• Megjelenítés

Elemzés

Globális háború vagy teljes visszavonulás - A jegybank kezében a döntés

Az alacsony inflációval és gyenge növekedési kilátásokkal küzdő fejlett országok jegybankjainak bár nincsen nyíltan bevallott árfolyamcélja, naivitás volna azt gondolni, hogy az elmúlt évek monetáris lazító intézkedései mögött nem húzódott deviza-leértékelési megfontolás. Különösen igaz ez Japánra, ahol a maginfláció, a piaci inflációs várakozások és a jen dollárral szembeni árfolyama jellemzően egy irányba mozogtak az elmúlt években, épp ezért a jegybank intézkedéseinek fontos közvetítője volt az árfolyam. Ennek hatékonysága azonban évről-évre csökkent, mostanra pedig gyakorlatilag két lehetősége maradt a japán jegybanknak: a globális környezet javulására játszva kivár, vagy valami drasztikus húzással áll elő, ezzel azonban egy nyílt globális deviza-leértékelési háború kitörését kockáztatná - vélik a Nordea Bank elemzői.

Levágták a régió EU-pénzeit - Elkezdődött a megtorlás?

Az idei évre rögzítetthez képest 7%-kal 133,8 milliárd euróra vágták le a 2017-es uniós költségvetésben a kifizetési főösszeget - erről döntött tegnap az Európai Unió Tanácsa. A jelentős változtatás úgy jött össze, hogy a legszegényebb EU-s régióknak (köztük a magyaroknak) jövőre kifizethető bizonyos felzárkóztatási forrásokat 24%-kal vágták le, közben viszont a menekültválság terheinek kezelésére az ideinél 25%-kal többet fordíthat jövőre Brüsszel.

Brüsszel segíthet Orbánéknak a választás előtt? - Indulhat a pénzszórás

Arra tehet javaslatot holnap, azaz szerdán az Európai Bizottság elnöke, hogy ne kelljen figyelembe venni az oktatási és beruházási kiadásokat az uniós deficit- és adósságszámítási szabályoknál, azaz növelné a rugalmasságot és vele együtt a büntetés nélküli költségvetési lazítás mozgásterét is - súgta meg a részletek kibontása nélkül múlt héten a Politico-nak két vezető EU-forrás. Ezzel teljesen összhangban lévő lazítási csomagot szorgalmazott hét uniós tagállam vezetője múlt pénteken éppen akkor, amikor egyébként is világszerte egyre többen beszélnek a fiskális élénkítés szükségességéről. Ha Juncker valóban ilyen javaslattal áll elő holnap, az akár úgy is tálalható, hogy a brüsszeli bürokraták meghallják a nehézségekkel küzdő európai polgárok szavát, ez pedig a populizmus előretörésével és az EU szétesésével kapcsolatos félelmeket is csillapíthatja. Egy ilyen javaslat egyébként a magyar gazdaságpolitika következő évekbeli mozgásterére is igen lényeges befolyást gyakorolna.

Meghalt egy Tesla sofőrje - A magyar tűzoltók vajon tudnák, mi a dolguk?

Hollandiában egy ember életét vesztette azt követően, hogy Teslájával fának csapódott. A helyi tűzoltók hosszú ideig nem szabadították ki az áldozatot a roncsok közül, ugyanis nem tudták eldönteni, hogy az autó feszültség alatt van-e még, feleslegesen pedig nem akartak kockáztatni egy áramütést. Az eset kapcsán megkerestük a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, hogy kiderítsük, vajon a magyar tűzoltók egy hasonló helyzetben rögtön tudnák-e a szükséges lépéseket és utánajártunk annak is, hogy egy átlagember mit tehet, ha kigyullad egy elektromos autó.

Tudta? - Magyarország függ a leginkább az EU pénzcsapjától

Bár tavaly év végével az egész régióban véget ért az előző uniós ciklus pénzfelhasználási hajrája, a friss GDP-adatok alapján mégis úgy tűnik, hogy ez Magyarországot sújtja a leginkább. Az elapadó EU-források ilyen erős visszahúzó hatása persze nem véletlen, hiszen a térségi országokon belül egyrészt nálunk volt messze a legnagyobb az EU-támogatások felhasználása, másrészt az eleve alacsony beruházási rátán belül messze a legmagasabb volt az EU-forrásokból megvalósított beruházások aránya. Egy ma közzétett elemzés hosszabb távon is borús kilátásokat vázol nekünk, illetve a régiónak, részben az EU-támogatások csökkenése miatt.

Elköltötted az uniós pénzt? Még évekig a nyakadra járhatnak

Sokan azt gondolják, hogy ha már az uniós projekt megvalósítása befejeződött, akkor hátradőlhetnek, mert már nincs dolguk. Nagyon rosszul gondolják, hiszen a gazdaságfejlesztési projektek esetében a befejezést követő naptól indul a 3-5 éves fenntartási időszak, mely során a Kedvezményezetteknek minden évben jelentést kell benyújtani a vállalt kötelezettségeinek teljesüléséről. Ha ezek nem teljesülnek, akkor az a szerződéstől való elállást vonja maga után, aminek a következménye, hogy az összes folyósított támogatást vissza kell fizetni a Hatóságnak. Ez a súlyos szabályrendszer már közel 1000 céget nyomaszt, de idővel egyre többet érint majd, éppen emiatt foglaltuk össze a fenntartási időszak fontosabb tudnivalóit, illetve, hogy mik azok a vállalások, melyeknek teljesülnie kell, hogy ne ütközzünk a fent említett szankcióba.

A szemünk láttára vásárolják fel Európát, hiába irtóznak tőle a németek

Az Európai Központi Bank igyekszik élesen elzárkózni még csak annak gyanújától is, hogy nyíltan finanszírozza az euróövezeti kormányokat. Ez azonban egyre nehezebb feladatnak ígérkezik, már csak azért is, mert elképesztő tempóban vásárolja fel az euróövezeti államkötvényeket: 16 hónap alatt sikerült 12 százalékponttal növelnie a teljes piaci adósságon belüli részarányát. Óvatos becsléseink szerint is az eszközvásárlási program jelenleg érvényes szabályrendszere mellett - szélsőséges esetben - egy éven belül elfogyhatnak a megvásárolható finn, holland és német államkötvények, ami az egész program megvalósítását, így a kitűzött célok elérését is veszélyezteti. Mario Draghi jegybankelnököt és a döntéshozói testületet egyre jobban sürgeti az idő, hogy változtassanak, azonban gyakorlatilag bármit lépnek, a konzervatív német gazdaságpolitikusok részéről kemény ellenállásba ütközhetnek.

Megoldás-e a járulékcsökkentés?

A kormányzat több ok és elérendő cél miatt, a nagyvállalati érdekképviseleti szervezetek inkább "egy-ügyűen", önös érdekeiket követve három dolgot remélnek egy egyszeri, nagyarányú járulék-csökkentéstől: a munkaerőhiány enyhülését, a piaci, tényleges foglalkoztatás növekedését, illetve a fekete foglalkoztatás egy részének kifehéredését. Cikkünkben végső soron arra keressük a választ, hogy reális-e a fentebbi három várakozás teljesülése.

Félő, hogy a bankok a fintech cégek kiszolgálói lesznek

A bankok vagy a digitális fejlődés élére állnak, vagy idővel a fintech cégek kiszolgálóivá válnak. De azért van, amiben a bankok erősebbek, és szövetkezni is lehet a nagy szolgáltatókkal - véli Harmati László, az Erste Bank lakossági vezérigazgató-helyettese. A magyar bankoknál a digitális innovációra fordított összeg mindenütt növekszik, de nemcsak a fintech cégek miatt, hanem mert pénzügyileg is megéri erre költeni. Az Erste nemrég jött ki mobilbanki appjával, de már arra készülnek, hogy az anyabank új ökoszisztémáját vezetik be. Robottanácsadókról, mesterséges intelligenciáról és a digitalzáció miatti elbocsátásokról is kérdeztük a szakembert.

Leleplezzük a 20-30%-os trükköt: mit ér az állami támogatás?

Egy csomó magyar megtakarítást azzal a hívószóval értékesítenek nekünk, hogy 20 vagy 30 százalékos állami támogatást zsebelhetünk be rajtuk, ami máshol, hasonló kockázatvállalással elérhetetlen a jelenlegi hozamkörnyezetben. Pedig tíz év fölötti futamidő mellett ez már csak évi 3-5 százalékos hozamnak felel meg, ráadásul osztoznunk kell ezen olyan szolgáltatókkal, amelyeket sok esetben az állami támogatás megléte tart életben.

Már a leggazdagabb magyarok is készpénzbe menekülnek

Június végére a hazai privátbanki szolgáltatóknál kezelt vagyon meghaladta a 3670 milliárd forintot, ami 4,4%-os bővülést mutat tavaly decemberhez képest. A piaci bizonytalanság miatt már egyik privátbanki szolgáltató sem számít 12%-ot meghaladó növekedésre a következő egy évben. Óvatosabbak lettek a vagyonos ügyfelek is, a vagyon közel 20%-a van készpénzben és bankbetétben, miközben a részvénybefektetések aránya még a 10%-ot sem éri el.

A magyar nyugdíjasok állampapír-őrülete lekörözi a fiatalokét

Érdekes adatokra bukkantunk a Magyar Államkincstár (MÁK) statisztikáiban: a nyugdíjas vagy nyugdíjközelben lévő magyarok vesznek a leggyakrabban állampapírt, igaz, 2014 óta az állampapírokat vásárlók átlagéletkora fokozatosan csökken. Az idén születettektől egészen az idén 106. születésnapjukat betöltőkig találunk ügyfeleket a kincstárnál, és érdekes az is, hogy vannak olyan lakossági papírok, amelyek a 30-as és 40-es korosztályban a legnépszerűbbek.

Lepsényi: érezhető a külföldre vándorolt magyarok hazatérése

Szükség van az őszre beígért növekedésösztönző csomagra és ennek a gazdaságfejlesztési programnak a része lehet a járulékok kérdése is - nyilatkozta a Portfolio-nak adott interjúban Lepsényi István. A Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára egyébként személy szerint egyetért a járulékcsökkentéssel, jelenleg azonban még az elemzői és egyeztető munka zajlik a tárcánál. A munkaerőhiány kezelésével kapcsolatban kifejtette, hogy a távmunkában, a részmunkaidőben, vagyis a rugalmas foglalkoztatásban vannak még tartalékok idehaza. Az államtitkári pozícióba a járműiparból tavaly érkezett szakember azt is elárulta, hogy a hazánkba települő kínai elektromos-busz gyártó cégnek azt javasolta a kormány, hogy gyártsanak elektromos személygépjárműveket.

Megtudtuk: így dőlt el 68 milliárd forintnyi uniós támogatás sorsa

Bár 1103 cég ugrott rá a vállalatok kutatás-fejlesztését és innovációját támogató uniós pályázat "vonatára", de a múlt heti eredményhirdetésnél csak 247 örülhetett közülük a döntésnek. Ez igen jelentős rostálásra vall, ami az eredetileg 50 milliárdos keret és a 365 milliárdos együttes támogatási igény mellett érthető is. A szűkös anyagi lehetőségek ellenére mégis látunk érdekes nyerteseket a listán, így bizonyos körökben háborgó hangokat is hallunk, igaz egy részük összefügghet a nyeretlen projektjükkel. A Portfolio információi szerint a győztesek listáját egy ötfős bizottság állította össze, amelybe két főt delegált a pályázatot kiíró Nemzetgazdasági Minisztérium Irányító Hatósága, három főt pedig a szakmai kontrollt gyakorló Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal.

Könnyen a görögök sorsára juthatunk, ha megvalósul Orbán álma

Még soha nem rendezett olyan kis ország olimpiát, mint Magyarország, így nincs igazán összehasonlítási alap azzal kapcsolatban, milyen gazdasági hatása lehetne annak, ha megnyernénk a 2024-es játékok jogát. A legjobb példa talán Görögország lehetne a mérete alapján, a baj csak az, hogy éppen Athén a negatív példa arra, hogyan nem szabad olimpiát rendezni. A projekt nem feltétlenül reménytelen, de nagyon sok függ attól, hogyan működik majd a gyakorlatban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által elképzelt új modell.

Lenyűgöző rangsor: a világ élvonalában a magyar programozók

Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Hollandia, Svédország, Románia, Spanyolország, Németország és még sorolhatnánk. De most ezek az országok nem megelőznek, hanem messze lemaradnak tőlünk "a világ legjobb programozó nemzete" rangsorban. Ha valamire, hát az informatikusaink tudására büszkék lehetünk.

Megvan a csodaszer a munkaerőhiány ellen?

A magyar bérekre rakódó elvonásokat ismerve aligha lehet a munkáltatói járulék csökkentése ellen érvelni. Az azonban már nem annyira egyértelmű, hogy ettől az eszköztől a munkaerőhiány problémájának hatékony kezelését kell várnunk. Ráadásul - annak ellenére, hogy az utóbbi időszakban folyamatosan növekvő költségvetési mozgástérről beszélhettünk - egyelőre pénz sincs rá.

Fulladozott a kormány EU-s pénzkifizetése nyáron

Úgy tűnik, hogy augusztus hónapban sem büszkélkedhet a kormány az EU-pénzek kifizetése téren hatalmas összegekkel, hiszen az elmúlt hónaphoz képest csak 77 milliárddal, 390 milliárd forintra nőtt az idei kifizetések volumene - derül ki a Portfolio havi elemzéséből. Ez az összeg, még mindig csak a hét évre járó teljes keretösszegnek a közel 4,5%-át teszi ki, míg az éves kifizetési célnak a 19%-át fedi le. A 390 milliárd forint, még mindig kevés ahhoz, hogy a tervezett 2000 milliárd feletti éves célt elérje a kifizetés volumene, így továbbra is veszélyben van a kormány idei évre tervezett célja.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kőkemény üzenet jött Kijevből Budapestnek is: marad a Lukoil-szankció, fel kell adni az orosz olajat, amennyire lehet
Portfolio Blogger
Kiszámoló

CSOK csapda

Gábor írt egy tanulságos levelet. A meglévő gyerekük mellé úton volt a második, s úgy gondolták, hogy ideje lenne...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility