Elemzés

Padlógázra lépett a kormány az EU-pénzeknél

Az idei év legkevesebb új uniós pályázatát hirdette meg júniusban a kormány mindössze 80 milliárd forintos keretösszeggel, de közben a kifizetések már az előző ciklus erősebb hónapjait idéző 191 milliárd forintos ütemre ugrottak - derült ki a Portfolio szokásos havi elemzéséből. Utóbbit a nyertes cégek százai érezhették meg a lazuló előleg-kifizetési szabályoknak is köszönhetően és összesen már közel 150 milliárd forintnyi gazdaságfejlesztési EU-támogatás landolt náluk. Ez jól jön nekik, illetve a Brexit árnyékában a kormánynak is, hiszen a gyászos első negyedév után segít a gazdasági növekedés élénkítésében is. A következő hónapokban a kifizetések várhatóan ugrásszerűen tovább nőnek, hiszen a megítélt támogatások összege már 1900 milliárd forint közelében jár, de továbbra is veszélyben van az éves kifizetési cél, hiszen annak még csak 12%-ánál járunk félévkor.

Egy magyar befektetés, amely lazán kenterbe veri az állampapírokat

Az idei első félévben kissé visszaeső vagyon jellemezte a hazai kötvényalapokat, a kezelt vagyon félév alatt 8 milliárd forinttal, 1308 milliárd forintra csökkent. Ebben leginkább a rövid kötvényalapok a ludasok, a hosszú és szabad futamidejű alapok ugyanis valamelyest növelni tudták nettó eszközértéküket. A csökkenő vagyon ellenére a hazai kötvényalapok korántsem teljesítettek rosszul az első félévben: egyes hosszú kötvényalapokkal 4-9%-ot is lehetett keresni idén júniusig, ami több, mint amennyit egyes lakossági állampapírok egy év alatt ígérnek.

A Brexit-dominó az egész Európai Uniót bedöntheti

A közeljövőben nem valószínű, hogy az Egyesült Királyság után más EU-s országban is a tagságról szóló népszavazást tartanának, a Brexit hatására azonban egyértelműen növekedtek az Európai Uniós integrációt érintő politikai kockázatok - vélik a Citi elemzői. A populista és EU-szkeptikus politikai pártok lehetséges további erősödésében kulcsfontosságú szerepe lesz annak, hogy az EU miként rendezi kapcsolatait a britekkel: a túl nagy engedékenység hosszú távon akár az Európai Unió végét is jelentheti.

Magyar cég forradalmasíthatja az autózást a Tesla és az Apple előtt

Sokszor elmondták már, hogy Magyarország egy nagyon kicsi pont a világban, ezért érdemes kellő fenntartásokkal és távolságtartással kezelni az olyan sztorikat, amelyek arról szólnak, hogy egy hazai cég próbál betörni a világ élvonalába és ott nagyot gurítani. Főleg akkor, ha olyan területről van szó, mint az önvezető technológia, ahol akkora nagyágyúk akarnak maradandót alkotni, mint a Google, a Tesla vagy a pletykák szerint az Apple. Kishonti Lászlóval, az AdasWorks tulajdonos-vezérigazgatójával készített interjúnk alatt mégis elkezdünk hinni abban, hogy a vezető chipgyártók, a Volvo és a sokat látott kockázati tőkebefektetők nem véletlenül szavaztak bizalmat a cégnek. És az elmúlt egy évben összekalapozott milliárdok megteremthetik az alapját annak a bizonyos nagy dobásnak, egy teljesen átalakuló iparágban.

Milyen amerikai álom? - Hatalmas a törés a gazdagok és szegények között

Jövedelmi eltérések miatt egyre jobban szétszakadó társadalom, hanyatló középosztály, növekvő jövedelmi egyenlőtlenségek: röviden így jellemezhetők az Egyesült Államok társadalmi folyamatai az elmúlt négy és fél évtizedben. A fenti jelenségek már így is sokba kerültek a világ legnagyobb gazdaságának, ezen problémák kezelése - amelyek feltehetően nem csak az Egyesült Államokat sújtják - pedig a gazdaságpolitika előtt álló legnagyobb hosszú távú kihívások egyike - véli az IMF egyik szenior közgazdásza.

Drasztikusan fogy a munkaerő Magyarországon

A rendelkezésre álló munkavállalók száma az elmúlt egy évben drasztikusan visszaesett Magyarországon, és létszámuk továbbra is fokozatosan apad. Ennek ellenére még van szabad munkaerő a gazdaságban, ám köztük sokan nem elég motiváltak, és vannak olyanok is, akik szívesen dolgoznának, de nem hajlandóak mindezért az ország egyik feléből a másikba költözni - mondta Vég Ottó, az Adecco Magyarország ügyvezető igazgatója a Portfolio-nak adott interjújában. A HR szolgáltató cég vezetője jelentős részben a képzési rendszer hiányosságaira vezeti vissza a munkaerőhiányt: fontos problémának tartja, hogy nincsenek azonnal használható tapasztalatot biztosító gyakorlati képzések.

Kisbefektetők tízezreinél drágulhat a bankolás

Válaszút elé kerülhetnek a hazai bankok azután, hogy idén januártól már hétszeres befizetést kell teljesíteniük a Beva felé tavalyhoz képest. A letétkezelési tevékenységből tavaly egyesek még milliárdos díjbevételeket tettek zsebre, de a szektorszinten a hétmilliárd forintot is meghaladó idei Beva-befizetések a bankok többségénél már veszteséges üzletággá alakíthatják a letétkezelési szolgáltatást. Ha pedig emiatt díjat emelnének, azt a hazai befektetők is megéreznék, elsősorban a banki értékpapírszámla-díjak emelésén keresztül.

Az életbiztosítások kétharmadát forgatja fel az MNB új intézkedése

Mérföldkőhöz érkezett az életbiztosítások szabályozása Magyarországon: bejelentette az MNB a 2017. január 1-jétől életbe lépő unit-linked ajánlásának a részleteit. Kiterjesztik a nem nyugdíjcélú biztosításokra az eddig csak a nyugdíjbiztosításokra érvényesített költségmutató-maximumot, egységesítik a költségeket, valamint kötelező lesz az eddig rejtett vagy mögöttes költségek kimutatása is befektetéssel egybekötött biztosítások esetén. A szigorítás miatt a biztosítók megtakarítási célú termékeinek körülbelül kétharmadát kell majd átalakítaniuk, de ez csak az újonnan értékesített életbiztosításokat érinti.

Lakást vennél? - Ha odafigyelsz, rommá keresheted magad

A tavalyi év rekordot hozott a befektetési célú lakásvásárlásokban, sokan kerestek és keresnek most is helyet pénzüknek az ingatlanpiacon. De már nem csak a hosszú távú kiadásban gondolkodnak, a rövid távú kiadási célra vásárolt, lakásszállodaként üzemelő lakások vásárlása is megugrott. Ez utóbbiakkal ugyan tényleg magasabb az elérhető hozam, ez azonban erősen lokáció függő. Jobb helyeken a hosszú távú kiadással elérhető 4 százalék körüli hozam lakássszálloda esetén 7 százalék is emelkedhet, egy kevésbé jó szezonban, vagy helyszínen azonban könnyen lecsökkenhet 4,5 százalékra, ami így már a tulajdonos munkadíját sem biztosítja. A továbbiakban annak jártunk utána, hogy milyen hozamszinteket remélhetnek a befektetők, illetve a kiadási céloktól függően hol érdemes ingatlant vásárolni.

Meg lehet-e puccsolni a Brexitet?

Politikai, gazdasági zűrzavart jósolnak "első körben" Nagy Britanniának a Brexit hatására. Meglehet, lesz egy nulladik kör is, ami hasonló eredménnyel fenyeget.

Délibábos garantált hozammal trükköznek a biztosítók

Létezik Magyarországon egy megtakarítási forma, ahol helyetted kezelik a pénzed, a befektetésed minimum hozamát garantálják, az efölött elért hozam akár egésze a tiéd, ráadásul a szerződésben, amit aláírsz, szó sincs arról, hogy mindennek bármilyen költsége lenne. Ez úgy hangzik, mintha valaki feltalálta volna a világ legjobb befektetését, pedig a Magyarországon évtizedek óta létező klasszikus (vegyes, vagyis nem unit-linked) megtakarítási célú biztosításokról van szó, a kép pedig valójában az általában rejtett költségek miatt közel sem ennyire szép. A Biztosítási Törvény július 1-jén életbe lépő módosítása egy fokkal tisztább helyzetet teremt majd.

Meddig tarthat ez az őrület a lakáspiacon?

Brutálisan, közel 17 százalékkal drágultak tavaly a lakások hazánkban, de ha a korábbi évekkel hasonlítjuk össze, egyáltalán nem számít kimagaslónak az árak növekedésének mértéke. Az ezredfordulón 3 év alatt duplázódtak az árak, a kedvezményes lakáshitelezés korszakában pedig a 2000-es évek elején 50 százalékkal emelkedtek a lakásokért fizetendő összegek szintén 3 év alatt. A növekedés véthetően nem áll meg 2016-ban sem, számos tényező segíti, hogy a lakáspiac felfutása tovább folytatódjon. Az elmúlt évek béremelkedése alapján még bőven van tér a drágulásra, akár több 10 százalékos növekedésre is.

Mit jelent Magyarországnak a Brexit?

Gusztustalan közhellyel kezdünk: semmit és nagyon sokat. Látszólag nem kell, hogy súlyosan érintsen minket az, hogy a britek kiszavazták magukat az Európai Unióból, de ha végigvesszük a fő csatornákat, rá kell jönnünk, hogy közvetett hatásokon keresztül minket is elérhetnek a Brexit hullámai.

Erre a bejelentésre vártunk: hitelek százmilliárdjait szórják ki a bankok

Nagy érdeklődést mutatnak a bankok a MARK Zrt. programjára: ma járt le a 3 hónapos regisztrációs időszak, és több mint 300 milliárd forintnyi vállalati projekthitelt és ingatlant ajánlottak fel az MNB által alapított eszközkezelőnek - jelentette be az MNB. Mivel a MARK a bejelentés szerint várhatóan 90-125 milliárd forintos piaci árat fizethet a bruttó (értékvesztés nélkül számított) 300 milliárd forintnyi eszközökért, és a különbözet jó részét valószínűleg értékvesztésként már megképezték a bankok, most úgy tűnik, nem jár jelentős többletveszteséggel a tranzakciósorozat a szektornak. Meglepően nagyszámú, összesen 23 intézmény ajánlott fel eszközt a MARK-nak.

Az életével játszik, aki gyanús gyógyszereket szed

Jelentős kereslet mutatkozik idehaza is a hamis gyógyszerek iránt, a pirulák illegális kereskedelme Magyarországon elsősorban az interneten zajlik. A helyzet olyannyira komoly, hogy nemzetközi összefogással veszik fel a harcot a tiltott tevékenység ellen.

Elkényelmesítenek az itthoni EU-pénzek, de itt az új lehetőség!

Egy fiatal salgótarjáni cukrász ugyanúgy tud nyerni támogatást, mint az okos szemüveget pilótáknak kikísérletező start-up vállalkozó - érzékeltette a közvetlen brüsszeli forrásokban rejlő nagy lehetőségeket a Portfolio-nak adott interjúban Kiss Antal. A Magyar Fejlesztési Központot miniszteri biztosként vezető szakember tapasztalata szerint egyre többen panaszkodnak arra, hogy "a magyarországi operatív programok az elmúlt nyolc-tíz évben nagyon elkényelmesítettek bennünket, mert egy meglévő struktúrára kell gyorsan, szinte futószalag-szerűen beadni a pályázatokat". Ezzel szemben a közvetlen brüsszeli források elnyeréséhez nagyon alapos elemző-tervező munka kell, de mivel tengernyi ilyen pénz vár gazdára, így érdemes alaposan körbenézni. Ebben segít egy áttekinthető weboldal, amelyre két napon belül magyarul felkerülnek a Brüsszelben megjelenő kiírások. A magyarok egyébként nagyon sikeresek ezek elnyerésében, már jóval több, mint 15 milliárd forint landolt itthoni intézményeknél és cégeknél.

Ezeknek a magyaroknak a gatyájuk is rámegy az albérletre

Magyarországon a lakosság mintegy 88 százaléka saját tulajdonú lakásban él, míg 12 százalék bérli lakását. Ugyanez az arány Európa legtöbb országában kisebb különbségeket mutat, vagyis az emberek nagyobb arányban bérelnek és kisebb arányban birtokolnak saját tulajdonú lakást. Nincs ez másként Londonban sem, ahol a világ egyik legmagasabb lakásárai is a bérleti piac felé terelik a lakosságot. A brit fővárosban jelenleg minden második ember bérelt lakásban él, arányuk pedig folyamatosan nő a saját lakást tulajdonlók rovására. Ennek kapcsán megnéztük, hogy Londonban vagy Budapesten jelent-e nagyobb terhet egy albérlet fenntartása, valamint hol mennyibe kerülnek az átalagos albérletek és mit jelent mindez a fizetésekhez képest.

Hidegen hagy a Brexit? - Pedig több négyes metró árát is elbukhatjuk

A legjobb esetben csak a 2021 utáni EU-forrásainkat apasztaná a brit kilépés, míg a legrosszabb esetben akár 1200 milliárd forintot is elveszíthetnénk már a 2014-2020-as ciklus uniós pénzeiből - derül ki a Portfolio forgatókönyv elemzéseiből. Bár rengeteg a nyitott kérdés, de az biztos, hogy ha tényleg a kilépésre szavaznak most csütörtökön a britek, akkor az EU közös kasszájából elhozható forrásokra is kiemelten kell figyelnie Magyarországnak. A keret ráadásul tovább is apadhat menetközben, ha a menekültválság kezelésére is elvennének tőlünk pénzeket. Mindezek alapján elképzelhető, hogy a magyar kormány nem csak a gazdaság felpörgetése és saját politikai érdekei miatt igyekszik az EU-pénzek minél gyorsabb kifizetésére, hanem a dezintegrációs jelek miatt legalább ilyen súllyal esik latba az a szemlélet, hogy addig hozzuk el a pénzeket Brüsszelből, amíg lehet és annyit, amennyit lehet.

Bankok, amelyek sok magyarországnyi pénzről döntenek

Létezik olyan francia bank, nevezetesen a BNP Paribas, amely egymaga közel hússzor akkora, mint a teljes magyar bankszektor, de az osztrák Erstébe is duplán beleférne Magyarország bankrendszere. Egy friss tanulmány alapján állítottuk össze az alábbi érdekes ábrákat az eurózóna bankrendszeréről.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kőkemény üzenet jött Kijevből Budapestnek is: marad a Lukoil-szankció, fel kell adni az orosz olajat, amennyire lehet
Kiszámoló

CSOK csapda

Gábor írt egy tanulságos levelet. A meglévő gyerekük mellé úton volt a második, s úgy gondolták, hogy ideje lenne...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.