen a REPowerEU pont erről, az orosz energiahordozókkal kapcsolatos leválás támogatásáról szólt. Nyilván pénzt csak akkor adna a Bizottság utólag a projektre, ha a helyreállítási pénzek kiszabadításához szükséges 27 szupermérföldkő végrehajtását ki akarná pipálni a kormány.
A szlovák kormányfő által említett technikai megoldásról egyelőre nem tudni részleteket, és a magyar kormány által említett jogi kiskapuról sem. Martin Vladimirov szerint szóba jöhet az, hogy megnövelt kazah olajmennyiség jönne a Barátság kőolajvezetéken át, vagy azok az orosz olajszállítók nyomnák meg a szállításokat, akik nincsenek az ukrán szankciós listán (Rosznyeft, Gazprom Nyeft).
A Fico által említett technikai megoldásban állítása szerint több országnak kellene együtt működnie, és tudomásunk szerint elképzelhető, hogy Ausztria és Csehország felől is be lehetne segíteni a szlovák olajellátásba. Ehhez előbb aktiválni kellene az EU-Ukrajna társulásu megállapodásban rögzített passzust, ahogy arra keddi kijevi jelzésében utalt az ukrán energiaügyi miniszter-helyettes.
Címlapkép forrása: Shutterstock
