Az elmúlt években Magyarországon tapasztalt jelentős bérnövekedés történelmi és régiós viszonylatban egyaránt kiemelkedő. A 2010 óta eltelt időszak gazdasági fejlődésének legnagyobb nyertesei a magyar munkavállalók, akik közel 70 százalékos reálbéremelkedést érhettek el. Felmerül azonban a kérdés: fenntartható-e ez a növekedési ütem, és milyenek a kilátások a jövőben?
Az inflációs válságot követően, a sajnálatos módon továbbra is velünk maradó háborús környezetben 2024 első felében a magyar lakosság fogyasztási szokásai megváltozni látszanak, ez a változás két tényezőből tevődik össze. Egyrészt az idei évben tapasztalt jelentős reálbér-emelkedés ellenére a lakosság óvatossági motívumának csak lassú oldódása figyelhető meg. A háztartások a fogyasztásuk erőteljes növelése helyett megtakarításaik reálértékének visszaépítését helyezték előtérbe, amely mind a betétállományuk és értékpapír-tranzakcióik, mind pedig a lakástranzakciók számottevő bővülésén megmutatkozik. Emellett, bár nemzetközi összehasonlításban az EU átlagát meghaladó növekedés látszik a hazai kiskereskedelmi forgalom volumenében, mégis az tapasztalható, hogy a lakosság inkább külföldön, illetve a külföldi online kereskedelemben növeli nagyobb mértékben a költéseit, valamint az elhalasztott lakásvásárlásait pótolja.
Az európai fémkeresletet meghatározó ágazatok teljesítménye idén várhatóan csökken, közben pedig az elmúlt években kialakult nemzetközi trendek pedig tovább súlyosbítják az európai acélipar helyzetét. Amerikai védővámok, Európába áramló acélimport a harmadik országokból, túlkínálat a globális termelésben, többletkapacitás, megemelkedett energia- és más termelési költségek - sorolhatóak az okok. A kilábalás egyelőre elmaradt, ez pedig jelentős kockázatot jelent a hazai Dunai Vasmű számára is.
Az utóbbi hetekben számos aggodalom látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy a kormány törekvése a fogyasztás helyreállítására rontaná a külső egyensúlyt, az infláció ismételt gyorsulásához vezetne, amihez a korábbi tervekhez képest magasabb költségvetési hiánypálya is hozzájárulhat. A vita során (a kormányzati szándékokat teljes mértékben félreértelmező módon) az is elhangzott, hogy nem lenne helyes a kormányzati gazdaságpolitikának letérnie a beruházás és exportvezérelt növekedési pályáról, ami a 2010-es években látott sikeres felzárkózás hátterét adta, miközben az egyensúlyi mutatók alapvetően rendben voltak. Noha a fogyasztás bővülése elkerülhetetlenül növeli az importot, megkíséreljük árnyalni az egyensúly felborulásával kapcsolatos aggodalmakat, miközben ismét hangsúlyozzuk elköteleződésünket a beruházás- és exportvezérelt növekedés mellett - és ezzel végeredményben azt is bemutatjuk, miért nincs modellváltás, hanem egyszerűen csak egy finomhangolás történik. A fogyasztás visszaesése számos negatív folyamatot okozott, ezért a fogyasztás növekedési fordulata kulcsfontosságú a belföldre termelő cégek termelési és beruházási aktivitásának élénkítéséhez, ami egy rövidtávú ciklikus folyamat, és megteremti az alapjait, hogy visszatérjünk a hosszútávon fenntartható, kiegyensúlyozott, beruházás és export által húzott gazdasági növekedéshez. A megjelent bírálatok ez utóbbit nem veszik figyelembe, összekeverve a kifejezetten rövidtávú, ciklikus elemeket a közép- és hosszútávon továbbra is kívánatos és elérendő fundamentumokkal, ami egyúttal elvezethet az egyensúlyi mutatók javulásához is. A folyamatok megértéséhez röviden vissza kell tekintenünk a 2010-es évek közepéig, és több szempontból is meg kell vizsgálnunk a jelenlegi helyzetet.
Jelenleg a járvány hullámai határozzák meg a gazdasági teljesítményt. A járvány nyári hullámvölgyével a gazdaságok levegőhöz jutottak, így meredek hullámhegy jött létre, míg a járvány őszi második hulláma a gazdaságban második visszaesést, hullámvölgyet okoz a korlátozások miatt, ami azonban már jóval kisebb lesz, mint az első volt. A járvány második hullámának csillapodása egyes országokban újra lehetővé teszi az enyhítéseket, így a gazdaság hulláma felfelé indulhat, de a végső megoldás a vakcinák széleskörű alkalmazása lesz, ezt követően a gazdaság hullámának igen meredek felívelése is lehetséges.
A jegybank elemzői és más kutatóintézetek számításai szerint is záródik a kibocsátási rés, azaz a hazai gazdaság már nem képes gyorsítani a közepes szintűnek becsült potenciális növekedéshez képest az egyensúlyi mutatók kockáztatása nélkül. Jelenleg azonban a munkaerőpiac feszességének kivételével szinte semmi jele nincs a túlfűtöttségnek, az egyensúlyi folyamatok alakulása középtávon még akár egy magasabb fenntartható növekedést is lehetővé tehet. Így a kérdés, hogy valóban záródik-e a kibocsátási rés, illetve tényleg közepes szintű-e a potenciális növekedésünk?
Igen nagy ambíciókkal lépett kormányra a 2010-es választásokat követően a Fidesz. A víziók, célok között - a teljesség igénye nélkül - 5% feletti gazdasági növekedés, 10 év alatt 1 millió új munkahely, "söralátét" nagyságú szja bevallás szerepelt, miközben arra számítottak, hogy a hitelesség javulásának hatására mintegy 400 milliárd forinttal csökkenhetnek a kamatkiadások, azaz ennyivel nő a költségvetés mozgástere. Ehhez azonban arra is szükség lett volna, hogy az Európai Bizottság átmenetileg egy magasabb hiányt engedélyezzen az előző kormány által tervezetthez képest. Azonban se az ország gazdasági állapota, feltételei, potenciális növekedése, se a külső környezet nem tette lehetővé, hogy ezek a célok maradéktalanul teljesülhessenek.
Kínában az alternatív hajtástípusok terjedése már az olaj iránti keresleten is érezteti a hatását, ennek pedig...
Szombatonként kiteszek egy-egy régi cikket, amit sokan nem olvastak, pedig a hasznukra lehet. Ez a cikk közel tizenegy...
Az év vége közeledtével a családi összejövetelek nem csak a szeretetről és a közös pillanatokról szólnak, hanem... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! 10 tuti tipp, hogy sikeresen eladd az ingatlanodat! Eladó az otthonod? Akkor...
Végig pörgettem a blogon a Top10-es posztokat, vetettem egy pillantást azokra a részvényekre, amik valamikor fennakadtak...
Az éghajlatváltozásra, a népességnövekedésre és a városiasodásra egyszerre adhat választ a vertikális kertészet...
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
