A második negyedévben a magyar gazdaság negyedéves alapon 0,2 százalékkal zsugorodott. Az éves összevetésben számolt GDP-bővülés (a kiigazítatlan adatok szerint) 1,5 százalékos volt. Előzetesen a Portfolio által megkérdezett elemzők arra számítottak, hogy az előző negyedévhez képest 0,5 százalékos, a tavalyi második negyedévhez képest pedig 2,3 százalékos lendületet produkál a gazdaság, vagyis a valóság jócskán alulmúlta a várakozásokat.
Az első elemzői reakciók természetesen azt emelik ki, hogy a GDP-adat mélyen a várakozások alatt alakult.
![](https://pcdn.hu/articles/images-o/g/d/p/gdp1-693493.png)
"Tovább folytatódott a fűrészfogazás, vagyis hogy egy jobb negyedévet egy gyengébb teljesítmény követ. Ilyen helyzetben alapvetően arról van szó, hogy a gazdasági alapfolyamatok meglehetősen gyengék, miközben időről időre van egy-egy ágazat, terület, amely képes nagyobb növekedésre valamilyen egyedi okból" - mondja Virovácz Péter. Az ING Bank vezető elemzője elmondta, hogy a mostani adatnak a közvetlen hatása az idei GDP-növekedési prognózisra jelentős. Pusztán a frissen beérkezett adatok hatására a korábban várt 2,2 százalékos idei GDP-növekedés helyett az ING Bank becslése 1,5 százalékos gazdaságbővülést jelez előre. Ez ráadásul csak technikai változás, vagyis az előttünk álló negyedévekre vonatkozó gazdasági előrejelzésen nem változtatott az elemző. Ebből az is egyértelműen látszik, hogy a legutóbbi kormányzati kommunikációban jelzett idei évre várt 2,2-2,3 százalékos gazdasági növekedéshez nagyon erőteljes fellendülésnek kellene bekövetkeznie az év második felében. (A hivatalos kormányzati prognózis 2,5%, de Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a múlt héten utalt rá, hogy ennél kisebb lehet az idei GDP-bővülés.)
Ehhez mind a harmadik, mind a negyedik negyedévben – negyedéves bázison – 1,6-1,8 százalékos növekedést kellene produkálnia a magyar gazdaságnak - számol Virovácz, aki szerint ennek aligha vannak meg az alapjai. Egyrészt a külső keresletben nem számíthatunk drasztikus változásra. Az európai iparról, de főleg Németországból folyamatosan jönnek a negatív hírek, legyen szó a ZF vagy akár a Bosch leépítéseiről vagy a BASF legnagyobb vegyi üzemében történt robbanásról. Ez utóbbi ugyanis egy újabb mélyütést jelenthet az ellátási láncoknak. Ráadásul egyre jobban érződik mindez a magyar gazdaságban is, hiszen beszámolók szerint a kecskeméti Mercedes gyár is visszaáll háromról kétműszakos termelésre, ami egyúttal 33 százalékos termeléscsökkenést is jelent. Vagyis az ipar és az export oldaláról aligha várhatjuk az előttünk álló hónapokban a fellendülést. A belső kereslet erősödésében lehetne talán bízni, de egyelőre nem tűnik úgy, hogy a vállalatok komolyabb beruházási aktivitást terveznének. Egyrészt a gyenge hazai és külső kilátások nem indokolják ezt, sem pedig az alacsony kapacitáskihasználtság. Ráadásul a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága is arra ösztönzi a döntéshozókat, hogy inkább tartalékoljanak beruházás helyett. Az állami szféra beruházási aktivitása sem tud majd érdemi hajtóerőt biztosítani a költségvetés konszolidációs igényét figyelembe véve. A fogyasztás beindulásához pedig a háztartások óvatossági motívumának enyhülésére lenne szükség és a fogyasztási hajlandóság növekedését kellene látnunk. Ugyanakkor a gazdasági bizonytalanság és a politikai narratíva is inkább a megtakarítások irányába terelik a háztartásokat. Ez utóbbi esetében kifejezetten érdekes látni a most kibontakozó fordulatot, miszerint jövőre már „békeköltségvetésről” beszélnek.
Előretekintve a mérsékelt inflációs adatok és a kamatkörnyezet folyamatos normalizálódása fontos szerepet játszhat a felívelésben - írja a kilátásokról Nagy János, az Erste Bank elemzője. Az elmúlt időszakban tapasztalt, sokszor két számjegyű reálbér-növekedés is támogatja a fogyasztást. Másfelől hazánk fő exportpiacainak gyengélkedése visszatükröződik a magyar ipari termelés visszafogott teljesítményében. Még mindig nincs jele az elektromos jármű értékesítés valódi élénkülésének, ami korlátossá teszi a hazai növekedést. A masszív negatív meglepetést hozó második negyedéves adatok ellenére, az év egészére tekintve eddig pesszimistának számító 2 százalékos növekedési előrejelzésünk összhangban lehet a folyamatok általános alakulásával.
Rég nem látott megosztottság jellemezte a mai adattal kapcsolatos elemzői várakozásokat, a konszenzustól végül jócskán elmaradó adat számunkra is jókora negatív meglepetést okozott, pedig az előrejelzésünk a pesszimistábbak közé tartozott - mondja Kiss Péter, az Amundi szakértője. Jelenleg a legnagyobb kérdés az, hogy az ipar alulteljesítése rövid távú visszaesés csupán, vagy strukturális törés. Ha az európai konjunktúramutatókat nézzük, akkor az év hátralevő részével kapcsolatban sem lehetünk optimisták. A lassú növekedési dinamika a csökkenő inflációs nyomáson keresztül lazább monetáris politika irányába mutat az év hátralévő részére.
A várakozásunktól elmaradó második negyedéves GDP adatközlés után az idei évben egyre valószínűtlenebbnek tűnik a 2,5%-ot meghaladó éves növekedés elérése, a GDP bővülése várhatóan valahol 2% környékén alakulhat - véli Árokszállási Zoltán. Az MBH Bank elemzési igazgatója szerint a 2025-ös évet azonban továbbra is ennél lényegesen magasabb, 4% körüli növekedés jellemezheti.
Ez az adat mindenképpen hidegzuhanyként értékelhető, és ennek nyomán várhatóan a 2,5 százalékos növekedési célkitűzés sem teljesül, a kérdés most már inkább az, hogy éves alapon meglesz-e a 2 százalékos bővülés – ahhoz hogy meglegyen, az iparnak rövid időn belül magára kellene találnia. Ezt Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő közgazásza írja, aki a mostani adat előtt még optimista volt az idei gazdasági teljesítményt illetően. A meglepetést vélhetően nem az ipar okozza, hiszen ott a havi adatokból tudtuk, hogy baj van. Nem állnak azonban részletes adatok rendelkezésre a szolgáltatásokról, amelyeknek így nagy szerepe lehetett a várakozásoknál rosszabb adatokban, azt azonban korai lenne találgatni, hogy mely szolgáltatásfajták teljesítettek különösen is rosszul.
A magyar gazdaság a jelek szerint akkor tud érdemi növekedést felmutatni, ha a külső konjunktúra helyreáll, illetve a növekedést segíthetné, ha hazánk hozzájutna az uniós forrásokhoz – bár kérdés, hogy a vállalkozások miért hajtanának végre ebből beruházásokat, ha nem látszik, hogy lesz kereslet a termékeik iránt. Az idei év egészére a mai adat alapján a korábbinál jóval gyengébb, jó esetben 1,5-2 százalékos növekedést várok – a pontos értéket nagyban meghatározza, hogy az ipar magára tud-e találni vagy továbbra is alacsony termelés jellemzi - mondja Regős. A vártnál kisebb növekedés problémát jelenthet a költségvetés szempontjából is: bár az áfabevételek az elmúlt néhány hónapban kedvezően alakultak, de a vártnál kisebb növekedés rontja az egyenleget – és a mozgástér hiánya nehezíti a gazdaság élénkítését is.
Címlapkép forrása: Getty Images