Elemzés

2016. július 29. 05:50 | Palkó István

Új pénzügyi birodalom épül az MKB körül?

Alig zárult le az MKB szanálása és ezzel szinte egyidejűleg a bank privatizációja, újra azt találgatják a sajtóban és a bankszektorban, megvalósul-e az állami Budapest Bankkal az összeolvadás, esetleg ennél is ambiciózusabb célokat tűz ki maga elé a pénzügyi csoport. Az Európai Bizottsággal kötött megállapodás és az MNB által korábban összeállított stratégia sok mindenben meghatározza a bank jövőjét, de azért a fentiekről is megkérdezzük alábbi interjúnkban Balog Ádám vezérigazgatót.

2016. július 27. 10:53 | András Bence, Motyovszki Gergő

Ideje tisztázni, mit is csinálnak éppen az MNB-nél

A magyar jegybank letért az eddig ismert kamatpolitika útjáról, és októbertől mennyiségi korlátokat vezet be az irányadó eszközére. Ez azt jelenti, hogy az alapkamat eddigi horgonyzó szerepe meggyengül, a rövid piaci kamatok pedig eltávolodhatnak tőle. Innentől kezdve a monetáris politikát az határozza majd meg, hogy a korlátozás mértéke éppen miként viszonyul az adósságkezelő kibocsátási tervéhez. Így pedig a jegybank fű alatt, az alapkamat változtatása nélkül, hajthat végre további lazítást, vagy akár kényes szigorítást is. Mindez rontja a monetáris politikai eszköztár átláthatóságát, sőt a monetáris transzmisszió hatékonyságát is. Nem állja meg a helyét a lépés olyasfajta indoklása, hogy a korlátozástól élénkülni fog a hitelezés. Cikkünkben megpróbáljuk feltárni a valós jegybanki szándékot is, ezért külön foglalkozunk a jegybank pénzügyi eredményével, illetve azzal, hogy tényleg spórol-e Magyarország az "önfinanszírozással".

2016. július 26. 05:50 | Szandányi Levente

Bréking: a kínaiak elektromos buszgyárat építenek Magyarországon

A világ legnagyobb elektromos autóbuszgyártója, a kínai BYD megkezdte magyarországi összeszerelő üzemének építését Komáromban, meg nem erősített információink szerint. A beruházással a vállalat kifejezetten jól járhat, de származhat belőle Magyarországnak is előnye.

2016. július 22. 16:35 | Csiki Gergely

Gigászi feladat előtt áll a gyógyszeripar

Az Európai Unió egyik legnagyobb egységes informatikai fejlesztése van készülőben és mindezt a hamisított gyógyszerek elleni küzdelem érdekében vetik be az érintettek. Ha ugyanis ilyen készítmények kerülnek a legális ellátási láncba, annak súlyos következményei lennének, nemcsak egészségügyi szempontból. Azt is eláruljuk, Magyarországon mit kell tenniük emiatt a gyógyszeripar szereplőinek és hogy mindez mennyibe kerül.

2016. július 22. 05:50 | Virovácz Péter

Egész Európában nálunk hiányzik legjobban a munkaerő

Napjainkban egyre több helyről halljuk, hogy Magyarországon milyen jelentős méreteket ölt a munkaerőhiány. Annak ellenére azonban, hogy több figyelem irányul erre a valóban létező problémára, megoldásokról vagy legalábbis annak elméleti lehetőségeiről nem sok szó esik. Virovácz Péter, az ING Bank makrogazdasági elemzője e cikksorozat első részében az európai uniós térképen elhelyezve mutatja be a magyar munkaerőpiacot, hogy ne önmagában, hanem nemzetközi kontextusban tudjuk értelmezni a magyar adatokat. A cikksorozatnak nem célja, hogy teljes körű, tudományos alapokon nyugvó elemzést adjon a témáról, inkább tekintsük amolyan vitaindítónak, amely elsőként megpróbál túlmutatni a probléma felismerésén.

2016. július 21. 05:55 | Beke Károly

Óriásit blöffölt Varga, vagy tényleg küszöbön a magyar euró?

Az utóbbi években nem volt igazi társadalmi vita Magyarországon az euró esetleges bevezetéséről, kormányzati politikusok azonban időről időre előállnak ezzel kapcsolatos nyilatkozatokkal. Most éppen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszélt arról, hogy optimális esetben akár az évtized végére eurózóna-tagok lehetünk. A csatlakozási feltételeket illetően valóban jobban állunk, mint az utóbbi években, azonban bőven van még tennivaló, az idő pedig sürget, ha valóban 2020-ban be akarunk lépni. Így valószínűleg a miniszter által említett határidő csak álom marad, viszont ez nem zárja ki azt, hogy még közelebb kerüljünk a közös pénz bevezetéséhez.

2016. július 20. 11:03 | Portfolio

A tömeges kivándorlás miatt szenved az egész régiónk

Kelet-Európa az elmúlt negyedszázad alatt 20 millió állampolgárát veszítette el a gazdasági célú kivándorlás miatt (ez összesen felér Magyarország és Csehország teljes népességével), ami a teljes térség népességének több mint 5%-a. Ez az exodus olyan méreteket öltött, hogy lassítja a régió felzárkózását Nyugat-Európához - mutatnak rá friss elemzésükben a Nemzetközi Valutaalap közgazdászai. Elsősorban a fiatal és képzett munkaerőt szívták el a fejlettebb országok és a folyamat egyenesen szakemberhiányt okoz a kelet-európai országokban. Az IMF szakértői javaslatokat is megfogalmaznak.

2016. július 20. 05:50 | Rigó Anita

Munkaerőhiány és munkanélküliség - Hogy lehet ez egyszerre?

Miközben a gazdaság egyre több területéről azt halljuk, hogy a cégek munkaerőhiánnyal küzdenek Magyarországon, több mint félmillió ember - a gazdaságilag aktív népesség több mint 10 százaléka - még mindig nem, vagy csak az állami közfoglalkoztatásban tud elhelyezkedni. Miért? A válasz összetett, de a legjellemzőbb probléma, hogy a szabad munkaerőtábor jelentős része nehezen foglalkoztatható, illetve a munkaerőkereslet és -kínálat rendkívül egyenlőtlenül alakul az országban.

2016. július 16. 14:55 | Szandányi Levente

Orbán ráérzett, sok tízezer milliárdos üzletbe nyúlhat bele Magyarország

A járműipar egyik, vagy talán a legforróbb témája most a fejlett vezetéstámogató rendszerek és az önvezető technológia térnyerése. Ez nem véletlen, segítségükkel ugyanis csökkenhet a közúti balesetek száma, alkalmazásuk hatalmas megtakarítást jelenthet a társadalom számára és az előrejelzések szerint a következő évtizedekben sok tízezer milliárd forintos piaccá nőhet ez az iparág. Ebből a hatalmas üzletből részesedhet Magyarország is, részben annak köszönhetően, hogy már most több nemzetközi nagyvállalat, illetve feltörekvő magyar startup is komoly kutatásokat és fejlesztéseket végez az önvezető technológia területén. És a magyar kormány is időben felismerte az önvezető technológiában rejlő lehetőségeket, ezért igyekszik olyan intézkedéseket hozni, amelyektől a terület felfutását reméli. Ugyanakkor mindez önmagában kevés, a végső sikerhez elengedhetetlen a hazai oktatás színvonalának emelése és az egyre kínzóbb munkaerőhiány enyhítése.

2016. július 16. 06:40 | Portfolio

Kártyacsalós trollok tartják félelemben a magyarokat

Ahogy a bankok lecserélik a kártyaportfóliókat, egyre több az érintéses bankkártya a magyarok zsebében, és már a kisebb boltokban is rendre feltűnnek az érintéses kártyaelfogadó terminálok. Ezzel párhuzamosan azonban a félelem is felerősödött, ha kamuképekkel trollkodó facebookos likevadász oldalak az érintéses technológiát támadják. A számok és tapasztalat viszont igazolják, hogy ezek a félelmek alaptalanok.

2016. július 14. 10:58 | Palkó István

Már látszik: ők a Brexit legnagyobb áldozatai

A piaci várakozások szerint egyöntetűen romlott a legnagyobb amerikai bankok teljesítménye a második negyedévben tavalyhoz képest. Bevételét egyedül a Wells Fargo, adózott eredményét pedig egyedül a Goldman Sachs növelhette a hat legnagyobb közül. A Brexitnek valószínűleg még csak a szele érintette a bankok pénzügyi teljesítményét a második negyedévben, a neheze még csak ezután jön. A banki gyorsjelentési szezon a JP Morgannel ma veszi kezdetét.

2016. július 13. 05:55 | Pál Roland

A jegybankárok egy újabb szöget vertek a szegények koporsójába?

A jelenlegi extrém alacsony kamatkörnyezet és laza monetáris politika a közgazdászok többsége szerint számottevő jövedelem-átrendeződéshez vezetett az egyes gazdasági szereplők és szektorok között. Ennek volumenében és pontos szerkezetében már nincs egyetértés, akadnak olyan vélemények, melyek szerint a fejlett jegybankok intézkedései csak tovább mélyítették a szegények és a gazdagok között tátongó szakadékot, hiszen a kötvényeken kívül más eszközosztályokba áramló pénzmennyiség azon eszközök árát növelte meg elsősorban (ingatlan, részvény), amelyekkel többnyire a felsőbb társadalmi rétegekbe tartozók rendelkeznek. Egyetemes igazságot nagyon nehéz tenni a témában, a cikkben röviden megvizsgáljuk az érem mindkét oldalát.

2016. július 11. 17:45 | Weinhardt Attila

Súlyos EU-milliárdokat bukik a régió, Magyarország megmenekült

Lengyelország és Románia akár 5-5 milliárd eurót, Csehország pedig közel 3 milliárdot is bukhat a 2007-2013-as uniós ciklus keretéből, mivel az EU-pénzek kifizetése terén elég rosszul álltak tavaly év végén - derül ki a meglepően negatív kép a KPMG régiós elemzéséből. Az anyag egyúttal megerősíti azt, amit már mi is számos alkalommal írtunk: Magyarország nagy valószínűséggel elkerüli az előző uniós ciklusra a forrásvesztést, mivel bőséges plusz pályázati számlaállományt képzett a brüsszeli vitás ügyek elrendezésére. Ennek mértéke 11% volt az anyag szerint, amellyel megvertük a régió 10 másik országát. Nemcsak ebben vertük a régiós mezőnyt, hanem a kifizetett uniós források egy főre vetített állományában is, hiszen az anyag szerint elméletileg minden magyar ember kb. 880 ezer forintnyi EU-támogatásnak örülhetett.

2016. július 11. 15:43 | Palkó István

Bankválság a Brexit miatt: az adófizetők mentik meg a bankokat?

Több a bankfiók, mint a pizzéria - kevesen gondolnák, de Olaszországban állítólag még mindig ez a helyzet. Jókora késésben van tehát az olasz bankszektor megtisztítása ír, spanyol vagy éppen görög társához képest, a reform elmaradását pedig a Brexit-népszavazás óta pénzük közel harmadát elvesztő részvényesek érzik a bőrükön. Az olasz kormány most azért küzd Brüsszelben, hogy a nagybetétesek és a kötvényesek (olasz családok tízezrei) ne jussanak a részvényesek sorsára, és állami segítséget kapjanak Itália bankjai. Róma dolgát több körülmény is nehezíti.

2016. július 10. 10:02 | Weinhardt Attila, Pozsony

Provokálták Merkelt, de ez a magyaroknak is szól

Hogyan akar új munkahelyeket teremteni, ha a német vállalatok még mindig annak a második ipari forradalomnak a vívmányaira épülnek, amely korszak már letűnőben van? - ezt a szándékosan provokatív kérdést tette fel 11 évvel ezelőtt a tanácsot kérő Angela Merkel új kancellárnak Jeremy Rifkin és e kérdés köré építette szombati pozsonyi nagyhatású beszédét is. Az Economic Trends Alapítvány elnöke 2011-ben publikálta "A harmadik ipari forradalom" című könyvét, 2014-ben pedig a nullaközeli határköltséggel működő gazdaságról szólót, amelyben a megújuló energiatermelés drasztikus elterjesztését szorgalmazza a klímaváltozás ellen. Ez a fosszilis helyett a megújuló energiahordozók használatát és "energia interneten" keresztüli megosztását jelenti. Az ötpilléres modell fékezné a klímaváltozás negatív hatásait, drasztikusan emelné a két évtizede csökkenő világgazdasági termelékenységet, és 2040-re nettó 8 millió új munkahelyet teremtene az Európai Unióban, ami a társadalmi feszültségeket is csökkentené.

2016. július 07. 09:50 | Árgyelán Ágnes

Van, amivel fél év alatt többet kereshettél, mint tavaly egész évben

A sokak által a következő slágerbefektetésnek kikiáltott vegyes alapok kezelt vagyona fél év alatt közel 20 milliárd forinttal esett vissza, a legtöbb pénzt a kiegyensúlyozott alapok vesztették el. A vagyonvesztésben nagy szerepe volt a befektetők megcsappanó keresletének is, ugyanis idén meg nem volt olyan hónap, amelyet pozitív értékesítéssel zártak volna ezek az alapok. Persze nem kell egyből temetni a vegyes alapokat, jó párral közülük már fél év alatt kereshettünk annyit, mint tavaly egész évben, 5% feletti féléves hozammal pedig minden típusnál találkozhattunk.

2016. július 07. 05:15 | Beke Károly

200 milliárdunkba került már a lakossági kötvényroham

Az elmúlt öt és fél évben közel 200 milliárd forintjába kerülhetett az államkasszának az, hogy a piaci kincstárjegyek helyett lakossági állampapírban adósodott el - derül ki az Államadósság Kezelő Központtól (ÁKK) kapott statisztikából. A csillapíthatatlan lakossági rohammal 2016-ban még egy mérföldkőhöz érkezhet el az adósságkezelő: először fizethet ki több mint százmilliárd forint kamatot egy év alatt a lakossági kötvények után. Azt eddig is tudtuk, hogy sokkal magasabb kamatot fizet az állam a lakossági kötvények után, most azonban már azt is tudjuk, mennyibe került ez évente. Így pedig könnyebb eldönteni, megéri-e a magasabb lakossági hozam.

2016. július 06. 10:03 | Portfolio

Nagy dobásra készülhet az Orbán-kormány

Annyira kedvező helyzetben van az idei költségvetéssel a kormány, hogy új, fiskális lazító intézkedésekről dönthet, amelyek támogatják a gazdasági növekedést - vetíti előre több elemző is a friss költségvetési adatok láttán. A korábbi kormányzati nyilatkozatok is arra utaltak, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumban érik az újabb költekezési kör és ez akár a pénteki (esetleges pozitív) Moody's-döntés után meg is valósulhat.

2016. július 06. 08:01 | Madár István

Megállt a magyar gazdaság egyik legaggasztóbb folyamata

Másfél év zsugorodás után idén az első negyedévben minimálisan emelkedtek a magánszektor beruházásai. Számításaink szerint a nemzetgazdasági beruházások év eleji nagy visszaesése kizárólag az EU-források elapadásának hatására összezuhanó kormányzati beruházások következménye, a versenyszféra végre nem járult hozzá negatívan a trendhez.

2016. július 06. 06:03 | Pál Roland

Lufi fenyegeti a piacokat, nagyot fog szólni, ha egyszer kidurran

Évek óta találkozhatunk azzal a piaci állásponttal, hogy a világ kötvénypiaci hozamaiban már nincs tovább lefelé, lassan érdemi korrekció jöhet, ez azonban mindezidáig elmaradt. Olyannyira, hogy az idei első félévben a fejlett piacokon mindenhol tovább estek a hozamok, óvatos becslések szerint pedig már mintegy 11 ezer milliárd dollár értékű állampapír forog negatív hozammal a másodpiacon, amit sokan egy óriási lufiként aposztrofálnak. A fundamentumok alapján a közeljövőben tovább folytatódhat a csökkenő tendencia, azonban nem árt vigyázni, a hozamesés irányába mutató túlzott piaci egyetértés akár kontraindikátor is lehet, a Fed pedig bármikor felboríthat mindent.