Kamala Harris alelnök elnökjelöltségét támogatja Joe Biden jelenlegi elnök, miután bejelentette, hogy visszalép a jelöléstől. Az eddigi pollok szerint Harrisnek nincsenek lényegesen jobb esélyei legyőzni Donald Trump republikánus elnökjelöltet, de ez a kampány folyamán változhat.
A héten egy kifejezetten fontos NATO-csúcstalálkozó zajlott, mely során a szövetségesek „visszafordíthatatlan” tagságot ajánlottak fel Ukrajnának, ha az ostromlott ország a háborús helyzetben is teljesíti a belépéshez szükséges reformokat. Viszonylag kevés szó esett arról, hogy a csúcstalálkozón részt vett egy kifejezetten erős, nem NATO-tag ország vezetője is, aki szakítva korábbi semlegességi politikájával most azt fontolgatja, hogy beszáll Ukrajna felfegyverzésébe. Az említett ország Dél-Korea, illetve annak elnöke, Jun Szogjol. Az ázsiai ország nem kifejezetten Ukrajna mellett, hanem Oroszország ellen foglal állást, Moszkva azzal haragította magára a szöuli vezetést, hogy lényegében szövetséget kötöttek ősellenségükkel, Észak-Koreával. Ha Dél-Korea is elkezd fegyvereket szállítani Ukrajnának, Kijev nagyon értékes szövetségesre tesz szert.
Az elmúlt hetekben számos platformon keresztül felmerült az ukrajnai béke kérdése, aminek egyrészt a balul elsült svájci békekonferencia adott táptalajt, másrészt pedig annak ténye, hogy úgy néz ki, a nyugati fegyverszállítmányok újraéledése ellenére sem sikerült teljesen megfogni az orosz hadsereg előretörését a Donbaszban. Az ukrán vezetés közvetett és közvetlen úton is kapott békejavaslatokat Donald Trump amerikai elnökjelölttől, Kínától és a napokban Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől is. Bár egyre inkább úgy tűnik, hogy Kijev ismét nyitni kezdhet a tárgyalások újrakezdésére Oroszországgal, a háború lezárására egyelőre továbbra sincs sok esély.
A Biden-kormány jelenleg azt mérlegeli, hogy feloldja a „katonai magánvállalatok” Ukrajnába küldésére kihelyezett de facto tilalmat. Mivel ez az információ már kiszivárgott az amerikai sajtóba, jó esély van rá, hogy a jelenlegi adminisztráció meg is hozza a háború elején még elképzelhetetlen döntést. A katonai magánvállalatok ebben az esetben olyan cégeket jelentenek, amelyek harcjárművek, haditechnikai eszközök karbantartásával foglalkoznak, de hosszabb távon ennél többről is szó lehet. A döntés Ukrajnának hatalmas segítséget jelenthet, de a háborút jó eséllyel tovább eszkalálja majd.
A magyar kormány nem küld fegyvert és haditechnikai felszereléseket Ukrajnának, Magyarország legfontosabb hadiipari partnere, a német Rheinmetall konszern viszont északkeleti szomszédunk egyik legelkötelezettebb és legaktívabb támogatója. Miközben a német kormány még azon dilemmázott, vajon küldjön-e éles fegyvereket Ukrajnának, a Rheinmetall már felajánlotta a raktáron lévő Leopard 1-es és Marder 1-es páncélosait, nemrég pedig harcjármű javító és összeszerelő-üzemet is nyitottak Ukrajna területén. Most nagyon úgy néz ki, hogy az év végéig elkezdik Ukrajnában gyártani ugyanazt a high-tech páncélost, amely a mai Magyar Honvédség egyik büszkesége: a KF41 Lynxet. Ez egyszere lehetőséget és kockázatot is jelent Magyarország számára.
A harckocsi nem vész el, csak átalakul. Bár az ukrajnai háborúban szinte hihetetlen ütemben pusztítják ezeket az eszközöket a drónok, páncéltörő rakéták, és az orosz invázió kezdetén sok elemző szabályosan temetni kezdte ezt a fegyvernemet, most úgy néz ki, sem keleten, sem nyugaton nem tesznek le teljesen a harckocsikról a haderőfejlesztésért felelős döntéshozók. A napokban épp a francia-német KNDS konzorcium rukkolt elő a Leopard-család legújabb változatával, a most éppen Leopard 2 A-RC 3.0 névre hallgató prototípus hamarosan nyilvánosan is megtekinthető lesz. Az új harcjármű komoly riválisa lehet a magyar részvétellel is zajló KF51 Panther fejlesztésének.
Moszkva ma lényegében bejelentette: elkezdik nagy mennyiségben szórni a nyugati világra az orosz fegyvereket, bosszúból azért, hogy a NATO is felszerelte Ukrajnát. A Kreml tisztázta: mindenkinek fegyvert adnak, aki utálja Amerikát; nem érdekli az orosz vezetőket, milyen szervezet, milyen célok mentén harcol vagy hogy mennyire radikális, a lényeg az, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei szenvedjenek. Valószínű, hogy a nagy bejelentésnek rövid távon semmilyen hatása lesz, hosszabb távon viszont ismét Európa lehet az egész ügy legnagyobb vesztese.
A hét legforróbb témája az ukrajnai háború viszonylatában egészen biztosan az volt, hogy NATO-országok szépen sorban engedélyezték Kijevnek, hogy Oroszország területe ellen használják a korábban Ukrajnába szállított fegyvereket. Moszkva nyilvánvalóan érzékenyen reagált a kialakult helyzetre, hiszen teljesen világosan és érthetően kommunikálják a háború eleje óta, hogy a NATO-fegyverek használata Oroszország nemzetközileg elismert területei ellen egy olyan vörös vonal, melynek átlépése a háború drasztikus eszkalációját jelenti. Az igazság az, hogy a hatalmas diplomáciai botrányt generáló helyzetnek kevés valós hatása lesz a háború menetére nézve, ennek főleg az az oka, hogy a Nyugat nem sok olyan fegyvert adott Ukrajnának, mellyel mélyen be tudnak lőni Oroszország területére, Kijev viszont fejlesztett már több olyat, ami rendelkezik ezzel a képességgel. Van azonban két olyan nyugati fegyverrendszer, amely miatt szinte biztosan fáj az orosz elit feje.
Mióta az Egyesült Államok nyolc hónapnyi teketóriázás után újraindította a fegyverszállításokat Ukrajnának, érezhetően megnőtt a feszültség a Kelet-Nyugat tengelyen. Oroszország vezetői szinte óránként fenyegetnek atomcsapással, a NATO egyes vezetői katonákat akarnak küldeni Ukrajnába, a szövetség keleti védvonalán pedig megindult a bunkerépítés. Bár kétségkívül riasztó, 1930-as éveket idéző hangulat uralja a politikai narratívát, továbbra is kevés az esély arra, hogy harmadik világháborúba torkollik a mostani helyzet. Ez viszont sajnos hosszabb távon változhat.
Biztos sokan emlékeznek arra, ahogy az Ukrajna elleni invázió előtt felvonultak az első „tyúkketreccel” felszerelt orosz harckocsik a határon, a nemzetközi szemlélők pedig kíváncsian várták, mit tud majd az improvizált megoldás az ukrán hadsereg modern drónjai, páncéltörő rakétái ellen. A komikusnak tűnő védelmi rendszer félig-meddig hatásosnak bizonyult, még ha talán nem is annyira, mint azt az orosz harckocsizók remélték, hiszen a páncéltörő rakétákat nem fogta meg. Az új felszerelés azonban nem lehet teljesen használhatatlan, hiszen nemzetközi szinten is elkezdett terjedni: a Gáza elleni invázióban résztvevő izraeli Merkavák tetejére is felkerült a „tyúkketrec.” Most újabb otromba és komikus „innováció” jelent meg az orosz harckocsikon: immáron a teljes páncéltestet elfedték egy nagy méretű, kerti fészerre hasonlító improvizált páncélréteggel. Az ukránok gyorsan el is nevezték az ilyen harcjárműveket „teknőstanknak", amit az orosz bloggerek is átvettek. Bár egy kétségkívül bizarr szerkezet lett a „fejlesztés” eredménye, nem biztos, hogy teljesen ostobaság, bizonyos fegyvertípusok ellen hatékony lehet.
Nagyon úgy néz ki, hogy több hónapnyi tervezés után ma reggel megindult az orosz haderő Harkiv megye ellen. Még nem tudni, hogy pontosan mekkora területet akarnak elfoglalni az ukrán megyéből, de orosz vezetők régóta emlegetik egy „pufferzóna” létrehozásának szükségességét, illetve azt, hogy szerintük Harkiv „régi orosz város.” A megye és megyeszékhely mellett Szumi is veszélyben lehet.
Az elmúlt hetekben szinte folyamatosan csak arról lehetett hallani, hogy milyen hatalmas lendületben van az orosz haderő Ukrajnában, majdnem napi szinten jöttek hírek újabb és újabb településekről, melyeket orosz katonák szálltak meg. Bár lassan úgy hangzik, mintha az orosz hadsereg fél Ukrajnát meghódította volna az elmúlt négy hónapban, valójában a területszerzés eddig igencsak mérsékeltnek tűnik. Nézzünk meg három térképet a frontvonalak alakulásáról: egyet nyugati, egyet semleges és egyet orosz forrásból.
Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.
Alighanem sokak számára meghökkentő fordulat volt, hogy a nyugati politikusok a háború elején sorra ígérték meg Kijevnek, hogy ha kell, a végtelenségig támogatják az oroszok ellen viselt védekező háborút, tavaly nyáron azonban valahogy mégis szinte teljesen elapadtak a fegyverszállítmányok. Az elmúlt hetekben napi szinten írtak nyugati lapok az ukrán hadsereg katasztrofális lőszerhiányáról és az ukrán katonák összeomló moráljáról, a Donbaszban pedig 2022 eleje óta nem látott ütemben kezdett előretörni az orosz haderő. Aztán Amerikában fordulat történt: a Kongresszus több mint hat hónap huzavona után úgy döntött, hogy 61 milliárd dollárnyi forrással, hadianyaggal és technikával támogatja meg Kijevet a következező egy évben. Ez nyilván más NATO-országokat is megihletett: Nagy-Britannia rekordméretű fegyvercsomagot jelentett be tegnap, illetve úgy tűnik, lassan a régóta áhított F-16-osok is megérkeznek. Mit kap Ukrajna és mire lesz ez elég? Fordulat jöhet a háborúban? Mikor lesz végre vége ennek az egésznek? Nézzük, mi az, amit tudni lehet.
Tegnap részletes cikket közöltünk arról, milyen forgatókönyveket vizsgálhat Izrael háborús kabinetje megtorlásként a vasárnap hajnali támadásra; most éppen úgy néz ki, lesz ellentámadás, de Irán területe ellen nem indul közvetlen csapás. A forradalmi gárda „elitjének” számító Kudsz-erők tagjai viszont aligha érezhetik magukat biztonságban, ami azért nem feltétlen megnyugtató, mert a mostani eszkaláció is főleg annak köszönhető, hogy Izrael két hete Damaszkuszban épp a Kudsz-erők tábornokait ölte meg. Irán példátlan megtorlással fenyegetőzik, ugyanakkor jól látható, hogy a nagy szavak ellenére a síita hatalom nagyon nem szeretne háborúzni Izraellel.
A hétvégén példátlan katonai akció célpontjává vált Izrael: iráni drónok százai vették célba a zsidó államot, a légvédelem, légierő viszont külföldi segítséggel nagyon hatékonyan elhárította a támadást. Jeruzsálem most a válaszcsapás lehetőségét mérlegeli: a háborús kabinet egy része nyílt megtorló akciót akar, de egyelőre kevésbé valószínű, hogy erre a közeljövőben sor fog kerülni. Nézzük meg, mit tehet Izrael, hogy ne hagyja válasz nélkül a területét ért támadást.
Pattanásig feszült a helyzet a Közel-Keleten, Irán gyakorlatilag bármelyik percben megtámadhatja régi riválisát, Izraelt. Mivel a két ország nem közvetlenül határos, szinte biztosan nem lesz szárazföldi invázió, akkor se, ha Teherán tényleg úgy dönt, hogy indulhat a damaszkuszi követség elleni támadásért foganatosított megtorlás. A nagy távolság ellenére így is van Iránnak jópár fegyvere, mellyel lényeges károkat tudnak okozni Izraelnek, szemügyre vettünk ezek közül hármat, amelyik kifejezetten veszélyes.
Az elmúlt évtizedekben talán sosem volt még olyan komoly a feszültség Izrael és Irán közt, mint most. Bármelyik pillanatban ballisztikus rakéták és nagy hatótávolságú drónok tucatjait lőheti ki Irán a zsidó államra, bosszúból az egy héttel ezelőtti, szíriai követség elleni támadásért, melyben három befolyásos tábornok is életét vesztette. Amerika és Izrael készülődik: a Közel-Kelet két kifejezetten erős katonai hatalma feszül egymásnak, az egyik ráadásul valószínűleg még atomfegyverrel is rendelkezik. Nem kizárt, hogy utolsó pillanatban mindenki vesz egy nagy levegőt és igyekszik hideg fejjel gondolkozni, de ha tényleg háború lesz, ennek a hatásait mi is a bőrünkön érezzük majd.
Az ukrán és nyugati médiában is egyre több cikket, elemzést lehetett olvasni az elmúlt hetekben arról, hogy az orosz haderő egy átfogó, mindent elsöprő offenzívára készül a nyáron, melynek célja lehet akár az is, hogy térdre kényszerítsék az ukrán haderőt és elérjék a végső győzelmet. Kijev erői már Szumit, Odesszát, Harkivet erődítik. Moszkva vezetői két év elteltével először nyílt háborúról beszélnek és állítólag több mint 100 ezer katonát készítenek elő az offenzívához, sőt, még az sem kizárható, hogy hamarosan újabb mozgósítás lesz. Mivel az inváziós irányok vélhetően még a tervezőasztalon vannak, nehéz jósolni bármit arról, hogy mennyire lesz eredményes az orosz „nyári hadjárat.” Az viszont biztos, hogy ha így haladnak a dolgok, egy olyan időszakban indulhat meg a támadás, amikor az ukrán hadsereg tényleg rossz állapotban van, így jó esélyekkel számíthatunk kisebb-nagyobb orosz sikerekre.
Ma hajnalban szinte példátlan támadást indítottak Oroszország ellen Ukrajna fegyveres erői: drónok tucatjai csaptak be fontos objektumok körül, „orosz partizánok” pedig nehézfegyverekkel átlépték az orosz államhatárt és egy falu „felszabadítását” is bejelentették. Elsőre biztos furcsa, hogy egy ilyen támadást láthatunk most, hogy sorra jönnek ki a cikkek arról, hogy Ukrajna egyre súlyosabb ember- és lőszerhiánnyal küzd, pedig az időzítés valószínűleg nem véletlen: a héten lesz az orosz elnökválasztás. Kérdés, mennyi értelme van hadianyagot és emberéleteket tenni egy ilyen akcióba, ha szinte biztosra vehető Vlagyimir Putyin orosz elnök győzelme egy olyan rendszerben, ahol még érdemi ellenzéki jelöltek sem indulhatnak.
Megy most a találgatás idehaza, főleg a cégeknél, hogy lehetne elkerülni külföldi bankszámlával a tranzakciós...
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
A hét híreit még átjárta a múlt héten bejelentett adóemelés. Milyen hatása lehet a tranzakciós illeték növekedésének?...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklsitben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
