A törvény kötelezne minden vállalatot, hogy számoljon be a szigeten található eszközeiről, üzleteiről, valamint meg kellene becsülniük a várható veszteségeket Tajvan esetleges kínai inváziója esetén. A javaslat egy 1934 óta hatályban lévő jogszabályt módosítana. A legkülönösebb kitételt mindenképp az jelenti, hogy a vállalkozásoknak fel kell mérniük több lehetséges forgatókönyv alapján, hogy pontosan milyen pénzügyi hatással járna Peking támadása. A felmerülő változatok között olyanok vannak, amelyek szerint Amerika és Kína között 80 százalékkal csökken a kereskedelem mértéke, vagy a katonai célú, illetve a kettős felhasználású termékek cseréjének felfüggesztése, valamint
olyan drasztikus szcenáriót is figyelembe kell venniük, amely szerint a keleti nagyhatalom egyszerűen kisajátítja az összes tajvani tulajdonukat.
A törvényjavaslatnak mind az amerikai képviselőház, mind a szenátus jóváhagyására, valamint az amerikai elnök aláírására van szüksége ahhoz, hogy törvényerőre emelkedjen. Mike Johnson, az amerikai képviselőház elnöke korábban úgy fogalmazott, hogy feltett szándékuk, hogy 2024 végéig már több olyan törvénytervezet is megszülethessen, amelyek segítségével Washington képes lehet megfékezni Kína nyomulását. Nem új jelenség, hogy az amerikai politika felsőbb szintjein foglalkoznak Tajvan lerohanásának lehetőségével. John Aquilino, az Indo-csendes-óceáni Parancsnokság vezetője márciusban azt mondta, hogy szerinte Kína hadserege 2027-re felkészül Tajvan lerohanására. Nemrégiben Antony Blinken amerikai külügyminiszter aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Kína egyre aktívabb a sziget elleni agresszív lépésekben.
Az Egyesült Államok különböző politikai pártjaiban közös elem, hogy mind a republikánusok, mind a demokraták fenyegetésként gondolnak a keleti nagyhatalomra.
Joe Biden elnöksége idején több olyan intézkedést is hozott a kormányzat, amely Kína ellen irányul. Az egyik legfontosabb a 2023-ban aláírt rendelkezés, amely nemzetbiztonsági okokra hivatkozva korlátozza az amerikai cégek befektetéseit kínai félvezető-, kvantumszámítástechnikai és mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatokba. Az indoklás szerint ezekre a korlátozásokra azért van szükség, mivel a washingtoni döntéshozóknak tudniuk kell azokról a mozgásokról, amelyek Amerika versenyképességének a kárára ruház be valamelyik rivális országban.
Címlapkép forrása: Costfoto/NurPhoto via Getty Images
