A chicagói székhelyű piackutató cég adatai szerint a klímaalapok 2018 óta minden évben nettó tőkebeáramlást könyvelhettek el. A beáramlás 2021-ben érte el csúcspontját 151 milliárd dollárral, majd 2022-ben 60 milliárd dollárral, 2023-ban pedig 40 milliárd dollárral mérséklődött.
A Morningstar Sustainalytics szerint a jelenlegi tőkekiáramlás több tényezőre vezethető vissza. Ezek között szerepel a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó részvények gyenge teljesítménye,
valamint az ESG-ellenes hangulat térnyerése.
Hortense Bioy, a Morningstar Sustainalytics fenntartható befektetésekkel foglalkozó kutatási vezetője rámutatott a magas kamatlábak szerepére is. "Ezek azok a vállalatok, amelyek meglehetősen érzékenyek lehetnek a kamatlábakra. A finanszírozási költségek nagyon megterhelték a tőzsdei értékelésüket" - nyilatkozta Bioy, utalva többek között a napenergia-szektorban tevékenykedő cégekre.
A klímaalapok összvagyona szeptember 30-án 572 milliárd dollár volt, ami 6%-os növekedést jelent az év elejéhez képest. Ez a növekedés elsősorban a piaci felértékelődésnek köszönhető. Az alapok vagyonának megoszlása földrajzilag igen egyenlőtlen: 85%-a európai székhelyű alapokban koncentrálódik, míg 6%-a kínai, 5%-a pedig amerikai székhelyű alapokban található.
A klímaalapok teljesítménye vegyes képet mutat. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra jobban felkészült vállalatokat előnyben részesítő klímaátmeneti alapok átlagos hozama szeptemberig 17,2% volt, felülmúlva a globális nagy tőkeértékű vegyes részvénykategória 12,4%-os átlagos hozamát. Ezzel szemben a tiszta energia és technológiai alapok 2021 óta alulteljesítenek, és szeptemberig 3,2%-os negatív hozamot produkáltak.
Az új klímaalapok indítása is lassult: szeptemberig 69 új alap jött létre, ami elmarad a 2023-as ütemtől, amikor az egész év során több mint 200 új alapot indítottak.
Forrás: Reuters
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
