vélemény

Most egy kicsit fellélegezhet az eurózóna - De mi vár a monetáris unióra?

Mégsem a nagy esélyesnek számító Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke fogja vezetni az Európai Központi Bankot Mario Draghi mandátumának lejárta után, ami elképesztően jó hír az euró jövője szempontjából, hiszen nála héjább tagja nincs a Kormányzótanácsnak. A következő időszakban is kreatív és bátor döntéseket kell majd hozniuk a jegybankároknak, ahogyan arra szükség volt az elmúlt években is. Lássuk, milyen esélye lesz erre az EKB-nak Christine Lagarde vezetésével.

Így marad le a német gazdaság

A növekedés lassulásával gyorsan közeledik a számadás napja a német gazdasági döntéshozók számára - írja értékelésében Michael Heise, az Allianz SE vezető közgazdásza.

Tényleg mindent megteszek, de az állam csak nem hiszi el, hogy van két gyerekem

Biztos sokan emlékeznek még, hogy nem is olyan régen a kormány célul tűzte ki a bürokráciacsökkentést, amibe aztán szépen bele is tört a bicskája. Hát nekem az utóbbi hónapokban sokszor eszembe jutott, ugyanis tavaly óta egy egészen szürreális helyzetbe ragadtam: az állami hivatalok útvesztőjében egyszerűen képtelenek vagyunk lezárni egy olyan ügyet, ami igazából már 10 éve lezárult. Az alábbi írás hangsúlyozottan nem a magyar panaszkultúra gazdagítása céljából készült, hanem jobbító szándékkal, hátha akad valaki az államigazgatásban, aki felismeri, hogyan lehetne ügyfélbarátabb, gyorsabb szolgáltatást nyújtani.

Olyan spirálba kerülhet Magyarország, hogy nemcsak a bérek, de az árak is elszállnak

Az MNB nem tűnik túl elkötelezettnek a kamatok emelése felé. Az infláció és az alapfolyamatokat megragadó inflációs indexek azonban elkezdtek kifejezetten gyorsan emelkedni. Feltámad a Phillips-görbe és kialakul az ár-bér spirál vagy akkorát reccsen Európa, hogy bőven elég lesz a "wait and see" üzemmód?

Totális félreértés: hatalmas pofára esés lehet az óraátállítás Magyarország számára

Pezsgőt bontva ünnepeljük, hogy az EP eltörölte az évenkénti kétszeri óraátállítást. Még az iskolásokat télen reggel felkelteni próbáló szülők is csettintenek egyet, tovább lesz esténként világos. Hiszen úgyis a nyári időszámítást fogjuk választani, az mindenkinek jó. Szerintünk meg óriási pofára esés lehet ebből. Elképzelhető, hogy mozgásterünk annyi lesz, hogy a téli időszámítást válasszuk vagy a nyárit és a román időzónát.

Itt az új nyugdíjjavaslat: mentsük meg a rendszert gyerekekkel!

Mintegy bemelegítésként a március 5-ei Portfolio Biztosítás 2019 konferenciára, több résztvevő közzétette "téziseit". Én itt az egyikre reagálnék, annak is - az általam annak tartott - fő mondanivalójára. A szerző a cikkben megállapítja, hogy "... az európai nyugdíjrendszerek legtöbb hajója lassan a végveszélyek örvényei felé sodródik. ... privát nyugdíjtőke felhalmozása nélkül semmi esélyük sem lesz a nyugodt öregkorra." Egyetértek a szerzővel abban, hogy a jövőben a nyugdíjhoz előzetesen tőkét kell felhalmozni, vagyis szisztematikusan takarékoskodni kell - illetve kicsit általánosabban: fel kell tőkésíteni a nyugdíjrendszert. Nem mindegy azonban, hogy ezt hogyan tesszük, s az is kérdés, hogy ennek milyen hatásai lesznek.

Mi a baj a családvédelmi akciótervvel?

Szinte minden nap meglepő információk látnak napvilágot a néhány hete meghirdetett családvédelmi akciótervről. Ezek gyakran egymással ellentétesek, néha nem látszik rajtuk a "demográfiai szándék", a hatások pedig ilyen bizonytalanság mellett megjósolhatatlanok. Éppen ezért talán nem haszontalan végiggondolni, hogy egy gazdaságpolitikai ösztönző programnak milyen nehézségekkel, költségekkel és remélt hasznokkal kell szembenéznie.

Tovább csökkenti a kormány a tranzakciós illetéket?

Januártól a 20 ezer forint alatti átutalásoknál már nem szed tranzakciós illetéket az állam, ugyanakkor további csökkentésre legkorábban jövőre számíthatunk. A piac azt mondja, a kormánynak ezt a jól tejelő fejőstehenet kellene pihentetnie, és lehet, hogy hosszabb távon ez még segítene is a költségvetés hizlalásában.

Magyarok millióival megy szembe a kormány - Hihetetlen károkat okoznak a dolgozó embereknek

A túlórák számának drasztikus növelése nem lehet jó a munkaerőpiac minden szereplőjének. Miután a cégek örülnek, ki lehet találni, hogy kik lesznek a vesztesek. A 400-as túlórakeret minden bizonnyal már rengeteg dolgozónál okozhat hatékonyságvesztést, illetve akár egészségügyi problémákat is, így ha erre kényszerítik a munkavállalókat, akkor garantáltak a széleskörű negatív hatások.

Bedőlt hitelek: van remény a szegényeknek, itt a megoldás!

A jövedelemarányos visszafizetés elvén működő, állásközvetítéssel megtámogatott, önkéntes részvételen alapuló adósságkonszolidációt sürget az elmaradott térségekben élő mélyszegény adósokon végzett kutatás alapján a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. Berlinger Edina széleskörű együttműködésre hívó cikkét változtatás nélkül közöljük.

10 milliós bomba hír: tényleg annyira örülhetnek a kétgyerekesek?

Nem a 10 milliós egyszeri támogatást, csupán a fix 3%-os (akár 10 milliós) lakáshitel kamattámogatását terjeszti ki a kormány a kétgyerekesekre. A legkedvezőbb 20 éves piaci hitelkonstrukcióhoz képest számításunk szerint ezzel évi mintegy 120 ezer forintot spórolhatnak meg az érintett családok a törlesztőrészletből. Várhatóan ez a hitel is csak az új építésű lakásokra lesz elérhető, így az igénybe vevők egy része számára már a magasabb, 27%-os áfájú lakásokat finanszírozzák meg ezzel. Amit a magasabb áfa miatt elvesztenek, azt csak kis részben nyerik vissza a kamattámogatással az új lakást vásárló családok. A lakáspiac kínálati oldala nevetve lenyelheti ezt az újfajta állami támogatást.

Viszlát, lakás-takarékpénztár, szerettünk!

A magyar öngondoskodás intézményrendszerének egyik legfontosabb pillérét készül romba dönteni a parlamenti többség kedden a lakás-takarékpénztári támogatási rendszer megszüntetésével. Miközben érteni véljük a kormánypártok politikai szándékát, és látjuk a szektor hibáit, szakmai oldalról erős fenntartásaink vannak. Nem a megszüntetést, hanem az eddigi nagyvonalú rendszer alapos újraszabályozását választottuk volna.

Ez a képlet tényleg lerántja a leplet a siker titkáról?

A siker titokzatos, kiismerhetetlen, misztikus jelenségként él a fejünkben, tartunk tőle, vágyunk rá, vagy épp irigykedünk miatta. Ezért sokan megrökönyödhetnek azon, amikor azt hallják, hogy valaki a siker kutatására vállalkozott. Nem is akárki. Barabási Albert-László világhírű magyar hálózatkutató ugyanis az elmúlt 15 évét ennek szentelte és komoly adatbázisok segítségével megalkotta a siker 5 általános törvényét. A napokban megjelent új, A képlet - A siker egyetemes törvényei című könyvében ezt a képletet mutatja be, vagyis próbál választ adni az összes "Mi a siker titka" kezdetű kérdésre. A Portfolio - a vele készített interjú előtt - az elsők között olvashatta el a kötetet. Most megmutatjuk, kiknek való ez a könyv és miért.

Most már gyorsan kiderül, hogy a Brexit siratóünnep vagy vidám lakodalom

Így kell eladni közelgő szigornak az újabb jegybanki lazítást

1. A jegybank nagy jelentőségű döntéseket hozott tegnap, amivel elindult a monetáris szigorítás útján.
2. A jegybank ügyes bűvésztrükköket dobott be tegnap, de ha átlátunk ezeken, akkor kiderül, hogy a jegybank sosem volt még ennyire laza, valójában esze ágában sincs szigorítani.

Kétféle értelmezés az MNB tegnapi bejelentéseiről, de vajon melyik a helyes? Megmutatjuk, miért is tarthatnak ennyire szét az értelmezések.

Sínre tennéd az életed? Van két tippünk, mit és hol tanulj

Hová menjek és mit tanuljak? Ez a két legalapvetőbb kérdés, amivel egy fiatalnak szembe kell néznie, mielőtt igazán nekivág az életnek. Olyan kérdések ezek, amelyekre nagyon nehéz megtalálni a helyes választ, és eközben az egész életünket meghatározhatják. Ebben a cikkben most két, erősen véleményes választ adok arra, hogy itthon merre és miként érdemes belevágni a gazdasági pályába. Kikötném, hogy egyáltalán nem mindenkire lesz érvényes, amit mondok. Sőt, az is biztos, hogy nem egy jó válasz van ezen a téren. De cserébe hozzátenném, hogy azért olyan túl sok jó út sincs. Akkor most kezdjünk is bele!