Koroknai Péter

2021. augusztus 06. 13:15 | Kóczián Balázs, Koroknai Péter, Lovas Zsolt

Kell-e félnünk az ikerdeficittől?

Az államháztartási hiány a költségvetési hiánycél és az előrejelzések szerint 2021-ben és 2022-ben is meghaladhatja a GDP 3 százalékát, miközben a folyó fizetési mérleg egyenlege jelenleg csak enyhe többletet mutat. Ezért felmerülhet a kérdés, hogy a jelenlegi helyzetben kell-e tartanunk az ikerdeficit kialakulásától. Ennek megválaszolásához bemutatjuk, hogy a 2000-es évek elején milyen tényezők vezettek az ikerdeficit kialakulásához és röviden áttekintjük, hogy jelenleg fennáll-e a jelenség kialakulásának kockázata. Megállapításaink szerint a 2000-es évek elején kialakuló ikerdeficitet – más egyéb tényezők mellett - az állam magas hiánya, a lakosság elégtelen szintre csökkenő megtakarítása, és a kedvezőtlen gazdasági környezet okozta. A jelenlegi előrejelzések szerint a lakossági megtakarítás a közeljövőben is számottevő marad miközben a folyó fizetési mérleg többlete emelkedik, így az ikerdeficit probléma kialakulásának esélye alacsony. Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy vannak olyan folyamatban lévő intézkedések melyek növelhetik a probléma kialakulásának kockázatát.

2021. február 17. 10:59 | Koroknai Péter, Kuti Zsolt, Tóth Daniella

Jelentősen csökkent Magyarország kamatkiadása

Magyarországon a rezidensek által elkölthető jövedelem összege elmarad az országban megtermelt jövedelemtől. Korábbi cikkünkben bemutattuk a különbség egyik legfontosabb tényezőjét, a profitegyenleget, míg mostani cikkünkben a jövedelemegyenleget meghatározó másik tényezőt, a kamategyenleg alakulását vesszük alaposabb vizsgálat alá. A kamategyenleg a 2000-es években jelentős hiányt mutatott Magyarországon, ám a 2008-as világgazdasági válság óta ebben számottevő változás állt be. Érdemes megvizsgálni, hogy ez a tendencia a gazdaság belső folyamatainak eredménye vagy esetleg nemzetközi hatások állnak a mutató csökkenése mögött, illetve, hogy európai összehasonlításban hogyan viszonyul egymáshoz a profit- és a kamategyenleg.

2020. február 17. 10:00 | Nagy Márton, Kóczián Balázs, Koroknai Péter

Így tűnhetne el Magyarország negatív profitegyenlege 20 év alatt

A profitegyenleg hiánya meghatározó szerepet tölt be a hazai GDP és GNI közötti különbségben. Szakmai cikkünkben megvizsgáljuk, hogy mekkora a profitegyenleg hiánya, milyen tényezőkből fakad, és hogy kiegyenlítésének mekkora tőkeszükséglete van. Ezt követően sorra vesszük, hogy a nem pénzügyi vállalatok forrásainak növekedése mennyi forrást biztosíthat a profitegyenleg kiegyenlítéséhez, és hogy ezen források bővülése hogyan hatna a szektor forrásszerkezetére. Végül rávilágítunk arra is, hogy a profitegyenleg kiegyenlítésének elengedhetetlen feltétele a gazdasági felzárkózás fennmaradása is. Nagy Márton, Kóczián Balázs és Koroknai Péter, az MNB munkatársainak cikke.

2019. február 19. 10:13 | Kuti Zsolt, Koroknai Péter

MNB: így lehetne duplázni a lakossági állampapírokat

Az elmúlt évek során a lakosság állampapír-vásárlásai érdemben mérsékelték az állam és így a magyar gazdaság sérülékenységét. Ugyanakkor a kedvező megtakarítási folyamatok ellenére a lakosság állampapír-kereslete elmarad a korábban jellemzőtől. Míg a háztartások 2015-16-ban új megtakarításaik több mint felét állampapírba fektették, ez az arány az elmúlt években folyamatosan csökkent. A lakossági állampapírpiaci stratégia 2012-es bevezetése óta a háztartások állampapír-állományának növelése egyértelmű gazdaságpolitikai prioritássá vált. Az idei év elején újabb cél került kitűzésre, miszerint a lakossági állampapír-állományt öt éven belül meg kell duplázni. Amennyiben ez sikerül, azzal újabb nagy lépést tesz az állam az önfinanszírozás megvalósítása felé. A jelenlegi kedvező finanszírozási és megtakarítási környezet egyértelműen támogatja ennek a célnak az elérését. Ehhez ugyanakkor elengedhetetlen a lakossági állampapír-stratégia újragondolása, aminek folyamatát a jegybank szakértői a jelen elemzéssel induló cikksorozattal szeretnék támogatni.

2018. október 10. 15:00 | Koroknai Péter

A fenntartható növekedés záloga: a lakossági megtakarítás

A nemzetközi tapasztalatok szerint azok a felzárkózási modellek voltak sikeresek, melyek nagyban támaszkodtak a belső megtakarításra. A magyar lakosság pénzügyi megtakarításának emelkedésének is döntő szerepe volt a folyó fizetési mérleg többletbe fordulásában, illetve az ország felminősítésében. A régiós szinten kiemelkedő megtakarítás és a GDP 100 százalékát meghaladó nettó pénzügyi vagyon, illetve az állampapírokat preferáló portfolió-átrendeződés eredményeként ugyanis jelentősen és trendszerűen csökkent az állam külföldi és deviza-ráutaltsága, valamint az ország külső sérülékenysége. A következő években is magas pénzügyi megtakarítás biztosítja a fenntartható növekedést, azonban a megtakarítás szerkezete további lehetőségeket is rejt magában. Az európai szinten magas készpénzállomány visszaszorításával felszabaduló forrás például más szektorokat finanszírozva sokkal jobban szolgálná a gazdaság érdekeit. Az állam önfinanszírozásának erősödése vagy a vállalatok kedvezőbb forrásellátottsága ugyanis kedvezően hatna az ország megítélésére és a gazdasági növekedésre.

2016. szeptember 08. 13:06 | Boldizsár Anna, Koroknai Péter

Nem is gondolnád, mi mindent tettek félre a magyarok

A háztartási megtakarításokról szóló cikksorozatunk első részében áttekintettük a magyar lakosság megtakarítási és vagyoni helyzetének makrogazdasági szintű alakulását. Második cikkünkben közelebbről is megvizsgáljuk azokat a folyamatokat, melyek hozzájárultak a háztartások megtakarítási és vagyoni szerkezetének változásához. A lakosság pénzügyi eszközfelhalmozása az elmúlt években eltolódott a banki lekötések felől az értékpapírok és likvidebb megtakarítási formák felé, ami végső soron ugyanazon okra, az egyre alacsonyabb betéti kamatokra vezethető vissza. A mérsékelt kamatkörnyezet miatt egyrészt beindult a magasabb hozamot biztosító megtakarítási lehetőségek keresése, másrészt a rövidebb lejáratokon a csekély elérhető hozam miatt inkább a likviditás és a könnyebb hozzáférhetőség vált fontossá. A háztartások pénzügyi vagyonának szerkezetét a forintosítás és elszámolás hatásai is jelentősen befolyásolták.

2016. április 08. 08:40 | Kékesi Zsuzsa, Koroknai Péter, Palotai Dániel, Szalai Ákos, MNB

Miért nem kell aggódni az MNB eredménye miatt?

A Standard and Poor's állításával szemben a jegybank által indított programok már középtávon sem járnak többletkockázattal az MNB eredményére. Egyrészt ezeknek a programoknak az értékelésekor nem szerencsés a költségeket és a hasznokat szétválasztani: az MNB monetáris politikája ugyanis érdemben támogatta a költségvetési egyenleg alakulását is. Másrészt a kockázatok számszerűsítésekor a programok MNB mérlegre gyakorolt mérlegszűkítő hatását, a programok várható kifutását is figyelembe kell venni, ami kedvezőbb eredmény irányába hat. Továbbá arra is érdemes felhívni a figyelmet, hogy a befektetők a hitelminősítésünknél érdemben pozitívabban értékelik a magyar gazdaság helyzetét. Összességében nem tartjuk megalapozottnak, hogy a jegybankmérleghez kapcsolódó, a jövőben csökkenő kamatkockázat korlátozná a monetáris politika mozgásterét.

2014. március 05. 06:30 | Csáfordi Zsolt, Koroknai Péter

Visszanyerni az egyensúlyt: Hol tartunk most?

Az elmúlt évek egyik legfontosabb sikere, hogy Magyarország külső egyensúlyi mutatói a válság óta eltelt években jelentősen javultak, ami a folyó fizetési mérleg masszív többletében és a külső adósságráták jelentős csökkenésében is tükröződött. A bruttó, rövid lejáratú külső adósság mintegy 30 százalékkal mérséklődött a 2011 és 2013 közötti időszakban, tehát e mutató alapján is számottevően csökkent az ország sérülékenysége. Előrejelzéseink alapján a folyó fizetési mérleg többletéből eredően a következő években is a külföldi hitelek visszafizetése várható, ami a külső adósság további csökkenését vetíti előre és vélhetően magával hozza a rövid külső adósság további mérséklődését is.