Idén és jövőre is 700 milliárd forintot meghaladó összeget szed be a kormány különadókból. A tavalyi évhez képest ezzel kis mértékben csökkentek az ilyen sarcokból származó költségvetési bevételek, azonban az állam még mindig jelentős mértékben függ ezektől a milliárdoktól. A kormány pedig előszeretettel fenyegetőzik a különadókkal, nehezen tud leszokni róluk.
A felmérések alapján egyre nagyobb, immár úgy tűnik, 50% feletti annak az esélye, hogy a britek a jövő csütörtöki népszavazáson az EU-ból való kilépés mellett döntenek. A Brexittel veszélybe kerül a londoni City mint pénzügyi központ vezető szerepe, a kilépés nagy vesztese pedig - kiszámíthatatlan mértékben - a bankrendszer lehet. Egyes bankok esetleges Londonból való kiköltözése és ennek horribilis banki költségei, valamint nehezen előre jelezhető gazdasági hatásai mellett konkrétabb fenyegetés is akad: a brit értékpapírok egy része például többé nem számít likvid eszköznek az európai banki szabályozásban, és ez jelentős eszközátrendezésre kényszerítheti a kontinens bankjait.
Ha meg is szavazzák a britek az Európai Unióból való kilépést, elvileg a következő két évben nem kell, hogy ennek a közvetlen hatását lássuk. A piacok mégis idegesek, és megvan rá a jó okuk.
Létezik olyan magyar nagybank, amely harmad annyi kihelyezett hitelből gazdálkodik, mint a válság elején, további három nagybank pedig a 2008-as szint felére zsugorodott. Nincs olyan bank a nyolc nagy között, amely nőni tudott volna ez alatt a hét szűk esztendő alatt. A devizahiteles elszámolások, a még csak ébredező hitelkereslet és az alacsony kamatkörnyezet miatt különösen kegyetlen volt a 2015-ös év bevételi szempontból, hiszen volt, ahol a nettó kamatbevétel a negyedével zuhant. Egy magyar nagybanknak azonban tavaly már bővült a hitelállománya, a hitelezési veszteségek visszaesésének köszönhetően pedig nyolcból öt nagybank immár nyereséggel zárta az évet.
Akár az 1700 milliárd forintot is elérheti a Modern Városok Program 23 állomásának teljes fejlesztési keretösszege, amelynek minél nagyobb részét EU-pénzekből tervezi finanszírozni a kormány erős költségkontroll mellett - mondta el a Portfolionak adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszter-helyettese azt vázolta, hogy a program az idei és jövő évi előkészítés után igazán csak 2018-ban pörög fel, ami meg is látszik majd az állami költségvetés megfelelő soraiban. Még ezt megelőzően akár több százmilliárdos többlet deficitet okozhat azonban az, hogy Brüsszel nem fizeti ki az idehaza megemelt előleg számlák teljes egészét. Ezt a terhet bevállalja a kormány, hogy tudatosan versenyelőnyt adjon a nyerteseknek és így könnyebben, gyorsabban meg tudják valósítani a projektjeiket.
A növekvő élettartam kockázat a világ nyugdíjrendszereinek túlélését veszélyezteti. Az állami és magánnyugdíjalapok terhe folyamatosan nő, a nyugdíjalapokban kezelt vagyon mértéke már most is azzal fenyeget, hogy nem lesz elég a nyugdíjkötelezettségek fedezésére. Az Európai Bizottság adatai szerint az európaiak 2060-ra életük 31-35%-át nyugdíjban fogják tölteni, miközben a fejlett piacokon már most is 40%-ot tesznek ki az életkorral összefüggő kiadások. És ami még elkeserítőbb: az emberek nincsenek felkészülve a várható nyugdíjrendszeri válságra, globális szinten három dolgozóból kettőnek nincs nyugdíj-megtakarítása. A fiatalabb generáció van legkevésbé felkészülve a nyugdíjkatasztrófára, az ezredfordulós fiatalok 42%-a még el sem kezdett megtakarítani - többek között ezeket a témákat feszegeti a Bank of America Merrill Lynch legfrissebb elemzésében.
Az év végéig kitartó hajrával elérhető, hogy drasztikusan emelkedjenek a gazdaságba kerülő uniós támogatások, és így a második félévi GDP-gyorsulással elérhető a 2 százalék körüli éves átlagos teljesítmény - vetítette előre a Portfolionak adott interjúban Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója azonban három területen is lát kockázatokat arra, hogy a kifizetések fel tudjanak gyorsulni, így a hivatalok bürokratikus ügyintézésében, az új állami pályázatértékelői rendszerben, illetve a közbeszerzési szabályokban is, noha az utóbbi kettő célrendszerét egyébként kifejezetten támogatja. Krisán erőteljes állami-szabályozói fellépést sürget azokkal szemben, akik az egyébként vonzóra sikeredett uniós pályázatokon megpróbálnak csalni, felveti a magyarországi nagyvállalatoknak, illetve a szolgáltató szektornak szóló támogatási konstrukciók megfontolását, illetve kifejezetten szorgalmazza a kkv-k tőkehelyzetének javítását, ami így a banki hitelképességüket is erősítheti.
Szerdán végre dönthet a Fővárosi Közgyűlés arról, hogy az M3-as metróvonal tervezett felújításának kezdetére, honnan szerzi be a kieső szerelvények pótlásához szükséges autóbuszokat. A közgyűlési jóváhagyás hiányában viszont fennáll a lehetősége annak, hogy a járműpótláshoz szükséges buszok nem kerülnek határidőben leszállításra, ami Tarlós István szerint már érezhető hatással lenne a metrófelújítás kezdetére. Az eredménytől függetlenül az már most is kijelenthető, hogy a döntés többszázezer embert érint majd, így összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat, hogy az is képbe kerülhessen, aki eddig nem követte a sztorit.
Megjelent a nemzeti otthonteremtési közösségek (NOK) részleteit szabályozó végrehajtási rendelet. A jogszabály talán legérdekesebb pontja, hogy a NOK-ot szervező cégek havi 10-40 ezer forintot is elkérhetnek szervezési díjként a tagoktól. Ez azt jelenti, hogy a legalább 25 milliós lakásra gyűjtő tagok esetében akár az állami támogatás teljes összegét is lenyelheti a szervező cég.
Az előzetes adatokkal megegyező számokat közölt ma a KSH a magyar GDP-növekedésről. A nyers adatok szerint a magyar gazdaság teljesítménye az első negyedévben 0,9%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál, a tavalyi utolsó negyedévhez képest pedig 0,8%-kal csökkent. Az egyetlen apró változás, hogy az általunk fő számnak tekintett, szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 0,4%-kal emelkedett, ami 0,1 százalékponttal még kisebb, mint az előzetes adatközléskor volt.
Az utóbbi években szinte csak a devizatartalék leváltása okozta az MNB nyereségét, ez tette lehetővé azt is, hogy 260 milliárd forinttal kibélelje a Pallas Athéné-alapítványokat a jegybank. Ha azonban jobban megvizsgáljuk, akkor "nem jön ki a matek", hiszen a nyereség eléréséhez elvileg több devizát kellett leváltania a nemzeti banknak, mint amennyire az államnak szüksége volt. Adódik a következtetés: az MNB devizaműveleteinek egy része öncélú volt, a le- és visszaváltás azt szolgálta, hogy a jegybank az árfolamgyengülésből fakadó árfolyamnyereséget realizálja és elkölthesse. A fő cél valószínűleg a következő években is a nyereséges MNB lesz, de az könnyen lehet, hogy más forrásból jön majd, hiszen a devizatartalék-váltáson egyre kevésbé lehet kaszálni.
Június 8-án a Fővárosi Közgyűlés végre dönthet arról, hogy az M3-as metróvonal tervezett felújításának kezdetére, honnan szerzi be a kieső szerelvények pótlásához szükséges buszokat. Tarlós Istvánék egyelőre a lengyel Solaris modelljét támogatják, amely első ránézésre olcsóbb, a magyar MABI-BUS Kft. buszával szemben. A buszbeszerzéssel kapcsolatban megjelenő információk, a hadakozás a számokkal viszont csak figyelemelterelés. A szálakat a színfalak mögül mozgatják és a cél az lenne, hogy vásárlás helyett végül kiszervezésre kerüljön sor. A tét viszont hatalmas. A döntés végeredménye ugyanis komoly hatással lehet a kormány által nemrég meghirdetett nemzeti autóbusz-gyártási stratégia sikerességére. Mészáros Csabával, az evopro-csoport és a MABI-BUS Kft. elnök-tulajdonosával beszélgettünk.
Az utóbbi hónapokban többször jelentek meg olyan cikkek, melyek szerint a magyar gazdaság újraiparosítására van szükség és a feldolgozóipar GDP előállításban való súlyát a jelenlegi 24%-ról 30%-ra szükséges emelni. Azonban mielőtt ágazati szerkezetátalakítási célokat határozunk meg, több kérdésre is választ kell adnunk. Hogyan is függ össze a felzárkózás, a gazdasági növekedés, a gazdaság ágazati szerkezete, továbbá a külföldi működőtőke, illetve nemzeti gazdaság alapú fejlődés? Mit jelent a nemzeti gazdaság, miért is kell, és ha kell, milyen nagyságrendben, hogyan hozható létre? Mindenekelőtt nézzük meg a feldolgozóipar szerepét a gazdasági növekedésben.
Miközben a magyar kormány hónapok óta igyekszik felkészíteni a közvéleményt arra, hogy 2020 után nem, vagy csak csekély mértékben lesznek vissza nem térítendő uniós források, aközben egy szerdai brüsszeli tájékoztatón az Európai Bizottság alelnöke rendkívül fontos, nyugtató tartalmú kijelentést tett. Jyrki Katainen ugyanis azt mondta, hogy a 2020 utáni uniós keretköltségvetésben igenis lesznek vissza nem térítendő támogatások, sőt a pénzek zöme továbbra is ilyen jellegű lesz, igaz növekedni fog a pénzügyi eszközök, azaz a hitelek, garanciák és kockázati tőkére szánt pénzek aránya.
A budapesti belváros élenjárt az elmúlt években a lakásárak drágulásában, amiben nagy szerepet játszott a pénzüknek az alacsony kamatok, és a brókerbotrányok miatt alternatív lehetőséget kereső befektetők piacra zúdulása. Bár sokan már buborékot emlegetnek a magas árak miatt, az V. kerületben is inkább csak az árnövekedés lassulása várható a jövőben. Ugyanakkor az új építésű lakások esetében a belvárosban a jövőben akár nagyobb drágulás is elképzelhető, a fejlesztési telkek fogynak, így a későbbiek során egyre nehezebb lesz az építkezés, alig épülhetnek majd új ingatlanok, a szűk kínálat pedig a már megépült újszerű lakások árait is felfelé lökheti. Annál is inkább, mivel a hazai lakások még a jövedelem különbségek figyelembe vételével is alacsonyan árazottnak tűnnek európai összehasonlításban.
Nagyot ugrott a várható élettartam globális szinten: az 1950-55-ben mért 48 évről 2010-15 között 70 évre, ami a várakozások szerint 2050-re meghaladja a 77-et is. Ezzel párhuzamosan rekord sebességgel nő az idősek száma a globális népességen belül, a század közepére már több ország is olyan idős lesz, mint most Japán. Kijózanító adat, hogy az emberiség történelmében most először lesz olyan, hogy a 65 év felettiek száma várhatóan meghaladja az 5 év alatti gyermekek számát. A népességcsökkenés egyik nagy vesztese lesz Magyarország, ahonnan milliók tűnhetnek el a Bank of America Merrill Lynch által összeállított elemzés szerint.
Elstartolt a napokban a valóban nulla százalékos EU-s ingyenhitel Magyarországon, amelyet akár induló cégek is felvehetnek, így még a jegybank egyébként is kedvező Növekedési Hitelprogramját is túlszárnyalja a lehetőség - derül ki a Portfolio átfogó vizsgálatából. Fontos azonban tudni, hogy az uniós ingyenhitelt szakaszokban, a benyújtott számlák alapján utólag folyósítják az MFB Pontokon keresztül, így bár EU-s pályázatról beszélünk, de szó sincs 50%-os előlegről, így nem lehet vele trükközni és a közpénz lenyúlásán sem érdemes gondolkodni. Mindezek mellett az 1-600 millió forint közötti uniós hitel segít abban, hogy csupán 10-20%-os önerő mellett is nagyon sokféle beruházást meg tudjanak finanszírozni a magyarországi vállalkozások.
Szinte mindenkinek megvan a kialakult véleménye a toronyházak építésével kapcsolatban. Egyesek a modern építészet remekműveiként, mások felesleges pénzszórásként tekintenek a különböző országokban épülő felhőkarcolókra. Magyarországon időről-időre szintén felmerül a kérdés az esetleges budapesti felhőkarcolók építéséről, azonban ezek az ötletek végül mindig megmaradnak a látványtervek szintjén. A rendszerváltás előtt a paneles technológia terjedésével nálunk is épültek magasabb - 20 emeletes - lakóházak, akárcsak a többi kelet-európai fővárosban. Ennek kapcsán megmutatjuk, hogy a régiós fővárosokban mekkorák a rendszerváltás előtt épült legmagasabb lakóházak, valamint hol jellemző mind a mai napig hasonlóan magas toronyházak építése.
Az idei első negyedéves GDP-növekedés nagyon kellemetlen meglepetést okozott. Az MNB továbbra is bízik a "3% körüli" GDP-növekedésben, eközben az elemzők - akiknek a konszenzusos előrejelzése egy hónapja még 2,2% volt - az adat hatására prognózisaik felülvizsgálatát ígérték. A számokat elnézve ez utóbbi mondható kevésbé meglepőnek: ma jóval nagyobb esély mutatkozik a 2% körüli növekedésre
Több mint 50 milliárd forintnyi ügyfélvagyont kezelhet a Dimenzió biztosítóegyesület, ahová az MNB most "tőkeproblémákra" hivatkozva felügyeleti biztost rendelt ki. Az ügyhöz közeli forrásainktól megtudtuk, hogy mi áll az intézkedés háttérerében, a döntően a Magyar Telekomnál dolgozó ügyfelek sorsáról pedig egy tegnap elfogadott törvény gondoskodik. Nincs egyébként szó újabb Quaestor-botrányról, a vagyon megvan, az egyesület a tartósan alacsony hozamkörnyezetnek és a kiöregedett húzótermékének esett áldozatul.
Drágának találod a banki költségeket? Nem vagy elégedett az ügyfélszolgálattal? Nincs kedved a bankban várakozni?...
A német munkaerő-kölcsönzés piaci volumene 2023-ban 32,9 milliárd euróra csökkent, de a 25 legjobb munkaerő-kölcsönző...
Bár a NIS2 regisztrációs határidő óta még egy hónap sem telt el, de máris rohamosan közeledik a következő kiberbiztonsági... 
Sok eladásom volt a hónapban, mert pénzre van szükségem. Az eddigieken felül tervezek még eladni, MMM-et mindenképpen...
A ChatGPT-hez hasonló technológiák az amerikai gazdaság munkafeladatainak 15 százalékát képesek elvégezni, de teljes...
Gábor írt egy tanulságos levelet. A meglévő gyerekük mellé úton volt a második, s úgy gondolták, hogy ideje lenne...
És mit nyer vele Ukrajna?
Mi lesz a kínai kapcsolatokkal?
Várjuk a felpattanást.
