Huszák Dániel

Huszák Dániel

Huszák Dániel 2015 óta erősíti a Portfolio csapatát, korábban a biztosítási szektorban dolgozott. Tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán végezte, diplomát szerzett a londoni Middlesex Universitytől is. Főbb témái a haditechnika, biztonságpolitika, nemzetközi kapcsolatok. 2019-ben Junior Prima díjat kapott.
Cikkeinek a száma: 840
Nem ostobaság, ha működik: ez az otromba orosz találmány lehet a harckocsi-fejlesztés jövője?

Nem ostobaság, ha működik: ez az otromba orosz találmány lehet a harckocsi-fejlesztés jövője?

Biztos sokan emlékeznek arra, ahogy az Ukrajna elleni invázió előtt felvonultak az első „tyúkketreccel” felszerelt orosz harckocsik a határon, a nemzetközi szemlélők pedig kíváncsian várták, mit tud majd az improvizált megoldás az ukrán hadsereg modern drónjai, páncéltörő rakétái ellen. A komikusnak tűnő védelmi rendszer félig-meddig hatásosnak bizonyult, még ha talán nem is annyira, mint azt az orosz harckocsizók remélték, hiszen a páncéltörő rakétákat nem fogta meg. Az új felszerelés azonban nem lehet teljesen használhatatlan, hiszen nemzetközi szinten is elkezdett terjedni: a Gáza elleni invázióban résztvevő izraeli Merkavák tetejére is felkerült a „tyúkketrec.” Most újabb otromba és komikus „innováció” jelent meg az orosz harckocsikon: immáron a teljes páncéltestet elfedték egy nagy méretű, kerti fészerre hasonlító improvizált páncélréteggel. Az ukránok gyorsan el is nevezték az ilyen harcjárműveket „teknőstanknak", amit az orosz bloggerek is átvettek. Bár egy kétségkívül bizarr szerkezet lett a „fejlesztés” eredménye, nem biztos, hogy teljesen ostobaság, bizonyos fegyvertípusok ellen hatékony lehet.

Miért pont most nyitott újabb frontot az orosz hadsereg? 3 lehetséges ok magyarázza meg Putyin döntését

Miért pont most nyitott újabb frontot az orosz hadsereg? 3 lehetséges ok magyarázza meg Putyin döntését

Nagyon úgy néz ki, hogy több hónapnyi tervezés után ma reggel megindult az orosz haderő Harkiv megye ellen. Még nem tudni, hogy pontosan mekkora területet akarnak elfoglalni az ukrán megyéből, de orosz vezetők régóta emlegetik egy „pufferzóna” létrehozásának szükségességét, illetve azt, hogy szerintük Harkiv „régi orosz város.” A megye és megyeszékhely mellett Szumi is veszélyben lehet.

3 térkép, amely megmutatja, mekkora is valójában az orosz hadsereg friss területhódítása

3 térkép, amely megmutatja, mekkora is valójában az orosz hadsereg friss területhódítása

Az elmúlt hetekben szinte folyamatosan csak arról lehetett hallani, hogy milyen hatalmas lendületben van az orosz haderő Ukrajnában, majdnem napi szinten jöttek hírek újabb és újabb településekről, melyeket orosz katonák szálltak meg. Bár lassan úgy hangzik, mintha az orosz hadsereg fél Ukrajnát meghódította volna az elmúlt négy hónapban, valójában a területszerzés eddig igencsak mérsékeltnek tűnik. Nézzünk meg három térképet a frontvonalak alakulásáról: egyet nyugati, egyet semleges és egyet orosz forrásból.

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

Az utolsó pillanatban kapta össze magát a NATO – Fordulat jöhet a háborúban?

Az utolsó pillanatban kapta össze magát a NATO – Fordulat jöhet a háborúban?

Alighanem sokak számára meghökkentő fordulat volt, hogy a nyugati politikusok a háború elején sorra ígérték meg Kijevnek, hogy ha kell, a végtelenségig támogatják az oroszok ellen viselt védekező háborút, tavaly nyáron azonban valahogy mégis szinte teljesen elapadtak a fegyverszállítmányok. Az elmúlt hetekben napi szinten írtak nyugati lapok az ukrán hadsereg katasztrofális lőszerhiányáról és az ukrán katonák összeomló moráljáról, a Donbaszban pedig 2022 eleje óta nem látott ütemben kezdett előretörni az orosz haderő. Aztán Amerikában fordulat történt: a Kongresszus több mint hat hónap huzavona után úgy döntött, hogy 61 milliárd dollárnyi forrással, hadianyaggal és technikával támogatja meg Kijevet a következező egy évben. Ez nyilván más NATO-országokat is megihletett: Nagy-Britannia rekordméretű fegyvercsomagot jelentett be tegnap, illetve úgy tűnik, lassan a régóta áhított F-16-osok is megérkeznek. Mit kap Ukrajna és mire lesz ez elég? Fordulat jöhet a háborúban? Mikor lesz végre vége ennek az egésznek? Nézzük, mi az, amit tudni lehet.

Izrael döntött: indul az ellencsapás, Irán szörnyű bosszúval fenyegetőzik

Izrael döntött: indul az ellencsapás, Irán szörnyű bosszúval fenyegetőzik

Tegnap részletes cikket közöltünk arról, milyen forgatókönyveket vizsgálhat Izrael háborús kabinetje megtorlásként a vasárnap hajnali támadásra; most éppen úgy néz ki, lesz ellentámadás, de Irán területe ellen nem indul közvetlen csapás. A forradalmi gárda „elitjének” számító Kudsz-erők tagjai viszont aligha érezhetik magukat biztonságban, ami azért nem feltétlen megnyugtató, mert a mostani eszkaláció is főleg annak köszönhető, hogy Izrael két hete Damaszkuszban épp a Kudsz-erők tábornokait ölte meg. Irán példátlan megtorlással fenyegetőzik, ugyanakkor jól látható, hogy a nagy szavak ellenére a síita hatalom nagyon nem szeretne háborúzni Izraellel.

Példátlan támadást indított Irán: így nézhet ki Izrael ellencsapása

Példátlan támadást indított Irán: így nézhet ki Izrael ellencsapása

A hétvégén példátlan katonai akció célpontjává vált Izrael: iráni drónok százai vették célba a zsidó államot, a légvédelem, légierő viszont külföldi segítséggel nagyon hatékonyan elhárította a támadást. Jeruzsálem most a válaszcsapás lehetőségét mérlegeli: a háborús kabinet egy része nyílt megtorló akciót akar, de egyelőre kevésbé valószínű, hogy erre a közeljövőben sor fog kerülni. Nézzük meg, mit tehet Izrael, hogy ne hagyja válasz nélkül a területét ért támadást.

Küszöbön a háború: 3 félelmetes fegyver, amivel igazán durván odacsaphat Irán

Küszöbön a háború: 3 félelmetes fegyver, amivel igazán durván odacsaphat Irán

Pattanásig feszült a helyzet a Közel-Keleten, Irán gyakorlatilag bármelyik percben megtámadhatja régi riválisát, Izraelt. Mivel a két ország nem közvetlenül határos, szinte biztosan nem lesz szárazföldi invázió, akkor se, ha Teherán tényleg úgy dönt, hogy indulhat a damaszkuszi követség elleni támadásért foganatosított megtorlás. A nagy távolság ellenére így is van Iránnak jópár fegyvere, mellyel lényeges károkat tudnak okozni Izraelnek, szemügyre vettünk ezek közül hármat, amelyik kifejezetten veszélyes.

Bármikor kirobbanhat a Közel-Kelet eddigi legdurvább háborúja - Mi lesz, ha Irán tényleg megtámadja Izraelt?

Bármikor kirobbanhat a Közel-Kelet eddigi legdurvább háborúja - Mi lesz, ha Irán tényleg megtámadja Izraelt?

Az elmúlt évtizedekben talán sosem volt még olyan komoly a feszültség Izrael és Irán közt, mint most. Bármelyik pillanatban ballisztikus rakéták és nagy hatótávolságú drónok tucatjait lőheti ki Irán a zsidó államra, bosszúból az egy héttel ezelőtti, szíriai követség elleni támadásért, melyben három befolyásos tábornok is életét vesztette. Amerika és Izrael készülődik: a Közel-Kelet két kifejezetten erős katonai hatalma feszül egymásnak, az egyik ráadásul valószínűleg még atomfegyverrel is rendelkezik. Nem kizárt, hogy utolsó pillanatban mindenki vesz egy nagy levegőt és igyekszik hideg fejjel gondolkozni, de ha tényleg háború lesz, ennek a hatásait mi is a bőrünkön érezzük majd.

Mindenki erre készül Ukrajnában: most jön majd az igazi, mindent elsöprő orosz offenzíva?

Mindenki erre készül Ukrajnában: most jön majd az igazi, mindent elsöprő orosz offenzíva?

Az ukrán és nyugati médiában is egyre több cikket, elemzést lehetett olvasni az elmúlt hetekben arról, hogy az orosz haderő egy átfogó, mindent elsöprő offenzívára készül a nyáron, melynek célja lehet akár az is, hogy térdre kényszerítsék az ukrán haderőt és elérjék a végső győzelmet. Kijev erői már Szumit, Odesszát, Harkivet erődítik. Moszkva vezetői két év elteltével először nyílt háborúról beszélnek és állítólag több mint 100 ezer katonát készítenek elő az offenzívához, sőt, még az sem kizárható, hogy hamarosan újabb mozgósítás lesz. Mivel az inváziós irányok vélhetően még a tervezőasztalon vannak, nehéz jósolni bármit arról, hogy mennyire lesz eredményes az orosz „nyári hadjárat.” Az viszont biztos, hogy ha így haladnak a dolgok, egy olyan időszakban indulhat meg a támadás, amikor az ukrán hadsereg tényleg rossz állapotban van, így jó esélyekkel számíthatunk kisebb-nagyobb orosz sikerekre.

Össztüzet zúdított Ukrajna Oroszország területeire – Miért pont most robogtak át a határon Zelenszkij tankjai?

Össztüzet zúdított Ukrajna Oroszország területeire – Miért pont most robogtak át a határon Zelenszkij tankjai?

Ma hajnalban szinte példátlan támadást indítottak Oroszország ellen Ukrajna fegyveres erői: drónok tucatjai csaptak be fontos objektumok körül, „orosz partizánok” pedig nehézfegyverekkel átlépték az orosz államhatárt és egy falu „felszabadítását” is bejelentették. Elsőre biztos furcsa, hogy egy ilyen támadást láthatunk most, hogy sorra jönnek ki a cikkek arról, hogy Ukrajna egyre súlyosabb ember- és lőszerhiánnyal küzd, pedig az időzítés valószínűleg nem véletlen: a héten lesz az orosz elnökválasztás. Kérdés, mennyi értelme van hadianyagot és emberéleteket tenni egy ilyen akcióba, ha szinte biztosra vehető Vlagyimir Putyin orosz elnök győzelme egy olyan rendszerben, ahol még érdemi ellenzéki jelöltek sem indulhatnak.

Háborúra készül Európa: szabályosan ömlenek a fegyverek a régióba

Háborúra készül Európa: szabályosan ömlenek a fegyverek a régióba

Gyakorlatilag megduplázta a külföldről megvásárolt fegyverek mennyiségét Európa 2019 és 2023 között az ezt megelőző négy évhez képest, a folyamattal az Egyesült Államok járt a legjobban, mivel az amerikai fegyvergyárak szállítják a megvásárolt haditechnikai eszközök 55%-át – derül ki mindez a Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) friss elemzéséből.

Nagyon csúnya véget ért az Abrams tankok első ukrajnai bevetésre – Ennyit a legendás amerikai harckocsikról?

Nagyon csúnya véget ért az Abrams tankok első ukrajnai bevetésre – Ennyit a legendás amerikai harckocsikról?

Majdnem fél év telt el azóta, hogy Ukrajnába kerültek az Egyesült Államok által Kijevnek adományozott M1A1SA Abrams harckocsik, az első bevetéstől számítva viszont alig pár nap kellett ahhoz, hogy felvételek felkerüljenek fel a világhálóra a tankok kilövéséről. Hiába az amerikai páncélosok legendás híre, azoknak, akik nyomon követték a háború eddigi eseményeit, abszolút nem lehetett meglepetés, hogy a járművek egy része már az első bevetésen roncsként végezte. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az Abrams harckocsik rosszak lennének, vagy en bloc felsültek volna, ugyanakkor mindenki számára világossá vált, hogy nem véletlen vonakodott Amerika kormánya sokáig attól, hogy tankokat küldjön Ukrajnának.

Semleges ország területén csaptak össze orosz és ukrán fegyveresek: átterjedt külföldre a háború lángja

Semleges ország területén csaptak össze orosz és ukrán fegyveresek: átterjedt külföldre a háború lángja

Szinte mindenki arra számított, hogy ha átlép Ukrajna (és Oroszország) határain az orosz-ukrán háború, az Moldovára vagy Fehéroroszországra fog először átterjedni; most nagyon úgy tűnik, hogy egy olyan ország vált orosz és ukrán fegyveresek konfliktuszónájává, amely több mint 2500 kilométerre van a háborús frontvonalaktól. Friss, bennfentes információk láttak napvilágot arról, hogy vált a polgárháborútól sínylődő Szudán az orosz-ukrán háború kiterjedt harcterévé.

Mégis mi lesz, ha az orosz hadsereg tényleg megtámadja Európát?

Mégis mi lesz, ha az orosz hadsereg tényleg megtámadja Európát?

Már szinte nem múlik el nap anélkül, hogy valamelyik magas rangú európai vagy amerikai vezető ne riogatná a nyilvánosságot azzal, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az európai NATO-országok megtámadását tervezi. Nyilvánvaló, hogy ezeknek a megszólalásoknak a fő célja rövidtávon Ukrajna támogatásának és az európai fegyverkezésnek felpörgetése, hiszen az orosz vezetés is elismeri, hogy a fennálló stratégiai egyensúlytalanság miatt nem lennének képesek megnyerni egy NATO-val vívott hagyományos háborút. Hosszabb távon viszont – bár még mindig valószínűtlen, - egyáltalán nem teljesen kizárható, hogy valóban sor kerül egy orosz-NATO háborúra. Ennek számos oka, van, kezdve az orosz hadiipar gyors fejlődésétől, a Kelet-Nyugat viszony gyors és tartósnak tűnő romlásán keresztül egészen az orosz vezetők személyes ambíciójáig.  Megvizsgáltuk, mi lesz, ha valóra válik sokak legrosszabb rémálma és tényleg megtámadja Európát az orosz hadsereg.

Miért van szüksége Magyarországnak még több Gripen vadászbombázóra?

Miért van szüksége Magyarországnak még több Gripen vadászbombázóra?

Orbán Viktor miniszterelnök ma bejelentette Ulf Kristersson svéd kormányfővel való találkozója után: Magyarország 4 új JAS 39C Gripen típusú vadászbombázót vásárol a SAAB-tól. A beszerzés híre nem teljesen újkeletű, sőt, évek óta várható volt: először még Maróth Gáspár korábbi védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos beszélt arról 2022-ben, hogy tervben van egy újabb Gripen-század felállítása, ezt ez év decemberében Szalay-Bobrovniczky Kristóf védelmi miniszter is megerősítette. Milyen képességekkel rendelkeznek ezek a gépek és miért van rájuk szükség? Nézzünk pár fontos tudnivalót.

Olyan fegyvert épít Oroszország, amely teljesen megbéníthatja Amerikát – Alapjaiban változhatnak meg a háborúk

Olyan fegyvert épít Oroszország, amely teljesen megbéníthatja Amerikát – Alapjaiban változhatnak meg a háborúk

Szerda este pár órára komoly rettegés lett úrrá Amerikán: a Képviselőház hírszerzési bizottságának elnöke egész egyszerűen kiposztolta a testület X-oldalára, hogy „súlyos nemzetbiztonsági fenyegetés” leselkedik Amerikára, a Fehér Ház rendkívüli ülést fog tartani. A riasztó üzenet hatására sokan attól kezdtek el félni, hogy támadás készül Amerika ellen, az oknyomozó újságírók viszont résen voltak és pár órán belül megfejtették a rejtélyt. Amerikát senki nem akarta megtámadni, viszont a fenyegetés nem kevésbé komoly: az amerikai hírszerzés szerint Oroszország fel akarja fegyverezni a világűrt, azzal a céllal, hogy egy potenciális konfliktus esetén meg tudják bénítani az Egyesült Államok katonai kommunikációs rendszereit és stratégiai csapásmérő eszközeit. Ha igazak az információk és sikerrel járnak az orosz kísérletek, az űrben is elkezdődhet a fegyverkezési verseny Oroszország és Amerika közt.

Most aztán tényleg komoly bajban van az ukrán haderő – Hogy lesz ebből győzelem?

Most aztán tényleg komoly bajban van az ukrán haderő – Hogy lesz ebből győzelem?

Az elmúlt néhány hét során drasztikusabbnál drasztikusabb beszámolók jöttek az ukrajnai frontvonalakról: ezek alapján abszolút az a kép rajzolódik ki, hogy az ukrán haderő igencsak komoly kihívásokkal néz szembe. Alapvetően két, régóta fennálló probléma vált mostanra igazán súlyossá: az egyik a lőszerhiány, a másik pedig a harcoló alakulatok emberállományának feltöltöttsége. Jelenleg nehéz látni, hogy lesz majd képes arra az ukrán haderő, hogy visszahódítsa az ország megszállt keleti, délkeleti területeit, sőt, ha a Nyugat nem kapja össze magát nagyon gyorsan, hamarosan még nagyobb területek kerülhetnek orosz kézre. A kialakult szituáció vészes, de még nem katasztrofális, ugyanakkor van pár akut probléma, amire hosszú távon is nehéz lesz megoldást találni.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Nesze neked, ötéves szuperállampapír: tízmilliárdokat buktak a magyarok az értelmetlenné vált befektetésen
Ricardo

Öröm van

Megjelent idehaza Carl Menger A közgazdaságtan alapelvei című 1871-es klasszikus műve. Tolle, lege!

Kasza Elliott-tal

3M Company

Nemrég írtam a Solventumról, levált az MMM-ről és áprilisban a tőzsdére ment. Minden MMM részvényes a 4 részvénye...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.