Alig volt az elmúlt 30 évben olyan kiemelkedő reálbér-növekedésre, mint amit 2024-ben láttunk. Ez azonban a vártnál kevésbé látszik a fogyasztás alakulásában, hiszen tavaly sokat csökkent a keresetek vásárlóereje és a fogyasztói bizalom alacsony szinten ragadt. De mi lesz 2025-ben?
Nem ez volt a forint éve. A nagy kérdés pedig immár az, hogy jövőre változik-e a helyzet.
A tavalyi és az idei kifejezetten gyors nominális béremelkedés után jövőre visszafogottabban nőhetnek a keresetek Magyarországon. A reálbérek emelkedése 2024-ben rekordközeli lehetett, ám jövőre a bérek vásárlóerejének növekedése is lassabb lesz. Mennyivel nőhet jövőre az átlagbér, mekkora lehet az infláció, ennek tükrében pedig mennyivel nőhet a bérek vásárlóereje?
Megválasztásom után az azonnali vállalkozói problémák áttekintésével kezdtünk. Az MKIK elnöksége olyan 15 pontos, költséghatékonyságon alapuló javaslatcsomagot fogadott el, amelyek nem, vagy csak minimálisan igényelnek pénzforrást, miközben alkalmasak lehetnek a GDP növelésére – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) új elnöke. Szerinte létfontosságú a kis- és középvállalkozások számára különböző programok létrehozása, mert a visszaeső kereslet és és a költségek emelkedése finanszírozási gondokhoz vezet a vállalatoknál. Az MKIK kutatása szerint a vállalkozások kétharmada a következő három évre átlag 10%-os béremelést elképzelhetőnek tart, de álláspontjuk szerint ez ugyanakkora költségnövekedést jelentene. Nagy Elek szerint a KATA szabályainak változtatását és az alanyi áfamentesség 15-ről 18 millió forintra való emelését is érdemes megfontolni.
Sem a munkavállalók, sem a vállalatok nem lehetnek maximálisan elégedettek a 3 éves bérmegállapodással. Mindenkinek engednie kellett az eredeti elképzeléseiből. De vajon elérhető a kormány nagy terve, az 1000 eurós minimálbér és az 1 millió forintos bruttó átlagbér? Mekkora béremelésre számíthat az „átlagember” Magyarországon? Mi lesz a szakképzetteknek járó garantált bérminimummal?
„Már csak akkor tudunk toborozni, ha full remote állást kínálunk.” „Eljött az ideje annak, hogy visszatérjünk az irodába.” Egymással teljesen ellentmondó hírek és felmérések keringenek a munkapiacról, egyszer a home office (HO) teljes térnyeréséről, máskor meg annak végleges beszántásáról. Valójában azonban senkinek sincs igaza. Exkluzív adatokat mutatunk a HO-ról és a hibrid munkavégzésről Magyarországon.
Jövőre 9 százalékkal emelkedik a minimálbér és 7 százalékkal a garantált bérminimum - értesült a Portfolio. A kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői 3 évre vonatkozóan állapodtak meg a bérekről. A jelentős béremelésért cserébe a munkáltatók valószínűleg segítséget is kapnak.
A mai tárgyalási forduló után már csak egy hajszál választja el a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát attól, hogy nyélbe üssék a 3 éves bérmegállapodást. A minimálbér jövőre 9 vagy 10%-kal nő, a következő két évben pedig ennél is nagyobb mértékű lesz a növekedés – értesült a Portfolio. A következő 3 évben áltagosan 12%-kal fog emelkedni a minimálbér.
Magyarország gazdasági teljesítménye elmarad a régiós országokétól, miután az EU-transzferek gyakorlatilag leálltak, és a keletre fókuszáló stratégia nem bizonyul hatékonynak – mondta Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjújában. Rámutatott, hogy a munkaerőpiac és a humántőke állapota, valamint a bérpolitika problémás, amit tovább súlyosbít a nem megfelelő oktatási és egészségügyi rendszer. Véleménye szerint a minimálbér túlzott emelése öngyilkos megoldás lehet, hiszen a bérlemaradás oka részben a gyengébb össznemzeti hatékonyság. Kifejtette, hogy az utóbbi évek piacidegen intézkedései és a globális bizonytalanság csökkentik a fogyasztási kedvet, ami kedvezőtlenül hat a gazdaságra. Sinkó hangsúlyozta, hogy Magyarország uniós és NATO-tagsága történelmi eredmény, ezeket pedig nem szabad veszélyeztetni. "Ha kilépnénk az EU-ból, óriási recessziót élne át Magyarország, ami egy csapásra hosszú évek felzárkózását tenné semmivé. (...) A NATO tagság elvesztésének kockázataiba pedig belegondolni sem szeretnék."
Sokan hosszú évek óta esélyesnek tartották Daron Acemoglut a közgazdasági Nobel-díjra. Idén James Robinson és Simon Johnson mellett ő kapta meg az elismerést. Mi volt Acemoglu és Robinson áttörése? Miért olyan fontos a Why Nations Fail című művük? Mi volt az áttörés, amit a közgazdászok elértek?
Addig nem igazán kellett aggódni a forint árfolyama miatt, amíg Magyarország tartotta fenn a világ egyik legmagasabb irányadó rátája. Ez megvédte a forintot a külső és belső feszültségektől. Miután azonban a forint hatalmas kamatelőnye szépen lassan elkopott az elmúlt egy évben, így a hazai és a nemzetközi hírek egyaránt megrángatják az árfolyamot. Mi lehet a kiút ebből a helyzetből?
Hazánkban óriási bérelőnyt jelent a diploma. Az egyetemi végzettséggel rendelkezők bruttó átlagbére elérte az 1 millió forintot Magyarországon, ami háromszor akkora, mint a képzetlenek fizetése. A jobb képzettség nemcsak magasabb bérhez, hanem kedvezőbb munkakörülményekhez, egészséghez, illetve magasabb várható élettartamhoz is vezet. A baj csak az, hogy hazánkban csökken a fiatal diplomások aránya, miközben a kormány az alacsonyabb képzettség felé tereli a diákokat.
Augusztusban 3,4%-ra csökkent az infláció Magyarországon, ami jóval alacsonyabb a júliusban mért 4,1%-nál. A pénzromlás üteme nagyobb mértékben csökkent, mint ahogy az elemzők várták.
Valahol megint utat tévesztettünk - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a 62. Közgazdász-vándorgyűlésen. Szerinte teljes gazdaságpolitikai fordulatra van szükség. A 2010-2019-es évtizedet megnyertük - hangsúlyozta Matolcsy, ám a mostani évtizedet elveszítjük. Levezette, hogy a következő évtized megnyeréséhez mire lenne szükség.
Körvonalazódik a bérmegállapodás a kormány, a munkaadók, illetve a munkavállalói szervezetek között. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) legutóbbi egyeztetése alapján ugyan érdemben nőni fog a minimálbér a következő időszakban, de óriási bérfelzárkózásról nincs szó. A minimálbért ugyanis nem a bruttó átlagkeresethez, hanem az úgynevezett rendszeres bruttó keresethez viszonyítanák (ennek kellene elérni az 50%-át), ami érdemben alacsonyabb, mint a teljes átlagbér. Minden bizonnyal egy súlyos érv húzódhat meg emögött: vállalati csődhullámra és/vagy újabb inflációs sokkra kellene felkészülni egy erőltetett béremelési programmal.
Az idei első félévben olyan gyorsan nőtt a keresetek reálértéke, amire csak nagyon ritkán van példa. A lakosság mégsem szórja két kézzel a pénzt. Cikkünkben a visszafogott fogyasztás közgazdasági okait igyekszünk megvilágítani.
A következő három-négy évben a kormányzat arra törekszik, hogy 10-15% közötti mértékben emelkedjen a minimálbér, ezzel a legkisebb béreket fel lehetne zárkóztatni a mediánhoz és az átlaghoz – értesült a Portfolio kormányhoz közeli forrásokból. A kabinet vélhetően 2027-28-ra összezárná a minimálbér és a garantált bérminimum közötti különbséget, ami azt jelenti, hogy a szakmunkásoknak fizetett legkisebb bér jóval kisebb mértékben nőhet, mint a képzetleneknek járó minimálbér. A terv azonban még minden bizonnyal formálódik, ahogy a kormány, a munkaadói, a munkavállalói képviseletek között folytatódnak a tárgyalások a következő időszakban.
Az átlagbér 50%-ára szeretné felemelni a kormány a minimálbért, legkésőbb 2027-ig. Az elmúlt 30 évben sosem volt ilyen magas a minimálbér aránya az átlaghoz képest. Erre csak úgy van esély, ha extrém mértékben emelik a minimálbért a következő években. Ez azonban igencsak kockázatos.
Ellentmondásos folyamatok zajlanak a magyar gazdaságban a Portfolio által megkérdezett közgazdászok szerint. A GDP-növekedés meghaladhatta a 2%-ot (nyers adatok alapján) az előző év azonos időszakához képest, ez azonban nagyrészt a bázishatás eredménye, ugyanis a tavalyi recessziós időszakban április és június között mérték a legnagyobb visszaesést. A kormány lassabb, 1,5-2% közötti növekedést vár. Ennek tükrében pedig már nem meglepő, hogy az idei év első három hónapjához képest gyengén teljesíthetett a magyar gazdaság, a kabinet várakozása stagnáló negyedéves GDP-adattal konzisztens.
Májusban csaknem 15%-kal nőttek a keresetek Magyarországon az előző év azonos időszakához képest. Ez nagy meglepetést jelent, hiszen a szakértők a bérdinamika lassulására számítottak, ezzel szemben nagyobb béremeléseket látunk, mint az elmúlt hónapokban.
2024-ben számos globális jegybanki dilemmára választ kaptunk. 2025-ben a főbb gazdaságok monetáris politikáját...
A légiközlekedési iparág jelentős környezeti lábnyoma régóta ismert. Ahogy a közvélemény egyre tudatosabbá válik...
A tegnapi cikkben megjelent grafikon, ami a Nasdaq index változását mutatta az elmúlt 25 évben, ez sokaknak nagy újdonság...
Az alanyi adómentesség határának 18 millió forintra emelése komoly előnyöket hozhat a kisebb vállalkozások számára... 
A meggazdagodás mindenkinek mást jelent, de a mai bejegyzésben szeretném feltárni a különböző szintjeit. Természetesen...
Az elmúlt években a vagyonbővülés és a technológiai fejlődés új utakra terelte a vagyonkezelést, de a generációváltás... 
Egy biztos: az áthúzódó hatásban Virovácz Péter szerint nem bízhatnak.
Tovább erősödik a hazai fizetőeszköz?
Mit kell tudni a DeepSeek-ről?
