Vajon az európai munkaerő-piacnak szüksége-e van a mostani migránsokra? Röviden: igen. Részletesebben: nincs. Nem ellentmondásos ez? Részben igen. Hosszabb távon megoldást kínál a jelenlegi európai politika a demográfiai helyzetre és a jövőbeni gazdasági kihívásokra? Nem.
A jegybankárok csodafegyvere, a mennyiségi lazítás (QE) besült - véli egyre több közgazdász. Érdemi növekedés és infláció továbbra sincs a fejlett gazdaságok többségében, a jegybanki pénznyomda viszont tovább növelhette a vagyoni egyenlőtlenségeket, ami a társadalom szétszakadásához, a politikai extrémizmus elterjedéséhez vezetett. Végső megoldást a jegybankok által finanszírozott lakossági és / vagy kormányzati költekezés, a helikopterpénz jelentheti. Természetesen számos veszélyt rejt, ezért sokan tiltakoznak ellene, viszont bizonyos országokban nehéz megmondani, milyen más út vezet ki a lassú növekedés, az alacsony infláció, a fullasztó adóssághalom és az öregedő népesség csapdájából.
Az elmúlt hónapokhoz képest szokatlanul magas árakkal találkozhatnak az autósok a kutakon. A benzin és a dízel literenkénti ára bő egyéves csúcsára emelkedett, és csak hab volt a tortán az október elsején életbe lépett furcsa jövedéki adóemelés, melynek a hatása épp a következő hetekben lesz kínzó.
Látszólag nincs kevés vagyona a magyar háztartásoknak, de mivel ennek jó része a lakóingatlanban áll, ezért ezt aligha érezzük így. A lakosság fele a globális középrétegbe tartozik 7 és 70 millió forint közötti vagyonával, ám a társadalomszerkezetünk így is torz: sok a vagyontalan, és kevés a felső középrétegbe tartozó, illetve vagyonos réteg.
A klímaváltozást és a globális felmelegedést már nem lehet elbagatellizálni, legalábbis a világ nagyhatalmaival karöltve a mi politikusaink sem így tesznek. Éppen ezért folyamatosan szigorodnak a károsanyag-kibocsátási szintek, és sorra nemzetközi megállapodások születnek a megújuló energiatermelésről. A mainstream technológiákon túl azonban nem egy érdekes, furcsa vagy éppen extrém futurisztikusnak tűnő ötlet létezik, amellyel az emberiség energiaellátását tisztán és biztonságosan lehet megoldani.
Közzétette a szokásos éves államadósság és költségvetési tagállami adatokat az Eurostat a 2015-ös évről. Magyarország szempontjából azonban távolról sem szokványos a jelentés.
Orbán Viktor a 2010-es választások előtt azt ígérte, ha kormányra kerülnek, egymillió munkahelyet teremtenek 10 év alatt. A miniszterelnök nem felejtette el ígéretét, legutóbb múlt heti rádióinterjújában emlékeztetett rá, ahol elmondta: hat év alatt már 660-670 ezernél tartanak, vagyis nem rosszak az esélyek. De mit is ígért pontosan a kormány, és hol tartanak valójában?
Több mint másfél évvel a svájci jegybank emlékezetes döntése és a frankárfolyam elszállása után végre összeállt a felvizezett lengyel és a drasztikus, de szűk kört érintő román devizahiteles csomag is. A korábban már megismert horvát csomagot is figyelembe véve kijelenthető, hogy egyenként valószínűleg a horvát és a román frankhitelesek jártak a legjobban, hiszen a felvételkori alacsony árfolyamon váltják át a hitelüket. Összességében azonban a magyar devizahitelesek jóval nagyobb összeget és jóval korábban kaptak vissza a bankoktól, mint amit más régiós országok devizahitelesei.
2016-ban historikusan alacsony lehet a magyar államháztartás hiánya, melyhez a Magyar Nemzeti Bank közvetlenül és közvetetten is hozzájárul. A jegybank tevékenysége alapvetően három csatornán keresztül gyakorol hatást a költségvetési egyenlegre. A jegybank munkatársai, Berta Dávid és Kicsák Gergely elemzésükben ezt mutatják be részletesen.
A válság mélypontja óta nem volt olyan időszak a világgazdaságban, amikor ennyi akut téma foglalkoztatta volna a szakmai közvéleményt. A tőke- és pénzpiaci befektetők és a makroközgazdászok egymással versengve ráncolják a homlokukat, amikor a kockázatokat kezdik sorolni. Összeszedtük a világ előtt álló legfőbb kihívásokat.
2011-ben a nyugdíjpénztárak, 2012-ben a bankbetétek, 2015-ben a befektetési alapok, 2016 első felében pedig utolsó versenytársként a készpénz esett el a legnépszerűbb lakossági megtakarítási forma címért folyó versenyben. Az állampapír egyeduralkodóvá vált, 10 ábrán követjük most nyomon fényes győzelmét.
Az Európai Unió összes régiójából a nyugat-dunántúli térség gazdasági fejlettsége nőtt 2008-2014 között az egyik legnagyobb mértékben, miközben Közép-Magyarország stagnált - derült ki az Eurostat minap bemutatott regionális évkönyvéből. A magyar és a cseh fővárosi régió szenvedése mellett Varsó térsége villám sebességgel fejlődik, az egy főre eső jövedelmi adatokat nézve pedig egészen megdöbbentő a közép-magyarországi régió fokozódó lemaradása, hiszen a pozsonyi és a bukaresti régió nagyon elhúzott mellettünk.
Egyre közelebbi lehetőségnek tűnik, hogy a jegybank beleesik a cseh csapdába, de még láthatóan nagyon küzd az ellen, hogy tartósan veszteséges gazdálkodásba sodródva kelljen védekeznie a forinterősödés ellen. Ennek fényében különösen izgalmasnak ígérkezik az Államadósság Kezelő Központ "Új korszak az államadósság-kezelésben" címmel meghirdetett sajtótájékoztatója.
Ahány számítás, annyiféle eredményre jut az uniós támogatások gazdasági hatásait illetően. Pedig a magyar gazdaság megítélése szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy a növekedésünk mennyiben köszönhető az EU-támogatásoknak. Abból, hogy a magyar gazdaság a rekord magas uniós forráslehívás mellett sem tudott kirobbanó növekedést produkálni, kétféle következtetésre is juthatunk. Vagy gyenge a növekedési potenciálunk, vagy az uniós források növekedési hatása elhanyagolható. Az ellentmondást jelzi, hogy amíg a legalaposabb magyar tanulmány kifejezetten kicsi növekedési hatást azonosított, addig egy friss brüsszeli értékelés szerint jelentős volt az uniós pénzek GDP-növekedésben betöltött szerepe.
Kevés ország tart annyira Donald Trump választási győzelmétől, mint Mexikó. A republikánus elnökjelölt által belengetett importvám a két ország kereskedelmi kapcsolatainak drasztikus visszaeséséhez vezetne, ami az ország fizetőeszközének, a mexikói pesónak is nagyon fájna: ezen forgatókönyv esetén szinte elkerülhetetlennek tűnik a dollárral szembeni új történelmi mélypont.
Az MKB az egyetlen hazai nagybank, amely az eladó MKB biztosítókat leszámítva nem köteleződött el más biztosító felé, többek között ezért döntött a vele való együttműködés mellett a CIG - árulja el a Portfolio-nak adott interjúban a CIG Pannónia vezérigazgatója. Az etikus életbiztosítási koncepció miatt várható profitnyomás is időszerűvé tette Kádár Gabriella szerint bankbiztosítók akvizícióját. Az MKB biztosítók pénteken bejelentett megvásárlásának okairól és várható következményeiről kérdeztük a biztosítóvezért.
Tavaly év végén a magyar GDP 5%-kal volt magasabb, mint ha egyáltalán nem használtunk volna EU-pénzt a 2007-2015 közötti időszakban - mutatott rá egy pénteken kiadott európai bizottsági jelentés. Ez azonban nem verte nagy dobra, hogy az említett 5% egyértelműen EU-csúcsot jelent, azaz a magyar gazdaságon lendítettek a legnagyobbat az uniós támogatások. Ez persze nem meglepő annak tükrében, hogy mi kaptuk az egyik legtöbb pénzt a gazdaságunk méretéhez képest. Az viszont kevésbé ismert, hogy az EU-tagok közül a magyarok egy főre jutó reáljövedelme nőtt meg a második legnagyobb mértékben az uniós támogatások hatására. Igaz közben nálunk romlott messze a legnagyobb mértékben a külkereskedelmi mérleg, mivel a kiosztott uniós milliárdoknak masszív importgeneráló hatása volt.
A bankok üzleteire most már szinte minden területen akadnak trónkövetelők, vannak azonban olyan szegmensek, ahol különösen sikeresek a támadók. Nem véletlenül, ugyanis a leggyorsabban olyan területeket hódítanak meg, ahol nem elég hatékony és nagyon drága a banki szolgáltatás. Öt részterületet szedtünk össze, ahol komolyan aggódhatnak a hagyományos szereplők.
Magyarországon volt a legmagasabb a kohéziós finanszírozás aránya a 28 tagország közül, mely az állami beruházási kiadások 57 %-át tette ki a 2007-2013-as ciklusban - derült ki az Európai Bizottság most közzétett független értékeléséből. Az eredmények között kiemelendő, hogy az uniós támogatásoknak köszönhetően több mint 108 000 munkahely létesült hazánkban, amelyből közel 41 ezer teljes munkaidős állást jelent. Érdemes azt is tudni, hogy míg Magyarország egy főre vetítve évente 304 eurónyi uniós támogatást kapott a 2007-2013-as ciklusra, addig ez a szám a 12 új kelet-közép-európai uniós tagállam átlagában csak 207 euró.
Hatékonytalanul működő, tartósan veszteséges biztosítópárost vásárol a két MKB Biztosítóval a CIG Pannónia. Első értékelésünk szerint négy szempont miatt valószínűleg mégsem olyan rossz üzlet ez a tőzsdén jegyzett társaságnak, mint ahogy elsőre hangzik: 1. valószínűleg kellően alacsony a bajorok által kért (egyelőre ismeretlen) vételár, 2. hosszú évek értékesítési munkáját spórolja meg az akvizícióval a CIG, hiszen vagyonbiztosítási üzletágát több mint duplájára növeli a vétellel, 3. az MKB Bank jelentős értékesítési partnerré válhat a biztosító számára az életbiztosítási területen is, 4. az MKB biztosítók költségszintje kihasználható szinergialehetőségeket rejt.
Milyen állami támogatás és kedvezményes hitel érhető el gyermekvállalás előtt álló párok számára? Hogyan kombinálhatók... 
Sok eladásom volt a hónapban, mert pénzre van szükségem. Az eddigieken felül tervezek még eladni, MMM-et mindenképpen...
A ChatGPT-hez hasonló technológiák az amerikai gazdaság munkafeladatainak 15 százalékát képesek elvégezni, de teljes...
Bár a NIS2 regisztrációs határidő óta még egy hónap sem telt el, de máris rohamosan közeledik a következő kiberbiztonsági... 
Gábor írt egy tanulságos levelet. A meglévő gyerekük mellé úton volt a második, s úgy gondolták, hogy ideje lenne...
Hogyan építsünk vagyont? Hogyan bánjunk a pénzünkkel úgy, hogy az idővel minket szolgáljon? Ha mi nem gondoskodunk...
Mi lesz a kínai kapcsolatokkal?
Várjuk a felpattanást.
Engedi ezt a költségvetés?
