Virág Barnabás

2022. december 16. 15:00 | Virág Barnabás

Virág Barnabás reagálása Surányi György írására, avagy egy 20 000 milliárd forintos kérdés utóélete

A modern magyar gazdaságtörténetben eddig egyetlen jegybankelnöki beszéd sem ért el akkora figyelmet, mint Matolcsy György december 5-én az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában tartott beszámolója. Átalakuló világunkban a gazdaságunkat fenyegető veszélyeket és a fenntartható felzárkózási pályánkat megalapozó ötleteket taglaló elnöki gondolatok napokig tematizálták a szakmai diskurzusokat. Sajnálatos módon azonban többen is voltak, akik egy-egy állítást a szövegkörnyezetéből hamisan kiragadva próbáltak meg kritikát megfogalmazni. A politikai szférából érkező, minden józanságot nélkülöző és a pénzügyi stabilitást veszélyeztető hangulatkeltés teljességgel elfogadhatatlan. De ugyanígy problémás, amikor a jegybank korábbi elnöke tesz téves és félrevezető állításokat.

2020. szeptember 26. 11:00 | Virág Barnabás, Nagy Tamás

MNB: minden eddigi számításnál kedvezőbb lehet a moratórium meghosszabbításának a hatása

A járvány második hullámának megjelenésével bizonyossá vált, hogy a gazdasági kilábalás elhúzódó folyamat lehet. Az elhúzódó gazdasági védekezés részeként a kormány már múlt hét végén a moratórium célzott meghosszabbításáról döntött. A döntés óta számos becslés látott napvilágot az intézkedés várható hatásáról. Az MNB rendelkezésére álló részletes adatforrások alapján minden eddigi várakozásnál nagyobb lehet az intézkedés hatása. A hosszabbítás potenciálisan több mint 800 ezer lakossági ügyfelet érinthet, miközben a magyar vállalkozások és családok 2021 első felében mintegy 600 milliárd forintnyi törlesztőtehertől is mentesülhetnek.

2020. április 07. 09:20 | Palotai Dániel, Virág Barnabás

Koronavírus-járvány hatásai – célkeresztben a tények és „V”-alakú kilábalás

Kivételes, ahogyan a koronavírus-járvány kapcsán a hazai közgazdász szakma megmozdult. Sok előremutató ötletet olvashattunk, még ha a vitába szükségtelen feszültség is került. A Surányi Györgytől az elmúlt heti válaszcikkében kapott jelzőket és stílust sem kommentálni, sem tovább vinni nem szeretnénk. Hisszük, hogy minden vitában a tények és a higgadt érvek számítanak, miközben bármely problémás állítás vagy másik fél gondolatainak hamis kiforgatása önmagában csak azért nem válik igazzá, mert azt kétszer akkora hangerővel kiáltják. Az alábbiakban pontokban összegezve röviden újból kifejtjük véleményünket.

2020. március 30. 13:47 | Palotai Dániel, Virág Barnabás

A koronavírus-járvány gazdasági következményeinek kezelése – egy másik lehetséges megoldás

A koronavírus-járvány néhány hét alatt rendkívüli helyzetet teremtett a világban. A rendkívüli helyzetekben a problémák megoldásához újabb és újabb kreatív javaslatokra van szükség. Ezekből szép számmal olvashattunk e portál oldalán is. Ami azonban ezúttal sem visz előre, azok a megalapozatlan kritikákra épített javaslatok. Ezekből kaptunk jó párat Surányi György, korábbi MNB-elnök legutóbbi írásában. Gondolataira a válságkezelés irányait illetően az alábbiakban röviden reagálunk néhány alternatív megoldási lehetőséget is bemutatva.

2020. január 30. 10:30 | Virág Barnabás, Kolozsi Pál Péter

A jelenlegi likviditásbőség gyorsan elolvadhat

A finanszírozási struktúra változása, illetve a tavaly év végén megemelkedett költségvetési kiadások miatt januárban 1000 milliárd forint fölé ugrott a jegybanki O/N betét állománya. Ez a korábbi hónapokhoz képest jelentős likviditásbővülést jelentett, érdemben meghaladva a Monetáris Tanács negyedéves, legalább 300-500 milliárd forintos célértékét is. A jelenségre az MNB a swapállomány óvatos csökkentésével reagált. A jelenlegi likviditásbőség ugyanakkor csalóka, előretekintve már rövid távon is jelentősen változhat a bankok likviditási környezete. Január-februárban csak az állami devizakötvénylejáratok, illetve -visszavásárlások több mint 850 milliárd forintot tesznek ki, amelyek forintból történő refinanszírozása áttételesen ugyan, de tartósan szűkíti a bankrendszer likviditását. A likviditás alakulására egyéb tételek bővítőleg is hathatnak (kiemelten a költségvetési kiadások és az EU-források beáramlása), de összességében mindez mégis azt jelenti, hogy a jelenlegi bőséges bankrendszeri likviditás akkor is érdemben csökken, ha az MNB swapállománya nem mérséklődik, amit a várható likviditási kondíciók előrejelzéseinél fontos figyelembe venni. Az alábbiakban Virág Barnabás és Kolozsi Pál Péter, az MNB munkatársainak cikkét közöljük.

2019. március 11. 12:40 | Virág Barnabás

Szürreális fordulatok - avagy vannak még tartalékaink, hogy megközelítsük Ausztriát

Látva az elmúlt időszak gyors növekedését a magyar gazdaság fejlődési lehetőségei ismét a figyelem középpontjába kerültek. A vélemények megosztottak. Az egyik végletet az ismét előkerülő "tartósan 1-2 százalékos növekedés" vagy "az ideje hátrafelé tekintgetni és Romániával versenyezni" típusú jövőképek jelentik, miközben más - például a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) elvégzett - számítások szerint átfogó versenyképességi fordulat esetén a következő évtized végére akár Ausztria fejlettsége is megközelíthető. Virág Barnabás megítélése szerint pesszimizmus helyett az elmúlt években elért - eleinte szintén abszurdnak ható - gazdaságpolitikai eredményekre, a sikeres nemzetközi felzárkózási példákra és a gazdaságpszichológiában rejlő lehetőségekre építve, továbbra is inkább az osztrák utolérés jövőképét érdemes megfogalmazni és megtartani. Az MNB monetáris politikáért és közgazdasági elemzésekért felelős ügyvezető igazgatójának írását közöljük.

2018. június 28. 11:01 | Virág Barnabás

Most kell lépnünk, hogy Magyarország felzárkózzon

Szinte valamennyi elérhető előrejelzés szerint - amennyiben nem következik be komolyabb világgazdasági lassulás - a magyar gazdaság növekedése az idei évben magabiztosan meghaladja a 4 százalékot, amivel hazánk várhatóan az európai növekedési rangsor elején végez majd. Ugyanakkor többnyire abban is konszenzus mutatkozik, hogy a jelenleg ismert feltételek mellett a következő években lassulhat a hazai növekedés üteme. Ennek okaként többen azt jelölik meg, hogy az elmúlt évek gyors növekedésének eredményeként gazdaságunk elérte termelési korlátait, sőt egyes vélemények szerint - többek között az Európai Bizottság és az OECD álláspontja is ez - már jelenleg is jelentősen afölött teljesít (szakkifejezéssel élve az aktuális GDP és a potenciális GDP közötti különbséget mutató kibocsátási rés pozitívvá vált).

2018. február 27. 10:10 | Virág Barnabás

Nem áll meg a magyar bérfelzárkózás - De ehhez tennünk is kell

Az elmúlt években jelentős reál-bérnövekedés jellemezte hazánk és a régió munkapiacát is, amely a folyamat tartósságának és következményeinek megítélésében is erősen megosztja a témával foglalkozó elemzőket. Írásomban a Magyar Nemzeti Bank kutatásaira alapozva amellett érvelek, hogy számos jel szerint a bérek és a hosszú távú növekedés közötti kapcsolat alapvetően megváltozott, így korunk felzárkózási stratégiájában az aktív bérpolitika eszközével hosszabb távon is érdemes számolni.

2018. január 18. 11:33 | Virág Barnabás

Repedések a falon - úton a közgazdaságtan megújulása felé?

A 2008/2009-es globális pénzügyi válság váratlanul érte a főáramhoz tartozó, neoliberális-neoklasszikus közgazdászokat. Ennek megfelelően a válságot követő években éles vita bontakozott ki a tudomány jövőjéről. A gazdasági helyzet normalizálódásával a vita egyre inkább elhalkult. Ebbe az állóvízbe dobott követ az elmúlt év végén diákok, professzorok és újságírók egy csoportja (New Weather Institute és a Rethinking Economics csapata) a közgazdaságtan megreformálását követelve. Írásomban a csoport követelései mellett az odáig vezető útról kívánok rövid áttekintést adni.

2017. október 26. 10:00 | Nagy Márton, Virág Barnabás

Felzárkózás az eurózónában - Csakis megfelelő felkészültséggel teljesíthető

A közepes fejlettségű országok hosszú távú gazdaság- és társadalompolitikai célja a fejlett országok jövedelmi szintjének elérése. Az euró bevezetésének kérdését is ezen végső cél függvényében érdemes megvizsgálni. Az euróövezethez már csatlakozott országok tapasztalatai azt mutatják, hogy a maastrichti kritériumok teljesítése és az euró bevezetése önmagában nem jelent garanciát a konvergenciára. A nem megfelelő felkészültség mellett csatlakozó országokban a közös fizetőeszköz használata hozzájárult komoly sérülékenységi problémák felépüléséhez, ami több esetben tartós divergenciához is vezetett. A maastrichti kritériumok nem érték el céljukat. Az euró bevezetésének időzítését legalább három további dimenzió mentén fontos értékelni:

2017. szeptember 07. 10:12 | Várhegyi Judit, Virág Barnabás

Magyar infláció: csak nyugalom, üzeni az MNB

A nyári hónapok 2 százalék körüli inflációs rátáit követően az őszre fordulva a fogyasztóiár-index emelkedésére számíthatunk. Ráadásul az elmúlt hónapokban a maginflációs mutató is fokozatos gyorsulást mutatott, így piaci elemzésekben egyre gyakrabban merül fel, hogy a hazai infláció akár már a közel jövőben elérheti a 3 százalékos jegybanki célértéket. A jegybanki mélyelemzések ettől eltérő képet mutatnak. Számításaink szerint az éves infláció átmeneti emelkedés után az év végéhez közeledve ismét süllyedni kezd. Az inflációs cél fenntartható, tartós elérése továbbra is legalább 2019-ig várat magára. Cikkünk az infláció alakulását aktuálisan leginkább meghatározó tényezőket foglalja össze.

2016. július 01. 10:24 | Balatoni András, Virág Barnabás

Brexit: nagyobb alkalmazkodási képesség, fél siker!

A brit népszavazás (Brexit) eredményének nyilvánosságra kerülését követő órákban szinte azonnal elindult a találgatás azzal kapcsolatban, hogy mely gazdaságok lehetnek leginkább kitettek a negatív hatásoknak. A legtöbb elemzés eddig az első körös, ún. statikus - az aktuális kereskedelmi és pénzpiaci kapcsolataiból levezethető - csatornákkal számolt. Azonban ahogy azt a legutóbbi válság tapasztalatai is megmutatták, a másodkörös hatások gyakran sokkal erősebben és tartósabban befolyásolják a gazdaságok várható fejlődési pályáját. Ez utóbbi hatások közé sorolhatjuk a pénzügyi rendszerben megjelenő negatív visszacsatolásokat, amely tekintetben hazánk helyzete az elmúlt években mind abszolút, mind relatív értelemben számottevően javult. A pénzügyi rendszer stabilitása, a kereskedelmi bankok hitelezési aktivitásának élénkülése ellensúlyozhatják a külpiacokról érkező impulzusokat. Emellett az elmúlt években a gazdaságpolitika mozgástere is számottevően növekedett, így a gazdaságpolitika anticiklikus viselkedéssel is segítheti a külső hatások kezelését.

2016. május 23. 10:02 | Nagy Márton, Virág Barnabás

"Minimum 40 milliárd euró" - sok vagy kevés?

Az elmúlt napokban heves vita bontakozott ki a hazai monetáris politika elmúlt 15 évének, azon belül is főként a legutóbbi három évének megítélésében. Nagyon sok érv hangzott el pro és kontra ezek számát már nem szeretnénk tovább gyarapítani. A nap végén úgyis a döntések által érintett gazdasági szereplők és általában a magyar gazdaság jövőbeli teljesítménye fogja kiállítani a monetáris politika értékelését. Egy kérdést, konkrétan a devizatartalék nagyságának kérdéskörét azonban még érdemes közelebbről megvizsgálni. Mint azt számtalan nemzetközi és hazai példa mutatta a megfelelő mértékű devizatartalék tartása elengedhetetlen a gazdaság stabil és fenntartható működése szempontjából. A jegybankárok egyik örök témája, hogy mekkora lehet a devizatartalékok optimális mérete? A továbbiakban a kérdés kapcsán két témára fókuszálunk: egyrészt, mi alapján határozható meg a devizatartalékok optimális szintje, másrészt ezen kritériumok alapján mit mondhatunk az MNB tartalékainak elégségességéről. Vajon tényleg indokolt lenne a tartalék szintjét akár 40 milliárd euróra, azaz a jelenlegi szint több mint másfélszeresére emelni?

2016. május 19. 07:00 | Nagy Márton, Virág Barnabás

Az MNB válaszol: Surányi György 9 tévedése

Surányi György, korábbi jegybankelnök esszében kritizálta a 2001 és 2016 közötti hazai monetáris politikát. Vezető jegybankárok körében az ilyen típusú írások érzékeny területnek számítanak, így Surányi írása legalábbis szokatlannak tekinthető. Ha meg is születik egy ilyen elemzés, abba már érdemes lett volna belefoglalni a szerző elnöki időszakát is, kellően kritikus értékelést felmutatva a csúszó leértékelő árfolyamrendszer tapasztalatairól, illetve olyan témákról, mint az aranytartalék értékesítése vagy a CW Bank hitelkihelyezései. De mi most ezekkel nem foglalkozunk. A következőkben inkább Surányi, az elmúlt 3 év monetáris politikájához fűzött kritikáinak 9 szakmai tévedését vesszük sorba.

2016. május 05. 11:00 | Virág Barnabás

Stabilan alacsony kamatokkal az inflációs cél eléréséért

A jegybanki alapkamat stabilitása önmagában fontos érték. A hosszabb távon kiszámítható alapkamat a várakozások orientálásán keresztül élénkítheti a hitelkeresletet, miközben a kötvénypiacokon segítheti a nem szándékolt árfolyam-mozgások elkerülését. Emellett a válságot követő években a nem-hagyományos eszközök szerepe is felértékelődött, ami szükséges esetben a monetáris kondíciók finomhangolásának lehetőségét is biztosítja. Ezen érvek figyelmen kívül hagyása könnyen a kamatpályával kapcsolatos túlzott várakozások kialakulásához vezet. Lazító szakaszokban a monetáris politikai döntéshozók nem a rövid távon elérhető legalacsonyabb alapkamatra törekszenek, hanem lépéseikkel azon alacsony alapkamat szintet kívánják megvalósítani, amelynek fenntartása összhangban áll az inflációs cél elérésével.

2015. november 18. 13:39 | Virág Barnabás

A történelem tanulságai - válságok után tartósan csökkenhet a reálkamat

Az elmúlt évtizedek válságait szinte kivétel nélkül a reálkamatok akár évtizedes horizonton jelentkező csökkenése követte. Az aktuális válság elhúzódó jellege és néhány hosszabb távú, strukturális hatás még inkább felértékelte a tartósan alacsony reálkamat jelentőségét a monetáris politikai döntésekben. A hazai reálkamatok a kezdetben magas sérülékenység mellett csak lassan csökkentek, majd az elmúlt évek kamatcsökkentési ciklusát követően már enyhén negatív tartományba kerültek. A piaci várakozások alapján a hazai reálkamat -1,5 százalék közelébe süllyedhet, ami a korábbi válságtapasztalatoknak megfelelő ösztönzést adhat a reálgazdaságnak, segítve az inflációs cél tartós elérését.

2015. november 02. 11:20 | Virág Barnabás

Tartósan beköszönthet a negatív reálkamatok kora

A kamatok tekintetében a gazdasági szereplők döntéseit leginkább a reálkamat mértéke határozza meg, így ennek alakulása kiemelt jelentőségű a monetáris politika vitele szempontjából. A globális reálkamatok az elmúlt évtizedekben strukturális okokból számottevően csökkentek, amely tendenciát a 2008-ban kezdődő globális válság még inkább felerősítette. Ezzel összhangban az alacsony inflációs környezetre és a válság következményeire reagáló jegybanki politikákban a minél alacsonyabb reálkamat elérése nem csak lehetségessé, hanem szükségessé is vált. Az MNB az elmúlt időszakban számos lépést tett a hazai reálkamat-szint csökkentésének irányába, amely egyre szélesebb piaci szegmens esetében akár negatív reálkamatok kialakulásához is vezetett. A Monetáris Tanács aktuális előretekintő üzenetével és a piaci várakozásokkal összhangban a hazai reálkamatok szintje a következő években akár még tovább süllyedhet, támogatva az inflációs cél fenntartható elérését.

2015. június 24. 11:00 | Molnár György, Virág Barnabás

Árfolyam és infláció - egy változóban lévő kapcsolat

Az elmúlt években a világ számos gazdaságában az infláció jelentős csökkenését figyelhettük meg, aminek következtében az inflációs ráták általában a jegybanki célok alatt, gyakran negatív tartományban is alakultak. A jegybankok ezen makrogazdasági helyzetre a monetáris kondíciók fokozatos lazításával reagáltak. Tekintve, hogy nyitott gazdaságokban - mint amilyen Magyarország is - az alacsonyabb kamatkörnyezet a nominális árfolyamokon keresztül emelheti az inflációt, ezért a jegybankok számára kiemelten fontos az árfolyam és infláció közötti kapcsolat minél pontosabb és naprakészebb megértése. Alábbi elemzésünk e tekintetben mutatja be a legfrissebb hazai eredményeket.

2014. november 26. 15:05 | Virág Barnabás

A magas eladósodottság az egyik legnagyobb veszély a világra

Immáron több mint 6 év telt el 2008. szeptembere óta, amikor is az amerikai jelzálogpiacról induló krízis globális válsággá szélesedett. A válság kitörését követően a válságkezelést támogató eszközök kialakítása mellett, a gazdasági szakemberek körében élénk vita zajlott a válságot követő kilábalási periódus várható alakjáról. A különböző szcenáriók alapján V, W, U, L alakú pályák egyaránt elképzelhetőek voltak. Az eltérő növekedési várakozások ellenére azonban abban konszenzus mutatkozott, hogy a helyreállítási periódusban a válsághoz vezető, a globális gazdaság sérülékenységét meghatározó folyamatokban korrekció szükséges. Makrogazdasági szempontból a túlzott mértékű eladósodás csökkentése és a globális egyensúlytalanságok kiigazítása kapott kiemelt figyelmet. Az ún. "deleveraging" kifejezés szinte minden nyelvben általánosan használt és azonos jelentéssel bíró fogalommá vált. De vajon hol áll a világ a globális válságot meghatározó folyamatok kezelésében? Megszűntek a korábban a világot válságba sodró jelenségek, vagy változatlanul akut kockázatot jelentenek? Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági elemzésekért és előrejelzésekért felelős igazgatója alábbi írásában a jegybank 2014. évi Növekedési Jelentésének megállapításait felhasználva ezekre kíván röviden választ adni.

2014. október 18. 14:25 | Hajnal Mihály, Virág Barnabás

Most elmondja az MNB, hogy miként látja a magyar inflációt

Az elmúlt hónapban számottevően mérséklődött a hazai infláció. A fogyasztói árak 0,5 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az árindex negatív tartományba süllyedése ugyan nem jelentett meglepetést, annak mértéke azonban már igen. Az éves ráta, mind az elemzői konszenzusnál, mind a jegybanki várakozásnál alacsonyabbnak bizonyult. Alábbi cikkünkben jegybanki szempontból értékeljük, milyen tényezők okozhatták a vártnál alacsonyabb szeptemberi inflációs adatot, valamint az európai adatokat is áttekintve röviden kitérünk ismételten felerősödő deflációs félelmek megalapozatlanságának okaira.