Elemzés

Gyökeres fordulatról döntött nyár közepén a kormány az EU-pályázatoknál

Három hét alatt 850 főről hirtelen 3600 fölé ugrott azok száma, akik elkezdtek beregisztrálni az állami projektértékelői rendszerbe, a hullámszerű érdeklődés mögött azonban nem a megemelt fizetés, hanem egy korábbi kormányzati döntés 180 fokos fordulata húzódik meg - tudta meg a Portfolio. Ezt részben a Miniszterelnökség is elismerte érdeklődésünkre, igaz azt hangsúlyozták, hogy szó sincs a minisztériumi pályázatértékelő munkatársak számára kötelezően előírt regisztrációról, csupán ajánlották nekik a lehetőséget. Így lesz tehát a korábban korruptnak bélyegzett és a jelentkezéstől eltiltott minisztériumi stábból újra EU-s pályázatértékelő amiatt, mert túl kevesen jelentkeztek a rendszerbe máshonnan. A stratégiai váltással érdekes helyzetek alakulhatnak ki és kérdéses, hogy az eredeti célját elérheti-e ez a hibriddé alakuló új rendszer.

Kitalálod, mennyire vízfejű Magyarország?

Berlin tényleg szegény. Ha ugyanis teljes egészében kivesszük a német gazdaságból a fővárost, akkor az egy főre eső német GDP magasabb lenne - derül ki a kölni Német Gazdaságkutató Intézet legfrissebb számításaiból. Ez egyedülálló egész Nyugat-Európában. A közgazdászok tulajdonképpen azt mutatták be, hogy mennyire vízfejűek (vagyis főváros-központúak) az Európai Unió gazdaságai. A Portfolio mindezek alapján megnézte a Budapest-hatást is.

Meghirdethetjük az építőipari fordulatot

Júniusban nagy lendületet vett a mélypontjához közel járó építőipar: egy hónap alatt 7,5%-kal bővült a termelése, megerősítve a korábbi hónapok óvatosan felfelé forduló trendjét. A rendelési mutatók is biztatóan alakulnak.

Úgy érzed, kifolyik a kezedből a pénz? Van segítség!

Sokan nehezen tudnak ellenállni a fogyasztói társadalom impulzusainak, és gyakran olyasmit is megvásárolnak, amit vonzó marketinggel tálalnak. Vannak ugyanakkor olyan tulajdonságok, amelyek jól előrejelzik, hogy az emberek mennyire tudják kézben tartani a pénzügyeiket. Vagyis tehetünk azért, hogy jobban boldoguljunk - ezek a főbb üzenetek is kiolvashatók egy nemrégiben készített, pénzügyi személyiségtípus felmérésből. Az eredményekre alapozva a pénzügyi kultúránk is tovább fejleszthető.

Elmaradt a tripla magyar siker, de ezt ügyesen elfedte a kormány

Az előző két évi uniós csúcs után 2015-ben a harmadik helyre csúszott vissza Magyarország a gazdaság méretéhez képest lehívott brüsszeli EU-támogatások arányában, azaz elmaradt a triplázás - derült ki egy minap frissített uniós adatbázisból. Ebből a lecsúszásból azonban mit sem éreztek idehaza a pályázók, hiszen az itthoni kifizetésekben új rekord született. A kettősség az államháztartáson csapódott le, amelynek extrém mértékű, több mint 1600 milliárd forintos, lyukat kellett átmenetileg megfinanszíroznia, igaz ebből nagyobb bajunk szerencsére nem lesz. Jó tudni viszont, hogy míg itthon heroikusnak éreztük az EU-támogatások lehívásáért folytatott küzdelmet, addig ez egyáltalán nem lógott ki a nemzetközi trendekből és mindenképpen szükséges volt a forrásvesztés elkerülése érdekében.

Új gazdasági nagyhatalom születik egyetlen döntéssel

Óriási jelentőségű döntés született a héten Indiában: alapjaiban változik meg az adózási rendszer, amivel a világ második legnépesebb országa belép a 21. század gazdasági életének körforgásába. Ez pedig távolba mutató következményekkel járhat nemcsak India, hanem az egész világ számára.

A Soros-féle támadás óta nem láttunk ilyet

A Brexit-népszavazás óta bekövetkezett fontzuhanás összemérhető azzal a hanyatlással, mint amelyet 1992-ben Soros György és társai értek el, amikor "kiütötték" a fontot az ERM árfolyamrendszerből - hívják fel a befektetők figyelmét pénteki helyzetelemzésükben a Bank of America-Merrill Lynch stratégái. Egyúttal arra is rámutatnak, hogy a font nagyobb válságperiódusai, az EU-ból való kilépés és a masszív folyó fizetési mérleg hiány mind-mind a font folytatódó leértékelődése irányába mutatnak, igaz ezt megszakíthatják rövidebb erősödési hullámok.

Tényleg csak a budapestiek gazdagodnak az országban?

A közelmúltban több napilapban, blogon is végigfutott egy olyan adatsor, ami alapján kijelenthető: a magyar gazdasági növekedés csak az ország egy szűk területén érezhető, a többi helyen zajlik a leszakadás. Utánagondolva a számoknak azt mondhatjuk: a dolog minimum gyanús.

Nagy horderejű döntést hozott júliusban a magyar kormány

Júliusban minimálisra csavarta a kormány az EU-pályázatok meghirdetési sebességét, hiszen mindössze öt új fejhívás jelent meg alig 50 milliárd forintos együttes keretösszeggel - derül ki a Portfolio szokásos hónap eleji elemzéséből. Ezzel párhuzamosan viszont extrém sebességre pörgette a nyertes pályázatokkal kapcsolatos döntéshozatalt, hiszen adatbázisunk szerint összesen 603 milliárd forintnyi új EU-támogatás odaítéléséről döntött. Ez a Magyarországnak 7 évre járó teljes keretösszeg közel 7%-át jelenti. A nyertes projektek nagy sebességű kihirdetése persze alapvetően szükséges ahhoz, hogy idővel az EU-pénzek kifizetésén keresztül is élénkíteni tudja a kormány a gazdaságot. Utóbbi téren egyelőre elég rosszul áll a kormány: júliusban csak 66 milliárddal 313 milliárd forintra nőtt az idei kifizetések volumene, így a 2000 milliárd feletti éves cél elérése egyre nagyobb veszélyben van.

Ez az igazi unortodoxia: óriási tabu dőlhet meg a világban

Az utóbbi három évben rohamosan nőtt a japán jegybank kezében lévő államkötvény-állomány aránya az összes piacon lévő papírhoz képest, ami így már a 30%-ot is elérte. Miközben a szigetország kormánya a krónikusan alacsony infláció és a gyenge növekedés miatt, illetve a brutális adósságállomány ellenére is költségvetési lazításra kényszerül, a jegybank egyes becslések szerint az újonnan kibocsátott állampapírok közel 90%-át megvásárolja, vagyis lényegében már megvalósult a monetáris politikában az egyik legnagyobb tabunak számító helikopterpénz, az államadósság kvázi-monetizálása. A hivatalos jegybanki kommunikáció egyelőre elzárkózik ennek lehetőségétől, azonban a jövőben szinte elkerülhetetlennek tűnik a monetáris politika és a jegybankok szerepének átértékelése.

Megmenekült a Tesco a kormányzati kivégzés elől

Jelentős fordulat után nyereséges volt 2015-ben a magyarországi Tesco. Az eredményesség javulása két fontos, elszámolási tényezőnek volt köszönhető, de ez kapóra is jött a kiskereskedelmi üzletláncnak, mivel ezzel elkerülte (egyelőre), hogy belesétáljon a kormány halálos csapdájába.

Indul a font zuhanásának második felvonása

A font összeomlásának még nincs vége - ezzel a címmel adta ki friss ajánlását a befektetőknek a Societe Generale csapata és amellett érvelnek, hogy az elmúlt hetekben csak egy átmeneti megnyugvást láttunk, és a brit jegybank most csütörtöki kamatdöntő ülése további fontesést fog majd kiváltani. Több nagy londoni bankház is arra számít friss elemzéseiben, hogy a következő hetekben folytatódhat a font esése, így ezt érdemes azoknak a magyaroknak is mérlegelniük, akik Nagy-Britanniában dolgoznak, fontban halmoztak fel megtakarítást, vagy rendszeresen utalnak a magyar családtagoknak, de eddig abban reménykedtek, hogy a font majd a Brexit-népszavazás után idővel talpra fog állni. A Brexit-népszavazás utáni napokban már összeszedtük azokat a tényezőket, amelyek a font tartós gyengélkedése felé mutattak, és ez eddig helyt állónak is bizonyult:

Adósodik a magyar: nyakunkon az újabb "devizahiteles" válság?

Miután ismét beindult a lakossági hitelezés Magyarországon, egyre többen teszik fel nekünk az alábbi három kérdés valamelyikét: 1. nem vált ismét túlzottá a lakossági hitelfelvétel? 2. Mennyivel ugranak majd meg a törlesztőrészletek, ha az MNB durva kamatemelésre kényszerül? 3. Veszélytelenebbek-e az új forinthitelek, mint a régi devizahitelek voltak? Most igyekszünk ezekre válaszolni.

Örüljünk-e a munkaerőhiánynak?

Egyre nagyobb a munkaerőhiány Magyarországon, ugyanakkor ennek a logikus következményei csak részben látszódnak a gazdaságban. Tényleg, mik is azok a "logikus következmények"?

Jön az autógyártás új korszaka Magyarországon

Az Audi év eleji, illetve a Mercedes mai bejelentése egyértelművé teszi, hogy nincs vége Magyarországon az autógyártás felfutásának. A következő években akár 50%-kal is növekedhet a magyar szalagokról leguruló gépkocsik száma. A járműgyártó fejlesztések önmagukban az export 10%, illetve a GDP 2% körüli emelkedését hozhatják az évtized második felében.

Új őrület Magyarországon: mindenki személyi kölcsönt akar

2008 vége óta nem vett fel annyi új lakáshitelt a magyar lakosság, mint idén júniusban. Rég érkezett annyi pénz az emberek folyószámlájára, mint a múlt hónapban, és a magyar bankok vállalati hitelezése is a szebbik arcát mutatta - olvasható ki az MNB ma közzétett adataiból.

Egymilliárd euróból épít új gyárat Kecskeméten a Mercedes

Egymilliárd euró értékű beruházással a Mercedes-Benz új gyárat épít Kecskeméten. Az új telephelyen 2500 új munkahelyet teremt a német autógyártó, a hírről már a hivatalos megjelenés előtt beszámolt a Pénzcentrum. Fontos megjegyezni, hogy a most bejelentett, közel 315 milliárd forintos beruházás független a korábban kommunikált 185 milliárd forintos fejlesztéstől, vagyis közel 500 milliárd forintos beruházás valósul meg 2020-ig.

Valóban fontos tisztán látni, mi történik a monetáris politikában

Az MNB végső célja változatlan, az árstabilitás és pénzügyi stabilitás elérése és fenntartása. A jegybank július eleji döntéséről a Portfolio által közölt "Ideje tisztázni, mit is csinálnak éppen az MNB-nél" című elemzés remek lehetőséget kínál arra, hogy ezt az állítást megerősítsük. A szerzők írásukban kifejtett véleményével szemben az MNB szerint az irányadó eszköz hozzáférésének korlátozása az önfinanszírozást és a hitelezési aktivitást a hozamkörnyezet finomhangolásán keresztül tudja támogatni, miközben a transzmisszió hatékonyságát is erősíti. Ezzel pedig végső soron hozzájárul a végső jegybanki cél, a 3 százalék körüli infláció eléréséhez. Az EKB nagyon hasonló gyakorlata és az MNB előre bejelentett, transzparens döntési időpontjai alapján tehát egyértelműen nem "fű alatti" kamatlépési lehetőségként, hanem a jegybanki finomhangolás új, innovatív eszközeként érdemes e változtatásra tekinteni. Bár a mennyiségi korlátozás technikai részletei még kidolgozás alatt állnak, de annyi bizonyos, hogy az új rendszerben is rendelkezésre fognak állni azok az eszközök, amelyekkel az MNB hatékonyan tudja befolyásolni a monetáris kondíciókat a kívánt irányba.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kőkemény üzenet jött Kijevből Budapestnek is: marad a Lukoil-szankció, fel kell adni az orosz olajat, amennyire lehet
Kiszámoló

CSOK csapda

Gábor írt egy tanulságos levelet. A meglévő gyerekük mellé úton volt a második, s úgy gondolták, hogy ideje lenne...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.