vélemény

Aprópénzzel szúrják ki a pórul járt lakásvásárlók szemét

Nehéz lenne olyan új építésű lakásokról az elmúlt fél-egy évben írt cikket találni a neten, amely ne érintené a munkaerőhiány, illetve az ebből következő késedelmes átadások problémáját. Nincs mit szépíteni a helyzeten, ezzel a gonddal gyakorlatilag az összes ingatlanfejlesztőnek és kivitelezőnek meg kell küzdenie, tudásához és tapasztalatához képest több vagy kevesebb sikerrel. A vevőket az egészből leginkább két dolog érdekli: akik lakásvásárlás előtt állnak szeretnék bebiztosítani, hogy időben megkapják a megvásárolt lakást, akik pedig már leszerződtek és szembesülnek a csúszással, arról érdeklődnek, hogy milyen kártérítést kaphatnak a késedelmes teljesítésért.

Most kell lépnünk, hogy Magyarország felzárkózzon

Szinte valamennyi elérhető előrejelzés szerint - amennyiben nem következik be komolyabb világgazdasági lassulás - a magyar gazdaság növekedése az idei évben magabiztosan meghaladja a 4 százalékot, amivel hazánk várhatóan az európai növekedési rangsor elején végez majd. Ugyanakkor többnyire abban is konszenzus mutatkozik, hogy a jelenleg ismert feltételek mellett a következő években lassulhat a hazai növekedés üteme. Ennek okaként többen azt jelölik meg, hogy az elmúlt évek gyors növekedésének eredményeként gazdaságunk elérte termelési korlátait, sőt egyes vélemények szerint - többek között az Európai Bizottság és az OECD álláspontja is ez - már jelenleg is jelentősen afölött teljesít (szakkifejezéssel élve az aktuális GDP és a potenciális GDP közötti különbséget mutató kibocsátási rés pozitívvá vált).

Miért nehéz a robotizáció, ha olyan egyszerű?

A robotizált folyamatautomatizálás (robotic process automation, RPA) a következő évek, évtizedek egyik legnagyobb potenciállal bíró üzleti innovációja: ami a termelésben az Ipar 4.0, az az üzleti szolgáltatások terén az RPA. A különbség csupán annyi, hogy amíg az "okos" gyárakban kiberfizikai rendszerek, ezen belül gyakran ipari robotok kommunikálnak egymással, addig az RPA virtuális automatákra, vagyis szoftverrobotokra épít - ezeket illeszti a meglévő technológiai elemek, tehát a munkamenetet korábban is kiszolgáló ICT alkalmazások (mint pl. az ERP, workflow és ticketing rendszerek) mellé vagy közé.

Nagy mentés a kormánytól: átszabják a készpénzgyáros adót

Nagy mentés a kormánytól: átszabják a készpénzgyáros adót

2019. január 1-jétől változik a pénzügyi tranzakciós illeték szabályozása: 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül az eddigi 0,3%-os pénzügyi tranzakciós illeték alól. A lépésre kétséget kizáróan a jövőre induló azonnali átutalási rendszerre épülő új szolgáltatások miatt került sor, hogy ezzel is ösztönözzék az új típusú elektronikus tranzakciókat. Bár a kormány a 20 ezer forintos korláttal nem volt túl nagyvonalú, de legalább a minimum elvárást teljesítette. Most az a nagy kérdés, a banki árazás miképpen változik: ezt az adócsökkentést a bankok lenyelik, vagy eléri célját a változtatás, és olcsóbban fogunk utalni jövő év elejétől.

Megvédi az MNB a magyar családokat, és ez még nem minden

A helyes cél érdekében tett helyes lépés az MNB mai bejelentése az adósságfékszabályok módosításáról, amit már a piac is várt. Senkinek nem érdeke ma Magyarországon, hogy a kamatkörnyezet nagyobb emelkedése előtt talán csak egy-két évvel az egykori devizahitelekéhez fogható törlesztőrészlet-emelkedésnek tegye ki háztartások százezreit - és ezt jó, ha a már létező szabályok is lekövetik. A módosításnak azonban a "magyar családok megvédése" mellett érdemi mellékhatásai is lehetnek, amelyek már nem minden körülmények között lesznek pozitívak.

Miért büntetik a forintot? A 320 az új 310?

A forint árfolyama hetek óta a 320-as szinthez tapadt az euróval szemben, ami jóval gyengébb az elmúlt években megszokott 310-315 közötti sávhoz képest. Habár sokan átmenetinek tartják a forint esését - hiszen az érvelés szerint a fundamentumok támogatják majd az árfolyamot -, egyre inkább úgy tűnik, hogy a forint nem lesz képes visszaerősödni, ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem változtat a monetáris politika irányvonalán.

Hogy lesz ebből 4%-os növekedés? Sehogy, de ez nem is baj

A kibocsátási rés becslését nagy bizonytalanság övezi, azonban mostanra van egy közös az elemzésekben: mégpedig az, hogy mindenki szerint bezáródott. Nagy kérdés, hogy ebben a helyzetben milyen gazdaságpolitikára van szükség? Az alábbiakban azt járom körül, hogy a kormányzatnak milyen lehetőségei vannak a növekedés támogatására és milyen korlátokkal kell szembenéznie.

Száguldhat még a magyar gazdaság, de nagy feladatok előtt állunk

Csúcson van a hazai gazdasági konjunktúra: a tavalyi 4%-os növekedést követően 2018 első negyedében az éves (kiigazított) GDP növekedési ütem megközelítette az 5%-ot. Az MNB közgazdászai szerint a magyar gazdaságban 2017 végére bezárult a kibocsátási rés, vagyis a növekedés potenciális közelében alakult. Mit lehet kezdeni ezzel az információval? Ennek most örüljünk, vagy inkább ne? Mit jelentenek egyáltalán azok a fogalmak, hogy kibocsátási rés, és potenciális növekedés? Mit lehet mondani a jövőbeli növekedési kilátásokról? Milyen gazdaságpolitikával lehet biztosítani a tartósan 4% fölötti éves gazdasági növekedést? A következő írás ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására vállalkozik.

Nap mint nap megkapjuk a kérdést, hogy meddig fognak emelkedni az ingatlanárak

Angela Merkel német kancellár múlt héten jelentette be, hogy a következő négy évben 6 milliárd eurót fordít majd a lakáspiaci kínálat növelésére, hogy ezzel enyhítse az egyre nagyobb méreteket öltő lakáshiányt. A tervek szerint 1,5 millió állami bérlakás fog épülni ebben az időszakban, emellett pedig adókedvezményekkel, illetve egyéb pénzügyi ösztönzőkkel is támogatnák a családokat az otthonteremtésben. Adódik a kérdés, hogy mi a helyzet hazánkban? Hogy áll a lakáspiac és mire lehet számítani a következő években?

Mennyit tud valójában a magyar gazdaság?

A jegybank elemzői és más kutatóintézetek számításai szerint is záródik a kibocsátási rés, azaz a hazai gazdaság már nem képes gyorsítani a közepes szintűnek becsült potenciális növekedéshez képest az egyensúlyi mutatók kockáztatása nélkül. Jelenleg azonban a munkaerőpiac feszességének kivételével szinte semmi jele nincs a túlfűtöttségnek, az egyensúlyi folyamatok alakulása középtávon még akár egy magasabb fenntartható növekedést is lehetővé tehet. Így a kérdés, hogy valóban záródik-e a kibocsátási rés, illetve tényleg közepes szintű-e a potenciális növekedésünk?

Az elmaradt régiókra koncentrálunk a 2020 utáni felzárkóztatási pénzosztásnál

374 milliárd euró értékű, az európai beruházások fő forrása, és célja a gazdasági, társadalmi és területi különbségek csökkentése Európában: ez a Bizottság által május 29-én bejelentett, a 2021 és 2027 közötti pénzügyi időszakra vonatkozó új kohéziós politika. Alapjául az a május 2-án előterjesztett európai bizottsági javaslat szolgál, mely a 2021-2027-es időszakra vonatkozóan gyakorlatias, modern és hosszú távú költségvetés elfogadását szorgalmazza a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Unió számára.

Pánik a világban, fordul a magyar gyorsnaszád

A költségvetésben nincs tér további élénkítésre, kell a mozgástér a megváltozott világgazdasági helyzetben - Varga Mihály tegnapi szavai jelentős változást mutatnak az eddigi kormányzati felfogással szemben. Itt a teljes gazdaságpolitikai fordulat?

A forint-előrejelzés egy nagy kamu

Itthon mindenkit érint a forintárfolyam változása, ezért óriási érdeklődés övezi a mostanihoz hasonló, mélypontot jelentő, eseteket. Ilyenkor azt szokták kérdezni, hogy meddig mehet még az árfolyam, a profik pedig készséggel válaszolnak is. Pedig igazából fogalmuk sincsen. Ez az állítás csak azért tűnhet durvának, mert nem elég köztudott a forintárfolyam előrejelzéséről, hogy az bizony nem olyan, mint egy időjárás-jelentés. Sokkal rosszabb nála. A tudományos vizsgálatok szerint már az is rendkívül meglepő, ha egy módszerrel a véletlen bolyongást le tudják győzni. Árfolyamszintek konzisztens eltalálásáról pedig eddig senki nem tett le értékelhető bizonyítékot az asztalra. Ennek ellenére folyamatosan érkeznek a "bemondások", amik sokszor ellenőrizhetetlen (vagy nem létező) módszerrel készülnek. Ideje hát átbeszélnünk, hogy mennyire is problémás a forintárfolyam előrejelzése, illetve hogy a valóban tudományos módszerekkel mire mentünk eddig.

Áll a bál a feltörekvő piacokon, miért nem csinál semmit az MNB?

A forint gyengülése és a hozamok emelkedése miatt sok elemző várt határozott kommunikációs iránymutatást a tegnapi monetáris tanácsülés után a jegybanktól. Ehhez képest az MNB szinte csak halvány utalásokat tett a monetáris kondíciók változására, attól pedig különösen óvakodott, hogy bármilyen elköteleződést, ígéretet fogalmazzon meg a monetáris politikai reakciókat illetően. Miért volt ilyen visszafogott a jegybank?

Öt durva banki történet, amire te is kiakadnál

Öt durva banki történet, amire te is kiakadnál

Miközben a felszínen kifejezetten előremutató digitális fejlesztésekkel, jó "ügyfélélménnyel" rendelkeznek a magyar bankok, addig a háttérfolyamatoknál durva fiaskók is előfordulnak, amelyek miatt a tudatosabb, önérzetesebb ügyfelek falat bontanának a fiókokban. 5 banki "horrorsztorit" szedtünk össze az elmúlt egy év tapasztalataiból.

Az ég óvja a német autógyártókat a Tesla csődjétől

Számos írás és bejegyzés jelent meg az elmúlt napokban a Tesla szorult helyzetével és borús kilátásaival kapcsolatban idehaza. Mások véleményét teljes mértékben tiszteltben tartva szeretném a saját gondolataimat is megosztani a témában, illetve felhívni a figyelmet néhány dologra.

Maximum kevesebben ülnek taxiba, de ez meg kit érdekel, ugye?

Tarlós István szerint nem gond, ha kevesebben taxiznak majd a drágább díjszabás miatt, ez ugyanis a taxisok kockázata. Csak remélni tudjuk, hogy a tarlóseconomics nem honosodik meg az országban.

A taxis tarifaemelés margójára szánt véleményünk.

Hogyan növekedhet a bérünk?

Dedák István a Portfólió hasábjain fejtette ki véleményét az elmúlt két év jelentős béremelkedésének várható hatásáról. A cikk során a szerző azt állítja, hogy a 2010 óta folytatott gazdaságpolitika a bérfelzárkóztatás terén zsákutca és gyökeres gazdaságpolitikai fordulatra van szükség. Jelen cikk keretében szeretnénk a tanulmány állításait más szemszögből megvilágítani, folytatva a bérek és a termelékenység közötti kapcsolatot firtató vitát, amelynek célja a magyar gazdaság működésének jobb megértése és így az optimális gazdaságpolitika kialakítása.

Vegyük észre az igazi üzenetet! - Kína megerősödött és szép csendben világuralomra tör

A kínai kormány bejelentette, lazítani fog a külföldi autógyártók helyi tevékenységére vonatkozó szabályozásán. Ennek a lépésnek lehet egy olyan olvasata, hogy sikeres volt a Trump-kormány nyomásgyakorlása. A mi véleményünk viszont az, hogy a helyi vezetés üzent a világnak: megerősödtek és a mobilitás új korszakában már nincs szükségük a külföldiek tudására.

Hibás konstrukció az euró vagy az eurózóna?

Hibás konstrukció az euró vagy az eurózóna?

Az eurózóna tagjai 1999-ben bevezették az eurót. Meghatározták a nemzeti valuta és az euró átváltási arányát és annak alapján a piaci árakat, a pénzügyi követeléseket és tartozásokat, a vagyon pénzbeli méretét euróra átszámították. 2002-től a készpénzforgalomban is a nemzeti valutát felváltotta az euró.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.