Hornyák József

Hornyák József

Hornyák József a Budapesti Gazdasági Főiskolán végzett 2011-ben, majd a Világgazdaságnál helyezkedett el. A lapnál újságíró, szerkesztő, rovatvezető, majd a VG.hu felelős szerkesztője volt. A Portfolio csapatához 2017-ben csatlakozott, ahol makrogazdasági elemzéssel és címlapszerkesztéssel foglalkozik. 2016-ban megkapta a Budapesti Corvinus Egyetem Pro Facultate in Mediis díját, 2018-ban pedig Junior Prima díjat vehetett át. 2020-tól a Portfolio új vélemény rovatát, az On The Other Handet szerkeszti.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 256
Megérkezett a várva várt hír: kiderült, mennyivel nőnek idén a bérek Magyarországon

Megérkezett a várva várt hír: kiderült, mennyivel nőnek idén a bérek Magyarországon

Hónapok óta tartó találgatás után a statisztikai hivatal ma eldöntött egy nagy vitát. Amíg a vállalati képviseletek és a céges felmérések azt sugallták, hogy idén visszafogottabb lehet a keresetek növekedése, addig a makroközgazdászok és elemzőműhelyek viszonylag gyors emelkedést prognosztizáltak. A KSH most közzétett adataiból kiderült, hogy januárban 10,4%-kal nőtt az országos átlagbér, a vállalati szektor pedig 9,9%-kal emelte a béreket az év első hónapjában.

Most a lét a tét: valódi népesedési katasztrófa sújtja a magyar falvakat

Most a lét a tét: valódi népesedési katasztrófa sújtja a magyar falvakat

Nemcsak Magyarországon, hanem szerte Európában komoly problémát jelent a vidéki térségek népességének drasztikus csökkenése. Hazánkban az országhatárokhoz közeli, illetve a belső periféria népessége esik leginkább. A kormány már korábban is hozott olyan intézkedéseket, amelyekkel igyekeztek megtartani a kistelepülések népességét, ám sok tekintetben folytatódtak a kedvezőtlen trendek. Kevesebb a vendéglátóegység, csökken a kisboltok száma, és sok helyen nehéz orvost találni. A kérdés az, hogy a kabinet most bejelentett intézkedései lassíthatják-e a negatív tendenciát. Szakértők szerint olyan világtrendet látunk, aminek nehéz ellene menni, de komplex intézkedésekkel lehet eredményeket elérni.

Sinkó Ottó: Európa megoldhatatlan feladvánnyal néz szembe

Sinkó Ottó: Európa megoldhatatlan feladvánnyal néz szembe

Európa egy megoldhatatlan trilemmával áll szemben – mondta Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjújában. Egyszerre kellene felpörgetnie a védelmi kiadásokat, koncentrálnia a klímaválság elleni küzdelemre, miközben egyre súlyosabb versenyképességi problémákkal néz szembe. Sinkó Ottó szerint a három kihívás egyszerre nem orvosolható, a kontinensnek most választania kell.

Vérre menő kommentháború zajlik a magyar bérekről - Kinek van igaza a vitában?

Vérre menő kommentháború zajlik a magyar bérekről - Kinek van igaza a vitában?

Egyetlen statisztika sem vált ki olyan érzelmeket az emberekből, mint a bérekről szóló havi adatok. A 600-700 ezer forintos bruttó átlagkereset hátterére voltunk kíváncsiak, így elkértük a KSH-tól a részletes statisztikákat. Ezekből kiderült, hogy vannak, akik alig több mint havi bruttó 220 ezer forintból élnek, míg mások 1,8 millióból. Cikkünkben bemutatjuk, hogy a dolgozók mekkora része keres az átlagbér alatt, és azt is, hogy mekkorák a bérkülönbségek hazánkban.

Kőkemény évekre számítanak a magyar dolgozók – Alig akarnak béreket emelni a cégek

Kőkemény évekre számítanak a magyar dolgozók – Alig akarnak béreket emelni a cégek

Nagyon nehéz időszakra számítanak a dolgozók és a munkaadók egyaránt, mindez pedig a bérekkel kapcsolatos várakozásokban is megmutatkozik. Idén 10% feletti emelést csak a cégek 12%-a tervez, a 2024-re prognosztizált emelésekkel kapcsolatban még 34% volt ez az arány – derült ki a Hays Hungary friss Salary Guide 2025 kiadványából, amely elsőként a Portfolio-n jelenik meg. A legtöbben (a cégek 42%-a) 6–10%-os béremelési tervekben gondolkodnak. Miután csökkent a nagyobb emelést tervezők száma, így jelentősen felduzzadt a jóval szerényebb, 2,5–5%-os sáv: a korábbi 13%-kal szemben 2025-re már 33% tervez ilyen alacsony emelést. A felmérésből azonban kiderült az is, hogy ezzel a dolgozók igencsak elégedetlenek lesznek.

Mennyivel nőhet jövőre a fizetésünk? (TOP 10 sztori - 5.)

Mennyivel nőhet jövőre a fizetésünk? (TOP 10 sztori - 5.)

Alig volt az elmúlt 30 évben olyan kiemelkedő reálbér-növekedésre, mint amit 2024-ben láttunk. Ez azonban a vártnál kevésbé látszik a fogyasztás alakulásában, hiszen tavaly sokat csökkent a keresetek vásárlóereje és a fogyasztói bizalom alacsony szinten ragadt. De mi lesz 2025-ben?

Most fékezhet nagyot a magyar béremelkedési ütem

Most fékezhet nagyot a magyar béremelkedési ütem

A tavalyi és az idei kifejezetten gyors nominális béremelkedés után jövőre visszafogottabban nőhetnek a keresetek Magyarországon. A reálbérek emelkedése 2024-ben rekordközeli lehetett, ám jövőre a bérek vásárlóerejének növekedése is lassabb lesz. Mennyivel nőhet jövőre az átlagbér, mekkora lehet az infláció, ennek tükrében pedig mennyivel nőhet a bérek vásárlóereje?

Nagy Elek: olyan javaslatokkal állunk elő, amelyek fellendítik a gazdaságot

Nagy Elek: olyan javaslatokkal állunk elő, amelyek fellendítik a gazdaságot

Megválasztásom után az azonnali vállalkozói problémák áttekintésével kezdtünk. Az MKIK elnöksége olyan 15 pontos, költséghatékonyságon alapuló javaslatcsomagot fogadott el, amelyek nem, vagy csak minimálisan igényelnek pénzforrást, miközben alkalmasak lehetnek a GDP növelésére – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) új elnöke. Szerinte létfontosságú a kis- és középvállalkozások számára különböző programok létrehozása, mert a visszaeső kereslet és és a költségek emelkedése finanszírozási gondokhoz vezet a vállalatoknál. Az MKIK kutatása szerint a vállalkozások kétharmada a következő három évre átlag 10%-os béremelést elképzelhetőnek tart, de álláspontjuk szerint ez ugyanakkora költségnövekedést jelentene. Nagy Elek szerint a KATA szabályainak változtatását és az alanyi áfamentesség 15-ről 18 millió forintra való emelését is érdemes megfontolni.

Olyan bérmegállapodás született, ami alapjaiban változtathatja meg a magyarok fizetését

Olyan bérmegállapodás született, ami alapjaiban változtathatja meg a magyarok fizetését

Sem a munkavállalók, sem a vállalatok nem lehetnek maximálisan elégedettek a 3 éves bérmegállapodással. Mindenkinek engednie kellett az eredeti elképzeléseiből. De vajon elérhető a kormány nagy terve, az 1000 eurós minimálbér és az 1 millió forintos bruttó átlagbér? Mekkora béremelésre számíthat az „átlagember” Magyarországon? Mi lesz a szakképzetteknek járó garantált bérminimummal?

Vissza az irodába? Csak a home office? Legyen már vége ezeknek a meséknek!

Vissza az irodába? Csak a home office? Legyen már vége ezeknek a meséknek!

„Már csak akkor tudunk toborozni, ha full remote állást kínálunk.” „Eljött az ideje annak, hogy visszatérjünk az irodába.” Egymással teljesen ellentmondó hírek és felmérések keringenek a munkapiacról, egyszer a home office (HO) teljes térnyeréséről, máskor meg annak végleges beszántásáról. Valójában azonban senkinek sincs igaza. Exkluzív adatokat mutatunk a HO-ról és a hibrid munkavégzésről Magyarországon.

Pillanatokon belül megszületik a nagy bérmegállapodás Magyarországon – Itt vannak a részletek!

Pillanatokon belül megszületik a nagy bérmegállapodás Magyarországon – Itt vannak a részletek!

A mai tárgyalási forduló után már csak egy hajszál választja el a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát attól, hogy nyélbe üssék a 3 éves bérmegállapodást. A minimálbér jövőre 9 vagy 10%-kal nő, a következő két évben pedig ennél is nagyobb mértékű lesz a növekedés – értesült a Portfolio. A következő 3 évben áltagosan 12%-kal fog emelkedni a minimálbér.

Sinkó Ottó: a túl nagy béremelés öngyilkos stratégia

Sinkó Ottó: a túl nagy béremelés öngyilkos stratégia

Magyarország gazdasági teljesítménye elmarad a régiós országokétól, miután az EU-transzferek gyakorlatilag leálltak, és a keletre fókuszáló stratégia nem bizonyul hatékonynak – mondta Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjújában. Rámutatott, hogy a munkaerőpiac és a humántőke állapota, valamint a bérpolitika problémás, amit tovább súlyosbít a nem megfelelő oktatási és egészségügyi rendszer. Véleménye szerint a minimálbér túlzott emelése öngyilkos megoldás lehet, hiszen a bérlemaradás oka részben a gyengébb össznemzeti hatékonyság. Kifejtette, hogy az utóbbi évek piacidegen intézkedései és a globális bizonytalanság csökkentik a fogyasztási kedvet, ami kedvezőtlenül hat a gazdaságra. Sinkó hangsúlyozta, hogy Magyarország uniós és NATO-tagsága történelmi eredmény, ezeket pedig nem szabad veszélyeztetni. "Ha kilépnénk az EU-ból, óriási recessziót élne át Magyarország, ami egy csapásra hosszú évek felzárkózását tenné semmivé. (...) A NATO tagság elvesztésének kockázataiba pedig belegondolni sem szeretnék."

Elkalapálták a forintot - Mi menthetné meg?

Elkalapálták a forintot - Mi menthetné meg?

Addig nem igazán kellett aggódni a forint árfolyama miatt, amíg Magyarország tartotta fenn a világ egyik legmagasabb irányadó rátája. Ez megvédte a forintot a külső és belső feszültségektől. Miután azonban a forint hatalmas kamatelőnye szépen lassan elkopott az elmúlt egy évben, így a hazai és a nemzetközi hírek egyaránt megrángatják az árfolyamot. Mi lehet a kiút ebből a helyzetből?

Ez a titka az 1 millió forintos havi fizetésnek

Ez a titka az 1 millió forintos havi fizetésnek

Hazánkban óriási bérelőnyt jelent a diploma. Az egyetemi végzettséggel rendelkezők bruttó átlagbére elérte az 1 millió forintot Magyarországon, ami háromszor akkora, mint a képzetlenek fizetése. A jobb képzettség nemcsak magasabb bérhez, hanem kedvezőbb munkakörülményekhez, egészséghez, illetve magasabb várható élettartamhoz is vezet. A baj csak az, hogy hazánkban csökken a fiatal diplomások aránya, miközben a kormány az alacsonyabb képzettség felé tereli a diákokat.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Nagy Márton: csökkenhet a lakossági állampapírok prémiuma, és jön a szigorúbb állampapírtartás
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.