Tegnap számos ukrán portál beszámolt arról, hogy az orosz haderő valószínűleg interkontinentális ballisztikus rakétákkal célozta be Kijevet, ezen belül is az RSz-26 Rubezs típusú közepes hatótávolságú ICBM-et helyezték tűzkészenlétbe. Megválaszoltuk a fő kérdéseket a fejleménnyel kapcsolatosan.
Hétvégén robbant a hír, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte az ukrán haderőnek, hogy nagy hatótávolságú fegyverekkel támadják Oroszország belső területeit. Vlagyimir Putyin orosz elnök arról beszélt korábban, hogy ha Amerika ezt meglépi, Washington hadviselő féllé válik, hiszen az amerikai ATACMS-rakétákat szerinte csak amerikai katonák segítségével lehet célra vezetni. Trump emberei már harmadik világháborútól rettegnek, pedig a helyzet egyelőre nem tűnik ennyire drasztikusnak. Racionálisan lehet rá számítani, hogy az oroszok most vesznek egy nagy levegőt és 2025 februárjáig elnézik az újabb vörös vonal átlépését, ennek pedig több oka is van.
Úgy néz ki, Donald Trump komolyan gondolja, hogy pikk-pakk békét fog teremteni Ukrajnában, amint beül 2025. január 20-án a Fehér Házba, ennek előkészítése már meg is kezdődött. Nagyon úgy fest eddig, hogy olyan tanácsadókkal, döntéshozókkal veszi magát körül, akiknek inkább fontos, hogy gyors legyen a béke, mintsem hogy tartós legyen, és mivel Oroszország az agresszor, Moszkva igényeinek kielégítésével lehet ezt a legkönnyebben elérni. Bár még sok idő van hátra január 20-ig, jelen állás szerint kifejezetten valószínűnek tűnik, hogy az oroszoknak kedvező béke születik majd: megtarthatják a Donbaszt, a Krímet és az Azovi-tengert, Ukrajna pedig egy időre biztosan elfelejtheti a NATO-tagságot.
Bár Donald Trump megválasztott amerikai elnök szeret a nagy béketeremtő vezető szerepében tündökölni, nagyon úgy fest, hogy a legfontosabb nemzetbiztonsági és védelmi döntéshozói szerepkörökbe olyan embereket emel be, akik Amerika aktívabb világpolitikai szerepét erősítenék és szigorúbb fellépést szeretnének az Egyesült Államok ellenfeleivel szemben. Marco Rubio, Mike Waltz, Elise Stefanik és Pete Hegseth kinevezésének főleg Izrael és Tajvan örülhet, miközben Teheránban, Caracasban és talán Pekingben most mindenféle vészforgatókönyveket porolnak le a fontosabb katonai és politikai vezetők. Ukrajna jövője közben hatalmas kérdőjel: Trump és kulcsemberei a háború gyors lezárását akarják, de talán még mindig az az álláspont dominál, hogy nem szabad Oroszországnak kedvező békét kötni.
Nagyon széles körben kering az interneten egy ábra, melyen egy ismeretlen szerző a 2020-as amerikai elnökválasztáson leadott szavazatokat hasonlította össze a 2024-es választáson leadott szavazatokkal. A virálissá vált chart látszólag arra mutat rá: 20 millió szavazó egyszerűen köddé vált, ez pedig erősen azt sugalmazza, hogy Joe Biden és a Demokrata Párt csalt az előző választáson. Utána jártunk, mi lehet a jelenség hátterében.
Donald Trump republikánus elnökjelölt hatalmas választási győzelmet szerzett, demokrata oldalon most próbálják kitalálni, mi az oka annak, hogy jelöltjük, Kamala Harris fölényesen kikapott. Az NBC billegő államok demokrata szavazóival beszélgetett, akik reflektáltak a Harris-kampány bukására.
Úgy néz ki, minden egyes billegő államban Donald Trump nyert, ezzel egészen fölényes, 312 elektoros győzelmet aratott a republikánus jelölt.
Joe Biden elnöksége háborús konfliktusokkel és súlyos katonai incidensekkel terhelt időszak volt, hiszen Oroszország megpróbálta lerohanni Ukrajnát, a Hamász megtámadta Izraelt, ami regionális konfliktussá eszkalálódott (utóbbi kapcsán Amerika nyílt intervenciót is kezdett Jemenben), átvették a tálibok az uralmat Afganisztánban és számos kisebb konfliktus is kirobbant vagy fellángolt a világon. Donald Trump 2023 óta azzal kampányolt, hogy pillanatok alatt békét fog teremteni Ukrajnában és a Közel-Keleten, sőt, ha ő lett volna az elnök, eleve ki sem robbantak volna ezek a konfliktusok; arról azonban keveset tudni, hogy Trump pontosan hogy tervezi rendezni a már kirobbant háborúkat. Eljöhet a globális béke érája most, hogy Donald Trump lesz Amerika következő elnöke? Megvizsgáltuk a nagy kérdést, ami sokakat foglalkoztat.
Úgy néz ki, Donald Trump republikánus elnökjelölt győzött Pennsylvania, Georgia és Észak-Karolina államban is, ezzel megnyerte az amerikai elnökválasztást.
Ahogy Oroszország és az ukrajnai háború fontos téma volt az amerikai választási kampány során, úgy Oroszországban (és természetesen Ukrajnában) is fontos téma a novemberi amerikai elnökválasztás, hiszen a háború további fejleményeit jelentősen megváltoztathatja egyik vagy másik amerikai vezető győzelme. Ennek kapcsán érdemes megnézni, a háborút vívó két országban kinek drukkolnak.
Ma fontos választás lesz Amerikai Egyesült Államokban: Donald Trump, a Republikánus Párt és Kamala Harris, a Demokrata Párt jelöltje megmérkőznek egymással az elnöki székért. Ahhoz, hogy az egyik jelölt győzzön, 270 elektori szavazatot kell begyűjtenie az 538-ból. Emellett a 100-ból 34 szenátusi és mind a 435 képviselőházi helyről is döntenek az amerikai választópolgárok. Vegyük sorra a legfontosabb információkat az amerikai elnökválasztás mai menetrendjével kapcsolatosan.
A világ minden táján vannak, akik azt remélik, hogy Donald Trump republikánus elnökjelölt megválasztása esetén gyors és tartós béke következik Ukrajnában, illetve valamilyen úton-módon sikerül majd kiegyezni Oroszországgal is, nemcsak elkerülve egy esetleges harmadik világháborút, de talán véget vetve a súlyos gazdasági károkat okozó szankciós hadviselésnek is. Maga Trump is számtalanszor megígérte, hogy 1-2 napon belül békét fog teremteni, ha megválasztják, arról pedig, hogy ezt pontosan hogy tenné meg, már számtalan információ kiszivárgott az amerikai és brit sajtóba. Tényleg Donald Trump lesz a nagy béketeremtő? Mit ígér ezzel szemben Kamala Harris, a demokraták jelöltje? Kinek drukkol Oroszország? Nézzük.
Az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta riogatnak azzal keleten és nyugaton egyaránt, hogy Észak-Korea katonákat fog küldeni az ukrán frontra: már az első komolyabb orosz vereségek után, 2022 nyarán lehetett hallani arról, hogy Phenjan beavatkozásra készül. Most nagyon úgy néz ki, a korábban szinte szürreálisan ható prognózis tényleg megvalósul: Ukrajna és Dél-Korea információi szerint is megérkezett Oroszországba az első 1500 észak-koreai „önkéntes”, akik fegyvert ragadnak majd Moszkva oldalán. Bár Észak-Korea rengeteget segít Moszkvának, úgy néz ki, az egyre szorosabbra fonódó viszonynak lesz egy kellemetlen következménye is Vlagyimir Putyin terveire nézve: az eddig semleges Dél-Korea nemcsak fegyvereket küldhet Ukrajnának, de akár nyíltan be is léphet a háborúba, Kijev oldalán.
A gyorsan eszkalálódó közel-keleti események fényében viszonylag kevés szó esett arról, hogy Ukrajna elvesztette a donyecki védelmi rendszerének egyik legfontosabb elemét, Vuhledár várost; az orosz katonák majdnem két évnyi ostrom után bevették a települést. Vuhledár megszállása nemcsak levette a nyomást Mariupol térségéről és Donyeck városról, de szabaddá tette az utat Velika Novoszilka felé. Mivel északra, Pokrovszk térségében már most is gyorsan nyomulnak előre az orosz katonák, Donyeck megye déli és középső részében egyre drasztikusabb a helyzet, az ukrán haderőnek csodára van szüksége ahhoz, hogy hosszabb távon meg tudja tartani ezt a szektort.
Tegnap példátlan támadás indult Izrael ellen: Irán több mint 180 ballisztikus rakétát lőtt ki a zsidó államra, több ezek közül be is csapódott a megtámadott ország területén. Izrael szerint a támadás nem okozott jelentős kárt és „csak” egy ember vesztette életét, ettől függetlenül Jeruzsálem nem hagyhatja válasz nélkül a súlyos incidenst. Jó esély van rá, hogy Izrael ezúttal nem lesz olyan diszkrét, mint a legutóbbi alkalommal, ugyanakkor a nyílt háborút talán még mindig el akarja kerülni mindkét oldal.
Ma hajnalban izraeli deszantosok lépték át Libanon határát: megkezdődött ezzel az Északi Nyilak hadművelet szárazföldi komponense. Izrael kormánya limitált betörést és korlátozott célokat emleget, a helyzet azonban mindenképpen veszélyesnek és kockázatosnak nevezhető.
Tegnap rendkívüli ülést tartott az orosz nemzetbiztonsági tanács: az esemény során Vlagyimir Putyin elnök javaslatot tett arra, hogy módosítsák az ország nukleáris doktrínáját, láthatólag kifejezetten azzal a céllal, hogy ráijesszen a Nyugatra. Az Ukrajnára és Amerikára szabott módosítás lényege, hogy Oroszország akkor is használhat atomfegyvert, ha Kijev amerikai nagy hatótávolságú, nem nukleáris rakétákkal támad rá, ebben az esetben ráadásul Washington is potenciális célponttá válna. A döntéssel Putyin azt akarja meggátolni, hogy Joe Biden amerikai elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök engedélyezzék a NATO-gyártmányú nagy hatótávolságú rakéták használatát Oroszország belső területei ellen.
A fél világra ráijesztett Oroszország, amikor a 2015-ös győzelmi napi parádén végig gurultak az első T-14 Armata harckocsik. Moduláris, automatizált, elképesztően jól védett, újfajta fegyverzettel felszerelt – úgy tűnt, hogy Moszkva bemutatta a világ első valódi negyedik generációs harckocsiját. Azóta eltelt kilenc év. Oroszország a második világháború óta nem látott intenzitású konfliktust hozott Európára. A frontvonalakon azonban szinte teljes egészében csak szovjet eredetű harckocsik dolgoznak, az Armaták még a katonai parádékról is teljesen eltűntek. Pedig a háború kiváló lehetőséget adott volna az orosz hadiiparnak arra, hogy megmutassa: mennyivel jobb is az Armata minden más harckocsinál. Arra, hogy mégis miért maradtak otthon a "szupertankként" emlegetett harcjárművek, illetve, hogy miért terítik őket külföldi vevőknek ahelyett, hogy orosz harckocsizóknak gyártanák őket, többféle magyarázat is van.
Az elmúlt napokban több ezer elektronikus kommunikációs eszköz robbant fel a libanoni fővárosban, Bejrútban és térségében; valószínűleg az izraeli titkosszolgálatok támadását láthattuk. Bár az első órákban olvashattunk híreket arról, hogy valamilyen titkos szoftver segítségével felgyújtotta a Moszad a teljesen ártalmatlan, civil forgalomban is kapható eszközök akkumulátorait, valószínűleg nem ez történt, így fölösleges attól rettegni, hogy hirtelen felrobbantja valamelyik rejtélyes ügynökség a mobiltelefonunkat vagy okoshűtőnket.
A minap bejárta a nemzetközi sajtót egy hír, mely szerint az Ukrajnának leszállított Leopard 2-es harckocsik igencsak nagy része elveszett az orosz haderővel folytatott harcok során. Van olyan altípus, ahol a veszteségráta még a 70%-ot is eléri. Mit jelent ez a híres német harcjármű-család jövője kapcsán? Tényleg vége a harckocsik korának? Netán kiderült most, hogy az egész Leopard-széria valójában egy túlsztárolt acélteknő? Nézzük meg, mi van a számok mögött.
Kezdetben a közösségi média csupán izgalmas újdonságnak tűnt, amiről senki sem gondolta volna, hogy néhány év... 
A közelmúltban hatályba lépett és több lépcsőben alkalmazandóvá váló MI Rendelet mellett az Európai Bizottság...
Hogyan ment pénz egy olyan autóba, ami nem is volt Jani bácsié? The post Az autó, ami nem is volt - ÍNSZE S2E6 first...
Nemrég nagyot ment, hogy egy lista szerint Budapest a világ legjobb városa a digitális nomádoknak. De a lista módszertana...
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Jó néha olyan összehasonlítást találni, ahol Magyarország nem a legrosszabbak egyike között van. Ilyen a mobillefedettség...
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
