Magyarországon túl sokan dolgoznak az állami szférában, amin a versenyképességünk javítása érdekében sokat kellene faragni. Még a kormány is elismeri ezt, ám egyelőre nem igazán csökken a létszám.
Csak a júniusig megkötött szerződések alapján tavaly decembertől idén decemberig nettó 16,6 milliárd forintot költ az állampolgárok tájékoztatását szolgáló kampányokra a kormány. A második félévben ez az összeg messze tovább nőhet.
A magyar központi kormányzati szektorban sokkal több fiatal és sokkal kevesebb 55 évnél idősebb munkavállaló dolgozik, mint az OECD-országokban.
2017 eddigi fejleményei alapján elmondhatjuk, hogy Európa köszöni szépen, többé-kevésbé jól van: a lezajlott kulcsfontosságú választások a piacok számára megnyugvást hoztak, ami mellett a konjunktúramutatók és a növekedési számok is azt jelzik, hogy kedvező évet fog zárni a gazdaság. Csakhogy eközben számos jel arra mutat, hogy Olaszországban komoly válság lappang, a kilátásokat pedig tovább rontja, hogy náluk is erősödik a populizmus. Bár az előrehozott választások esélye elszállt, tavasszal így is, úgy is új parlamentet kell választani, ami borítékolhatóan felbolygatja majd a pénzügyi piacokat, sőt, szélsőséges esetben akár bajt is hozhat Európára.
A nem dolgozó 15-34 évesek harmada munka reményében akár el is költözne jelenlegi lakóhelyéről, a költözni hajlandóknak pedig kis híján fele, szám szerint 155 ezer fiatal külföldre menne.
Nemcsak a vidéki kistelepülések ürülnek ki a belföldi elvándorlás és a természetes fogyás miatt, hanem a legtöbb magyar nagyváros is. 2005 és 2016 között Salgótarján népessége közel 20 százalékkal csökkent, de Miskolc lakossága is olyan gyorsasággal fogy, hogy már kevesebben lakják, mint Szegedet. Eközben Győr és Sopron népessége szépen bővül, gyorsabban, mint a fővárosé.
Nagy kihívást állít Magyarország elé a népesség elöregedésének problémája, ám az ország egyes régiói különösen nagy bajban vannak. A déli országrészen jóval gyorsabb a természetes fogyás, mint máshol, míg a két északi régió a belföldi migráció miatt ürül ki rohamosan. Az országon belüli és a nemzetközi vándorlás egyértelmű nyertese Közép-Magyarország, így egyedüli régióként itt még növekszik a népesség.
Márciusban óriási mértékben, közel 50 ezer fővel csökkent a közmunkások létszáma, ám eközben a regisztrált álláskeresők száma szinte pont ennyivel megugrott. Mindez csak átmeneti helyzet.
Komoly változáson fog keresztül menni a munka világa a következő évtizedekben, azonban attól nem kell félnünk, hogy a robotok teljesen elveszik az emberek munkáját, hiszen magasan és alacsonyan képzett dolgozókra is szükség lesz a jövőben. Az automatizálás eredményeképp ugyanakkor előtérbe kerülnek majd a "puha készségek", a gazdaságok egyre szolgáltatás-orientáltabbá válnak, és olyan munkahelyek jönnek létre, amelyek korábban nem léteztek - mondta Annamarie Muntz, a World Employment Confederation elnöke, a Randstad Holding Public Affairs igazgatója, aki A munka jövője címmel tartott előadást egy a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) által szervezett szerdai rendezvényen.
A valóságban jóval több munkanélküli van az országban, mint amennyit a hivatalos statisztika felölel, azonban az is biztos, hogy az elmúlt 27 évben most a legnehezebb megtalálni a megfelelő munkaerőt a cégeknek, különösen ott, ahol nagy számban keresnek. Tartalékok még mindig vannak a társadalomban, azonban azok kiaknázása óriási erőfeszítéseket fog igényelni az államtól.
A közfoglalkoztatás eredetileg egy átmeneti eszköznek indult, azonban a kormány most felismerte, hogy sokan kényelmi okokból már megélhetési formának tekintik azt, ami össztársadalmi szinten pazarlás, különösen, amikor ilyen mértékű a munkaerőhiány. Éppen ezért a kormány nemrég elvégzett egy felmérést, melyből kiderült: 50-70 ezer közmunkás azonnal el tudna helyezkedni a nyílt munkaerőpiacon - jelentette be Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara szerdai rendezvényén. Beszélt arról is, hogy a külföldi piacokra termelő, külföldi tulajdonú nagyvállalatok küzdenek a legnagyobb munkaerőhiánnyal Magyarországon.
Az elmúlt évek fantasztikus munkaerőpiaci fejleményeiről számolt be a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszteri tanácsadója pénteken a kormányközeli Magyar Idők hasábjain, azonban néhány dolgot elfelejtett megemlíteni. Például azt, hogy létezik a közmunka, ami nagyban megszépíti azokat a számokat, amelyekkel az EU-ban dicsekedhetünk, de azt is, hogy a fiatal közmunkások száma megsokszorozódott az elmúlt években.
Nagy löketet kapott az államtól az építőipar a CSOK kibővítésével és az új építésű lakások áfájának csökkentésével, így egy év alatt megduplázódott az új építési engedélyek száma. Noha legalább tíz éve nem volt olyan erős a fizetőképes kereslet a lakáspiacon, mint most, a lakásépítési konjunktúra beindulása mégsem egyszerű, hiszen az egyik elengedhetetlen erőforrás, a munkaerő, jobban hiányzik az ágazatból, mint valaha. Az égető szakemberhiány miatt a kivitelezési költségek is gyorsan emelkednek, ami csorbítja az új kedvezmények hatásait is.
Bár az állami egészségügyi kiadások 2013 óta folyamatosan nőnek, reálértéken először csak 2015-ben haladták meg a 2008. évi szintet. Uniós és régiós viszonylatban is kevés pénz jut itthon az ágazatnak, pedig a magyar állam relatíve sok pénzt elvon a gazdaságtól. A kormány azonban úgy tűnik szilárdan kitart amellett, hogy amíg a kórházak gazdálkodása nem kerül egyensúlyba, addig lényegében csak tűzoltásra biztosítanak pluszforrásokat.
Kismértékben csökkent az üres álláshelyek száma a versenyszférában 2016 utolsó negyedévében, ám az még így is a harmadik negyedéves rekord közelében maradt.
Hosszabb távon 100-150 ezer közmunkást szeretne átterelni a kormány a versenyszférába - mondta Simon Attila, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára a Világgazdaságnak. A kormány pénteken jelentette be, hogy jelentősen szigorítja a közmunka-vállalás feltételeit, és a "következő időszakban" 50 ezer közmunkást terel át a valós munkaerőpiacra.
Elsősorban a munkaerőhiány miatt látványosan emelkedik az átlagbér Magyarországon, azonban arról eddig kevés szó esett, hogy az országos átlagot csak Budapesten és Győr-Moson-Sopron megyében érik el a fizetések. Valójában óriási jövedelmi szakadék tátong a főváros és a vidék között, így bérnövekedés üteme is mást-mást jelent Budapesten és azon kívül. A gazdasági fellendülésnek és a munkaerőhiánynak köszönhetően - kevés kivételtől eltekintve - a versenypiaci fizetések emelkedése a legtöbb megyében lendületet vett, ám van ahol ez sovány vigasz, hiszen jelentős lemaradást kell még behozni.
Huszonévesen és nőként sem lehetetlen nemzetközi sikereket elérni cégvezetőként Magyarországon - ezt mutatja a 26 éves Lászlóffy Vivien példája, aki komoly külföldi tapasztalatokkal felvértezve két éve vette át a Budapesten született divatcég, az ÁERON ügyvezető igazgatói pozícióját, és idén már felkerült az amerikai Forbes listájára a 30 év alatti európai tehetségek közé. Portfolio-nak adott interjújában többek között az ÁERON külföldi terjeszkedéséről, jövőbeli terveiről és a magyar divatipar hiányosságairól is beszélt. Meglátása szerint sokkal több külföldi márka gyártatná Magyarországon a ruháit, ha nem lenne ilyen óriási munkaerőhiány a szakmában.
Szoftverfejlesztőkből és mobilalkalmazásfejlesztőkből lesz továbbra is a legnagyobb hiány az IT-munkaerő magyar piacán, ahol a munkaadók egyre komolyabb erőfeszítéseket kell, hogy tegyenek az állások betöltéséért - derült ki a Codecool informatikai szakoktató cég HR-vezetők körében végzett kutatásából. A pályakezdők és a bátor pályamódosítók lehetnek egyedül nyertesei a következő éveknek, hiszen esélytelen, hogy lépést tartson az igényekkel a hagyományos oktatás és az eddig ismert HR-eszköztár.
A legtöbb ember fiatalkorában elkezdi a nagybetűs életet, tele mindenféle kívánsággal és vággyal, hogy minél több...
Folyamatosan keresek olyan osztalékfizetőket, amiket nem örök tartásra, hanem pár hónapos kereskedésre vennék meg....
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Óceánon innen és túl, podcastünk így is dúl. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD... 
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Nemrég olvastam egy jó könyvet, ami az adózásról, főként annak a történelméről szólt. Egyfelől számomra nagyon...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
