Nemrégiben jelentették be, hogy az Apple és a Goldman Sachs egy olyan közös hitelkártyát dob piacra, amely iPhone-felhasználók számára egy érdekes tulajdonságot is hordoz: segít abban, hogy telefonjukon menedzseljék pénzüket. Az Apple és a bankóriás lépését az Európa top 200 fintech guruja között számon tartott Daniel Döderlein, a május 28-ai Financial IT and Disruptive Technologies konferenciánk egyik fő előadója kommentálja véleménycikkében.
Pezsgőt bontva ünnepeljük, hogy az EP eltörölte az évenkénti kétszeri óraátállítást. Még az iskolásokat télen reggel felkelteni próbáló szülők is csettintenek egyet, tovább lesz esténként világos. Hiszen úgyis a nyári időszámítást fogjuk választani, az mindenkinek jó. Szerintünk meg óriási pofára esés lehet ebből. Elképzelhető, hogy mozgásterünk annyi lesz, hogy a téli időszámítást válasszuk vagy a nyárit és a román időzónát.
Mintegy bemelegítésként a március 5-ei Portfolio Biztosítás 2019 konferenciára, több résztvevő közzétette "téziseit". Én itt az egyikre reagálnék, annak is - az általam annak tartott - fő mondanivalójára. A szerző a cikkben megállapítja, hogy "... az európai nyugdíjrendszerek legtöbb hajója lassan a végveszélyek örvényei felé sodródik. ... privát nyugdíjtőke felhalmozása nélkül semmi esélyük sem lesz a nyugodt öregkorra." Egyetértek a szerzővel abban, hogy a jövőben a nyugdíjhoz előzetesen tőkét kell felhalmozni, vagyis szisztematikusan takarékoskodni kell - illetve kicsit általánosabban: fel kell tőkésíteni a nyugdíjrendszert. Nem mindegy azonban, hogy ezt hogyan tesszük, s az is kérdés, hogy ennek milyen hatásai lesznek.
Szinte minden nap meglepő információk látnak napvilágot a néhány hete meghirdetett családvédelmi akciótervről. Ezek gyakran egymással ellentétesek, néha nem látszik rajtuk a "demográfiai szándék", a hatások pedig ilyen bizonytalanság mellett megjósolhatatlanok. Éppen ezért talán nem haszontalan végiggondolni, hogy egy gazdaságpolitikai ösztönző programnak milyen nehézségekkel, költségekkel és remélt hasznokkal kell szembenéznie.
Januártól a 20 ezer forint alatti átutalásoknál már nem szed tranzakciós illetéket az állam, ugyanakkor további csökkentésre legkorábban jövőre számíthatunk. A piac azt mondja, a kormánynak ezt a jól tejelő fejőstehenet kellene pihentetnie, és lehet, hogy hosszabb távon ez még segítene is a költségvetés hizlalásában.
A túlórák számának drasztikus növelése nem lehet jó a munkaerőpiac minden szereplőjének. Miután a cégek örülnek, ki lehet találni, hogy kik lesznek a vesztesek. A 400-as túlórakeret minden bizonnyal már rengeteg dolgozónál okozhat hatékonyságvesztést, illetve akár egészségügyi problémákat is, így ha erre kényszerítik a munkavállalókat, akkor garantáltak a széleskörű negatív hatások.
A jövedelemarányos visszafizetés elvén működő, állásközvetítéssel megtámogatott, önkéntes részvételen alapuló adósságkonszolidációt sürget az elmaradott térségekben élő mélyszegény adósokon végzett kutatás alapján a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. Berlinger Edina széleskörű együttműködésre hívó cikkét változtatás nélkül közöljük.
Nem a 10 milliós egyszeri támogatást, csupán a fix 3%-os (akár 10 milliós) lakáshitel kamattámogatását terjeszti ki a kormány a kétgyerekesekre. A legkedvezőbb 20 éves piaci hitelkonstrukcióhoz képest számításunk szerint ezzel évi mintegy 120 ezer forintot spórolhatnak meg az érintett családok a törlesztőrészletből. Várhatóan ez a hitel is csak az új építésű lakásokra lesz elérhető, így az igénybe vevők egy része számára már a magasabb, 27%-os áfájú lakásokat finanszírozzák meg ezzel. Amit a magasabb áfa miatt elvesztenek, azt csak kis részben nyerik vissza a kamattámogatással az új lakást vásárló családok. A lakáspiac kínálati oldala nevetve lenyelheti ezt az újfajta állami támogatást.
A Világgazdasági Fórum (WEF) idei Globális Versenyképességi Indexe új módszertannal készült. Miután komoly változások zajlanak a világban, ezért elhagyták az iparosodási mutatókat, és azokra a tényezőkre koncentráltak, amelyek ahhoz szükségesek, hogy egy ország hatékonyan részt tudjon venni az Ipar 4.0 technológiák alkalmazásában. Fontos hangsúlyozni, hogy ezért az új módszertan nem teszi lehetővé, hogy az eredményeket a korábbiakkal összehasonlítsuk. A V4-ek továbbra is előttünk állnak, az EU-ban csak Bulgária, Románia, Görögország és Horvátország végzett mögöttünk.
A magyar öngondoskodás intézményrendszerének egyik legfontosabb pillérét készül romba dönteni a parlamenti többség kedden a lakás-takarékpénztári támogatási rendszer megszüntetésével. Miközben érteni véljük a kormánypártok politikai szándékát, és látjuk a szektor hibáit, szakmai oldalról erős fenntartásaink vannak. Nem a megszüntetést, hanem az eddigi nagyvonalú rendszer alapos újraszabályozását választottuk volna.
A siker titokzatos, kiismerhetetlen, misztikus jelenségként él a fejünkben, tartunk tőle, vágyunk rá, vagy épp irigykedünk miatta. Ezért sokan megrökönyödhetnek azon, amikor azt hallják, hogy valaki a siker kutatására vállalkozott. Nem is akárki. Barabási Albert-László világhírű magyar hálózatkutató ugyanis az elmúlt 15 évét ennek szentelte és komoly adatbázisok segítségével megalkotta a siker 5 általános törvényét. A napokban megjelent új, A képlet - A siker egyetemes törvényei című könyvében ezt a képletet mutatja be, vagyis próbál választ adni az összes "Mi a siker titka" kezdetű kérdésre. A Portfolio - a vele készített interjú előtt - az elsők között olvashatta el a kötetet. Most megmutatjuk, kiknek való ez a könyv és miért.
1. A jegybank nagy jelentőségű döntéseket hozott tegnap, amivel elindult a monetáris szigorítás útján. 2. A jegybank ügyes bűvésztrükköket dobott be tegnap, de ha átlátunk ezeken, akkor kiderül, hogy a jegybank sosem volt még ennyire laza, valójában esze ágában sincs szigorítani.
Kétféle értelmezés az MNB tegnapi bejelentéseiről, de vajon melyik a helyes? Megmutatjuk, miért is tarthatnak ennyire szét az értelmezések.
Hová menjek és mit tanuljak? Ez a két legalapvetőbb kérdés, amivel egy fiatalnak szembe kell néznie, mielőtt igazán nekivág az életnek. Olyan kérdések ezek, amelyekre nagyon nehéz megtalálni a helyes választ, és eközben az egész életünket meghatározhatják. Ebben a cikkben most két, erősen véleményes választ adok arra, hogy itthon merre és miként érdemes belevágni a gazdasági pályába. Kikötném, hogy egyáltalán nem mindenkire lesz érvényes, amit mondok. Sőt, az is biztos, hogy nem egy jó válasz van ezen a téren. De cserébe hozzátenném, hogy azért olyan túl sok jó út sincs. Akkor most kezdjünk is bele!
A mesterséges intelligencia - többek között a gépi tanulás - alkalmazása a versenyképesség egyik kulcsa. A jó hír az, hogy vállalati szinten már az első lépések is bőven megtérülhetnek.
Miért politikai és nem szakmai döntés az euró bevezetése? Mennyit számít a történelem? Miért vonakodnak egyes országok bevezetni az eurót, míg mások alig várják, hogy bevezethessék? Melyek az euró bevezetése mellett szóló érvek? Hogy lesznek itt reformok, ha már a bankunió tervezete is a határokat feszegeti? Csak sokkal több pénzzel és nagyobb nemzetállami szintű autonómiával fog működni!
Az elmúlt napokban a régóta várt, de mégis valamiért váratlanul jött Varga-bejelentés tartja lázban a lakáspiac szereplőit, a fejlesztőktől, a bankokon át, a jogászokon keresztül, a vásárlókig. Mindenkit. Régóta várta a lakáspiac a végleges miniszteri állásfoglalást az 5%-os lakásáfa ügyében (sokan bíztak hosszabbításban), hiszen a bizonytalanság az egyik legkomolyabb akadály a piacon, pláne ha 2-3 éves fejlesztési ciklusról van szó, úgy mint manapság egy lakóprojekt esetében. Július 3-án este megkaptuk a választ. 2020. január 1-jétől újra a régi, a 27%-os áfa terheli az új építésű lakások nettó vételárát (legyen az egy elmaradt részlet, vagy a teljes összeg). És bár erre készülhetett a piac, mégis a rengeteg optimista, egymást erősítő szakmai vélemény miatt hidegzuhanyként ért (szinte) mindenkit a hír. Innentől pedig jön a megválaszolásra váró kételyek sokasága. Jogászok, adótanácsadók, ügyvédek, fejlesztők még hetekig, akár hónapokig is keresik majd a megfelelő válaszokat. Várják az újabb állásfoglalásokat akár a NAV-tól, akár a minisztériumtól. De mi ez az egész? Mi lesz a folyamatban lévő lakásokkal, és azok árával? Mi lesz a csúszásokkal? Mi lesz a bedőlésekkel? Mi lesz a lakáspiac lendületével? Mi lesz a használt lakások árával? Mi lesz a teljesítés előtt előlegként 5%-os áfával befizetett összegekkel (adóelkerülés?)? Mi lesz a sok kisebb vagy nagyobb fejlesztővel, eltűnnek a szerencsevadászok? Napestig sorolhatnánk, amikre a következő hetekben majd igyekszünk is válaszolni a piac szakértőinek bevonásával. Most röviden arról, amit eddig tudunk, és amilyen hatásokra számítunk.
Miközben a forint napról napra új történelmi mélypontjára süllyed, a piac egyre türelmetlenebbül sürgeti, hogy szólaljon meg a jegybank. "Az MNB megszólalása vethet véget a forint gyengülésének" - hangzik el egyre gyakrabban. Akkor miért nem szólal meg az MNB? Ennyire nem érdekli a forint gyengülése? Dehogynem érdekli. De a szerep, amit játszik, azt követeli, hogy teljes érdektelenséget mutasson.
Habár az elmúlt évek globális adatkezelési botrányai, az új uniós adatvédelmi szabályozás és a digitális ökoszisztéma megállíthatatlan fejlődése mindennapi beszédtémává tették a kiberbiztonságot, a felhasználók jelentős része még mindig nem érzi úgy, hogy veszélynek lenne kitéve online élete. Miközben bőszen figyeljük a tengerentúlon a szenátusi meghallgatásokat, olvassuk el a tucatjával érkező értesítőket, hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a legtöbbet mi magunk tehetünk a veszélyeztetettségünk ellen.
A huszonegyedik században a hagyományos koreográfia elfogadhatatlan: az Akadémia levelező és rendes tagjait nem belterjes ajánlások alapján, hanem széleskörű, nyilvános szakmai kontroll támogatásával kell megválasztani.
Az MTA doktorainak, az Akadémia levelező és rendes tagjainak kötelező legyen az MTA internetes felületén az új tudományos eredményeiket folyamatosan röviden (például 1200 karakterben) és konkrétan (hangsúlyozandó: konkrétan) közölni.
Az Alapszabály szerint rendes tag az lehet "aki levelező tagságának elnyerése óta jelentős tudományos eredményeket ért el", azaz az akadémiai rendes tagoknak legalább két új tudományos eredménnyel kell bírniuk, amelyek közül legalább egyik levelező taggá válásuk után született.
Az akadémiai doktorok és az akadémiai levelező tagok tudományos eredményeinek a nyilvános megismerhetősége révén elkerülhető a saját tudományos eredményeket szómágiával helyettesítő, azt más kutatók későbbi eredményei megalapozójaként értékelő művek és jelöltek sora. Így kizárhatók a következőhöz hasonló összegzésekre támaszkodó aspirációk: "a bonyolult rendszert komplex módon kezeli és értelmezi, amivel utat nyitott további új tudományos kutatási irányoknak".
A publikációs jegyzékek és a hivatkozási indexek a szerzőktől származó új tudományos eredmények rövid és konkrét, nyilvánosan olvasható leírását nem pótolják.
Ha ma vagy holnap változtatás és változás nem lesz, az Akadémia további osztódása, a "duális" akadémiai rendszer létrejötte elkerülhetetlen. Minta a Magyar Művészeti Akadémia. Létrejönne az új Magyar Társadalomtudományi Akadémia, rövidítve az MTA.
