Huszák Dániel

Huszák Dániel

Huszák Dániel 2015 óta erősíti a Portfolio csapatát, korábban a biztosítási szektorban dolgozott. Tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán végezte, diplomát szerzett a londoni Middlesex Universitytől is. Főbb témái a haditechnika, biztonságpolitika, nemzetközi kapcsolatok. 2019-ben Junior Prima díjat kapott.
Cikkeinek a száma: 882
Kijött a friss lista: ez most a világ 10 legerősebb hadereje

Kijött a friss lista: ez most a világ 10 legerősebb hadereje

Idén is kiadta azt a listát a Global Firepower (GFP), melyen a világ országait rangsorolják aszerint, hogy különféle számokban kifejezhető mutatók alapján mennyire rendelkeznek ütőképes haderővel. A lista leglátványosabb változása, hogy Kína felzárkózott teljesen Oroszországhoz, az orosz szárazföldi harcjármű-állomány alaposan megcsappant. A listát sok kritika éri amiatt, hogy egyáltalán nem veszi figyelembe azokat a számban nem mérhető tényezőket, melyek akár háborúdöntők is lehetnek, ilyen a technológiai színvonal, a képzettség vagy a parancsnoki lánc szervezettsége, mindenesetre egyfajta érdekességként érdemes lehet végigfutni a GFP új összesítésén.

Akkora stratégiai vereséget szenvedhet hamarosan Ukrajna, hogy ezt még a háború után is érezni fogják

Akkora stratégiai vereséget szenvedhet hamarosan Ukrajna, hogy ezt még a háború után is érezni fogják

Miközben az ukrán haderő ütőképes alakulatainak elég jelentős része Oroszország területén harcolt, az orosz haderő szép lassan elérte Donyeck megye egyik legfontosabb városát, Pokrovszkot. Egy olyan településről van szó, amely nem csupán hadműveleti szempontból kritikus: Pokrovszk az ukrán szénbányászat talán legfontosabb központja, elvesztése súlyos csapás lehet az ukrán gazdaság egyik húzóágazatának, az acéliparnak. Az ukrán vezetés az elmúlt hetekben rájött arra, hogy Pokrovszkot talán nem kellene olyan könnyen elengedni, ahogy a térségbeli kisvárosokat, hiszen elvesztésével nem csupán Donyeck nagy része kerülhet orosz kézre, hanem az ukrán gazdaság hosszútávú működése is csapást szenvedhet, ami kihathat a háború utáni kilábalás ütemére is.

Trump lett az elnök, béke lesz 2025-ben Ukrajnában?

Trump lett az elnök, béke lesz 2025-ben Ukrajnában?

Donald Trump megválasztott amerikai elnök még a választási kampány során azt ígérte: 24 órán belül békét fog teremteni Ukrajnában, ezért a fél világ most árgus szemekkel figyeli, pontosan mit fog csinálni, ha beül a Fehér Házba. Megzsarolná Ukrajnát? Területet adna át Oroszországnak? Elutasítaná Kijev NATO-tagságát? A republikánus többféle forgatókönyvet vizsgál most, és közel sem nem garantálható, hogy bármelyik sikeres lesz, hiszen a háború befejezése végeredményében nem Trumpon, hanem elsősorban Moszkva és Kijev vezetőin múlik.

Csatába indult az elit Viharhadtest – Most aztán komoly ellenfélre talált Ukrajna?

Csatába indult az elit Viharhadtest – Most aztán komoly ellenfélre talált Ukrajna?

Decemberben harcba indultak az orosz-ukrán háború frontvonalain Észak-Korea katonái. Az eseményt hatalmas érdeklődés övezi katonai szempontból, hiszen a vietnami háború óta nem volt arra példa, hogy az elszigetelt kommunista diktatúra fegyveres cselekményben vett volna részt. Különösen érdekes mindez azért, mert Észak-Korea állítólag a Viharhadtest nevű elit műveleti csoport katonáit küldte Oroszországba harcolni, így a KNDK legjobbjai védik meg az ellenséges betöréstől a szövetséges országot. Mi egyáltalán a Viharhadtest és mit tudnak élesben? Hogy kerültek egyáltalán Kurszkba? Mit nyer ezzel az egésszel Kim Dzsong-un? Nézzük meg, mi az, amit tudni lehet.

Íme a sztárbefektetés, ami miatt háborús helyzet robbant ki

Íme a sztárbefektetés, ami miatt háborús helyzet robbant ki

Bár a pusztító délszláv háborúk árnyékában viszonylag kevés figyelmet kapott, 1997-ben Albániában is megszólaltak a fegyverek, a hat hónapon át tartó polgárháborús krízis során több mint 2000 ember halt meg. A konfliktus oka nem etnikai és nem is területi jellegű volt: az albán lakosság azért fogott fegyvert, mert bedőlt egy gigantikus, egész országra kiterjedő piramisjáték-hálózat és százezrek vesztették el egyik pillanatról a másikra teljes megtakarításukat. Íme egy sztori a Ponzi-sémáról, ami egy egész országot sodort háborús helyzetbe.

Elismerte Vlagyimir Putyin: Oresnyik rakétát lőttek ki Ukrajnára – Mit jelent ez pontosan?

Elismerte Vlagyimir Putyin: Oresnyik rakétát lőttek ki Ukrajnára – Mit jelent ez pontosan?

Bár a reggeli hírek arról szóltak, hogy Oroszország egy interkontinentális ballisztikus rakétát (ICBM) lőtt ki Ukrajnára, Vlagyimir Putyin orosz elnök ma este a nyilvánosság elé állt és elmondta: egy új közepes hatótávolságú hiperszonikus ballisztikus rakétát használtak, amely Oresnyik néven fut. Itt van minden, amit tudni kell a kialakult helyzetről.

Interkontinentális ballisztikus rakétát lőtt ki Oroszország Ukrajnára – Most akkor mi lesz?

Interkontinentális ballisztikus rakétát lőtt ki Oroszország Ukrajnára – Most akkor mi lesz?

Ma hajnalban történelmi támadást hajtott végre Oroszország Ukrajna ellen: interkontinentális ballisztikus rakétát (ICBM) lőttek ki Dnyipró városára. Először fordult elő a történelem folyamán az, hogy háborús helyzetben ICBM-csapás ért egy országot. Moszkva valószínűleg csak „első figyelmeztetésnek” szánta a dolgot, ha Ukrajna nem függeszti fel Oroszország területének támadását, további csapások lesznek. Racionálisan várható, hogy a Nyugat rövidtávon Ukrajna támogatásának fokozásával fog válaszolni.

Határozott figyelmeztetés jött Putyintól, Amerika mégis átlépte a vörös vonalat: most tényleg világháború szélén vagyunk?

Határozott figyelmeztetés jött Putyintól, Amerika mégis átlépte a vörös vonalat: most tényleg világháború szélén vagyunk?

Hétvégén robbant a hír, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte az ukrán haderőnek, hogy nagy hatótávolságú fegyverekkel támadják Oroszország belső területeit. Vlagyimir Putyin orosz elnök arról beszélt korábban, hogy ha Amerika ezt meglépi, Washington hadviselő féllé válik, hiszen az amerikai ATACMS-rakétákat szerinte csak amerikai katonák segítségével lehet célra vezetni. Trump emberei már harmadik világháborútól rettegnek, pedig a helyzet egyelőre nem tűnik ennyire drasztikusnak. Racionálisan lehet rá számítani, hogy az oroszok most vesznek egy nagy levegőt és 2025 februárjáig elnézik az újabb vörös vonal átlépését, ennek pedig több oka is van.

Már kezd látszani, milyen békét teremthet Ukrajnában Donald Trump

Már kezd látszani, milyen békét teremthet Ukrajnában Donald Trump

Úgy néz ki, Donald Trump komolyan gondolja, hogy pikk-pakk békét fog teremteni Ukrajnában, amint beül 2025. január 20-án a Fehér Házba, ennek előkészítése már meg is kezdődött. Nagyon úgy fest eddig, hogy olyan tanácsadókkal, döntéshozókkal veszi magát körül, akiknek inkább fontos, hogy gyors legyen a béke, mintsem hogy tartós legyen, és mivel Oroszország az agresszor, Moszkva igényeinek kielégítésével lehet ezt a legkönnyebben elérni. Bár még sok idő van hátra január 20-ig, jelen állás szerint kifejezetten valószínűnek tűnik, hogy az oroszoknak kedvező béke születik majd: megtarthatják a Donbaszt, a Krímet és az Azovi-tengert, Ukrajna pedig egy időre biztosan elfelejtheti a NATO-tagságot.

Kezd összeállni a Trump-csapat: ennyit a békepárti elnökségről?

Kezd összeállni a Trump-csapat: ennyit a békepárti elnökségről?

Bár Donald Trump megválasztott amerikai elnök szeret a nagy béketeremtő vezető szerepében tündökölni, nagyon úgy fest, hogy a legfontosabb nemzetbiztonsági és védelmi döntéshozói szerepkörökbe olyan embereket emel be, akik Amerika aktívabb világpolitikai szerepét erősítenék és szigorúbb fellépést szeretnének az Egyesült Államok ellenfeleivel szemben. Marco Rubio, Mike Waltz, Elise Stefanik és Pete Hegseth kinevezésének főleg Izrael és Tajvan örülhet, miközben Teheránban, Caracasban és talán Pekingben most mindenféle vészforgatókönyveket porolnak le a fontosabb katonai és politikai vezetők. Ukrajna jövője közben hatalmas kérdőjel: Trump és kulcsemberei a háború gyors lezárását akarják, de talán még mindig az az álláspont dominál, hogy nem szabad Oroszországnak kedvező békét kötni.

Tényleg köddé vált 20 millió demokrata szavazó? Mégis mi a fene történt?

Tényleg köddé vált 20 millió demokrata szavazó? Mégis mi a fene történt?

Nagyon széles körben kering az interneten egy ábra, melyen egy ismeretlen szerző a 2020-as amerikai elnökválasztáson leadott szavazatokat hasonlította össze a 2024-es választáson leadott szavazatokkal. A virálissá vált chart látszólag arra mutat rá: 20 millió szavazó egyszerűen köddé vált, ez pedig erősen azt sugalmazza, hogy Joe Biden és a Demokrata Párt csalt az előző választáson. Utána jártunk, mi lehet a jelenség hátterében.

Megmagyarázták: ezért bukott ekkorát Kamala Harris

Megmagyarázták: ezért bukott ekkorát Kamala Harris

Donald Trump republikánus elnökjelölt hatalmas választási győzelmet szerzett, demokrata oldalon most próbálják kitalálni, mi az oka annak, hogy jelöltjük, Kamala Harris fölényesen kikapott. Az NBC billegő államok demokrata szavazóival beszélgetett, akik reflektáltak a Harris-kampány bukására.

Megint Trump lesz az elnök - Mikor lesz béke?

Megint Trump lesz az elnök - Mikor lesz béke?

Joe Biden elnöksége háborús konfliktusokkel és súlyos katonai incidensekkel terhelt időszak volt, hiszen Oroszország megpróbálta lerohanni Ukrajnát, a Hamász megtámadta Izraelt, ami regionális konfliktussá eszkalálódott (utóbbi kapcsán Amerika nyílt intervenciót is kezdett Jemenben), átvették a tálibok az uralmat Afganisztánban és számos kisebb konfliktus is kirobbant vagy fellángolt a világon. Donald Trump 2023 óta azzal kampányolt, hogy pillanatok alatt békét fog teremteni Ukrajnában és a Közel-Keleten, sőt, ha ő lett volna az elnök, eleve ki sem robbantak volna ezek a konfliktusok; arról azonban keveset tudni, hogy Trump pontosan hogy tervezi rendezni a már kirobbant háborúkat. Eljöhet a globális béke érája most, hogy Donald Trump lesz Amerika következő elnöke? Megvizsgáltuk a nagy kérdést, ami sokakat foglalkoztat.

Választás van Amerikában – Kinek drukkolnak az oroszok?

Választás van Amerikában – Kinek drukkolnak az oroszok?

Ahogy Oroszország és az ukrajnai háború fontos téma volt az amerikai választási kampány során, úgy Oroszországban (és természetesen Ukrajnában) is fontos téma a novemberi amerikai elnökválasztás, hiszen a háború további fejleményeit jelentősen megváltoztathatja egyik vagy másik amerikai vezető győzelme. Ennek kapcsán érdemes megnézni, a háborút vívó két országban kinek drukkolnak.

Amerikai elnökválasztás 2024: itt van az 5 legfontosabb tudnivaló

Amerikai elnökválasztás 2024: itt van az 5 legfontosabb tudnivaló

Ma fontos választás lesz Amerikai Egyesült Államokban: Donald Trump, a Republikánus Párt és Kamala Harris, a Demokrata Párt jelöltje megmérkőznek egymással az elnöki székért. Ahhoz, hogy az egyik jelölt győzzön, 270 elektori szavazatot kell begyűjtenie az 538-ból. Emellett a 100-ból 34 szenátusi és mind a 435 képviselőházi helyről is döntenek az amerikai választópolgárok. Vegyük sorra a legfontosabb információkat az amerikai elnökválasztás mai menetrendjével kapcsolatosan.

Tényleg Donald Trump lesz az, aki békét teremt Ukrajnában?

Tényleg Donald Trump lesz az, aki békét teremt Ukrajnában?

A világ minden táján vannak, akik azt remélik, hogy Donald Trump republikánus elnökjelölt megválasztása esetén gyors és tartós béke következik Ukrajnában, illetve valamilyen úton-módon sikerül majd kiegyezni Oroszországgal is, nemcsak elkerülve egy esetleges harmadik világháborút, de talán véget vetve a súlyos gazdasági károkat okozó szankciós hadviselésnek is. Maga Trump is számtalanszor megígérte, hogy 1-2 napon belül békét fog teremteni, ha megválasztják, arról pedig, hogy ezt pontosan hogy tenné meg, már számtalan információ kiszivárgott az amerikai és brit sajtóba. Tényleg Donald Trump lesz a nagy béketeremtő? Mit ígér ezzel szemben Kamala Harris, a demokraták jelöltje? Kinek drukkol Oroszország? Nézzük.

Példátlan eszkaláció jön Ukrajnában: lehet, hogy ezzel most nagyon elszámolta magát Vlagyimir Putyin?

Példátlan eszkaláció jön Ukrajnában: lehet, hogy ezzel most nagyon elszámolta magát Vlagyimir Putyin?

Az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta riogatnak azzal keleten és nyugaton egyaránt, hogy Észak-Korea katonákat fog küldeni az ukrán frontra: már az első komolyabb orosz vereségek után, 2022 nyarán lehetett hallani arról, hogy Phenjan beavatkozásra készül. Most nagyon úgy néz ki, a korábban szinte szürreálisan ható prognózis tényleg megvalósul: Ukrajna és Dél-Korea információi szerint is megérkezett Oroszországba az első 1500 észak-koreai „önkéntes”, akik fegyvert ragadnak majd Moszkva oldalán. Bár Észak-Korea rengeteget segít Moszkvának, úgy néz ki, az egyre szorosabbra fonódó viszonynak lesz egy kellemetlen következménye is Vlagyimir Putyin terveire nézve: az eddig semleges Dél-Korea nemcsak fegyvereket küldhet Ukrajnának, de akár nyíltan be is léphet a háborúba, Kijev oldalán.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Érdekes időpontban kaphatnak
Kiszámoló

Lehet bérelni is

Nagyon gyakori eset, hogy valakinek van egy lakása, ami már szűkös a két kamasszal, de ami ingatlant szeretnének helyette...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.