Li Hszi, a kínai Népi Felszabadító Hadsereg haditengerészeti kapitánya szerint a flotta készenlétbe helyezve követte az eseményeket, szoros megfigyelés alatt tartották a hadihajót. Peking szerint a HMCS Montreal tevékenysége „aláássa a békét és a stabilitást a Tajvani-szorosban”. A közleményben hozzáteszik, hogy a kínai flotta mindig szorosan követi az eseményeket a kulcsfontosságú átjáróban, így bármikor képesek a provokációkra reagálni. Kanada úgy fogalmazott a hadihajó mozgásával kapcsolatban, hogy ez rutinszerű volt, amellyel a szabad tengeri kereskedelem biztosításához akartak hozzájárulni.
Az észak-amerikai ország kormánya szerint az ilyen manőverekkel a tágabb régió biztonságát igyekeznek szavatolni. Bill Blair kanadai védelmi miniszter kijelentette, hogy a HMCS Montreal átkelése megerősítette országa elkötelezettségét a „szabad, nyitott és befogadó” indo-csendes-óceáni térség mellett. A szóban forgó jármű egy Halifax-osztályú fregatt, amelyen 240 fős személyzet tartózkodik, valamint helikopterek is találhatóak a fedélzeten. Kanada 2022 novemberében jelentett be átfogó stratégiát a távol-keleti térségre, ebben kijelentették, hogy
a jövőben nagyobb jelenléttel igyekeznek hozzájárulni a régió biztonságához.
Peking különösen érzékeny a Tajvani-szoroson áthaladó külföldi katonai járművekre, mivel szerinte a keskeny tengeri átjáró Tajvan szigetével együtt Kínához tartozik. A vita már 1949 óta fennáll, akkor jött létre „kvázi független országként” a Kínai Köztársaság, mivel a kínai polgárháborúban vereséget szenvedő nacionalisták ide menekültek. A kontinentális hatalom máig nem ismeri ezt el, és törekszik a sziget bekebelezésére.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: China Photos/Getty Images
