Sokat gyengült az utóbbi időben a forint elsősorban az euróval szemben, 2017 nyarán még 302 forintba került egy euró, most pedig 340-be. Ilyen gyenge forint mellett jól járt az, aki nem forintos, hanem devizás befektetési alapban tartja a pénzét, a legjobban teljesítők ezek között 26-44%-os forintosított hozamot értek el kicsivel több mint egy év alatt. Sőt, van olyan alap is, amellyel 88%-ot lehetett keresni.
Változik a NAV külföldi TBSZ-számlák nyitására vonatkozó eddigi szakvéleménye, az új feltételek szerint a jövőben szinte lehetetlen lesz magyarnak külföldi szolgáltatónál TBSZ-t tartania.
Már több mint 3200 milliárd forint áramlott a szuperállampapírként is emlegetett Magyar Állampapír Pluszba, pedig egyáltalán nem ez a legmagasabb hozamú állampapír a piacon. Míg a MÁP+-szal 4,95%-os éves átlagos hozamot érhetünk el, a Babakötvényre egészen elképesztő, 6,4%-os kamatot kapunk idén, ráadásul 6000 forintos éves korlátig, befizetésarányos 10%-os állami támogatás is jár rá a 42 500 forint életkezdési támogatás mellett. Amelyik családban van kamasz gyerek, ott szinte biztosan jobb választás a Babakötvény a szuperállampapírnál, különösen, ha a tegnapi adatok alapján makacsul megugró inflációra gondolunk.
Július 1-től indulhat az új, ESG-szemléletű portfólió az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztárnál – derül ki a pénztár tájékoztatásából.
Bár a társasházak helyzete több szempontból komplikáltabb, mint a családi házaké, előbbieknek szintén megérheti a hálózatra visszatápláló napelemet telepíteni a kihasználatlan és arra alkalmas tetőfelületre, mint a családi házaknak. Néhány szempontot azonban mindenképpen figyelembe kell vennünk, ha társasházi lakástulajdonosként napelemes rendszerrel szeretnénk megtakarítást elérni.
Egyre népszerűbb a Magyar Államkincstár ingyenes állampapír szolgáltatása, amellyel tavaly több mint háromszor annyian vásároltak állampapírt, mint 2013-ban. Ez idő alatt a kincstári ügyfelek állampapír állománya a négyszeresére nőtt - tájékoztatta az MTI-t Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes.
A világháló egyes gyanús külföldi portáljain megkezdődött az egyik nagy közösségi médiaszolgáltató által kibocsátandó (valójában még el sem érhető) kriptovaluta hamis „előértékesítése”, ami a piramisjáték, személyes adatokkal visszaélés és más bűncselekmények melegágya. Bár a nyilvánosan elérhető adatok szerint ilyen „előértékesítés” itthon még nincs, nem zárható ki, hogy a korábban is hamis kriptovalutákkal piramishálózatot építő hazai csoportok hasonló ajánlatokkal léphetnek elő.
A fintech forradalom - ugyan a mindennapi bankoláshoz képest pár éves késéssel - de elindult a vagyonkezelési, privátbanki szegmensben is, nagy piaci átalakulásra számíthatunk. A következő öt évben az inkumbenseknek bőven meggyűlhet a bajuk a bigtechekkel is. Nyugat-Európában és Amerikában már mainstreammé válik a környezettudatos befektetés (ESG), míg Magyarországon legfeljebb csak a fiatalabb generációt érdekli ez a téma. A daily banking teljesen személytelenné vált, de a privátbanki világban még messze nem ezt látni, ezért olyan digitális kommunikációs csatornákra van szükség, amelyek a személyes és a digitális kiszolgálást ötvözik. Rokob Imrével, a Dorsum üzletfejlesztési igazgatójával, és Fischer Bálinttal, a Dorsum innovációs vezetőjével beszélgettünk.
Több német banknál is az a probléma állt elő, hogy olyan sok készpénz gyűlt fel náluk, hogy már nem tudják hol tárolni, kezdenek kifogyni a helyből. Sokan ezért igyekeznek széfszolgáltatók segítségét is igénybe venni – számol be a hírről a Bloomberg.
Februárra vonatkozóan váratlan mértékben javult a fogyasztói hangulat Németországban a nürnbergi GfK (Growth from Knowledge) gazdasági kutatóintézet januári felmérésének szerdán publikált eredménye alapján.
Több alkalommal írtunk már arról, hogy kétszámjegyű hozammal kecsegtet a babaváró hitel felvétele és MÁP+ kötvénybe való befektetése még azok számára is, akik nem vállalnak gyermeket. De mi van, ha kihagyjuk a számításból a babaváró hitelt? – tette fel a kérdést több olvasónk is. Sokan ugyanis nem akarnak vagy nem tudnak élni ezzel a tőkeáttételes lehetőséggel. Kiszámítottuk, mennyit kereshetnek 5 év alatt a babaváró hitel törlesztőrészletének megfelelő, 45-46 ezer forintos havi összeg befektetésével. Ők is magasabb évesített hozamot érhetnek el, mint amit mostanság a lakástakarékok vagy például az életbiztosítások jelentős része kínál.
A negatív kamatok sem tudták visszatartani az ultrakonzervatív befektetési politikával rendelkező németeket attól, hogy tovább halmozzák a készpénzt: tavaly rekord magasra, 1800 milliárd euróra nőtt a készpénz és számlapénz állománya – írja a Financial Times.
Elképesztő roham, 3000 milliárd forint, 5%-os kockázatmentes hozam, szuperállampapír – az elmúlt hónapokban ilyen és ehhez hasonló szalagcímek szóltak a júniusban induló Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) sikereiről. A magyar lakosság odavan érte, a megtakarítási piac kevésbé, a készpénz pedig köszöni szépen, remekül elvan a szuperállampapír mellett is. De mit tud ez a papír, amit más nem? Hogy tudta alig fél év alatt letarolni a teljes megtakarítási piacot, fenekestül felfordítani az ingatlanpiac világát, mindeközben pedig fontos makrogazdasági és monetáris politikai célokat is kiszolgálni? Miért van az, hogy ilyen szuper, a készpénznövekedésnek mégsem tud gátat szabni? Összeszedtük a MÁP+ eddigi legfontosabb hatásait.
Az elmúlt hetekben fontos és hasznos szakmai diskurzus alakult ki a MÁP Plusz adósságfinanszírozásban betöltött szerepéről. A tények és válságtapasztalatok ismeretében azonban Surányi György volt jegybankelnök felvetéseivel továbbra is nehéz egyetérteni.
A 2019-es év slágerterméke, a MÁP Plusz felforgatta a megtakarítási piacot. Népszerűségéhez köthetően hamar a figyelem középpontjába került, és számos elemzés született meg előnyeiről és kockázatairól. Ez utóbbiak közé tartozik Surányi György, volt jegybankelnök cikke, amelyben a szerző olyan markáns állításokat fogalmazott meg a lakossági állampapírok szerepével kapcsolatban, amelyek meglátásunk szerint több helyen korrekcióra szorulnak. Elemzésünkben igyekszünk megvilágítani felvetéseinek hibáit, belső ellentmondásait, és rámutatni, hogy az államadósság-finanszírozásban miért nem érdemes visszafordulni a régi irányba. Az alábbiakban az MNB cikkét közöljük.
A pénzügypolitikát alakító intézmények vezetői és munkatársai egyre lelkesebb és egyre megtévesztőbb győzelmi jelentésekkel árasztják el a szakmai és a laikus közvéleményt a MÁP+ papírok kapcsán. Ezek egyike az “MNB: az államnak is jó befektetés a szuperállampapír” a Portfolio-n december 5-én jelent meg. Az MNB munkatársai elemzésükben főként a kötvényhez kapcsolódó többletkamat- és forgalmazási kiadásokra összpontosítanak. Megállapításaik összességében és részleteiben is tévesek, félrevezetőek.
Bár a kínálati oldal adott, a magyar ember pénzügyi kultúrájába nem ivódott bele a részvényvásárlás. A szuperállampapír viszont pörög és továbbra is slágertermék az ingatlanalap – mondta a Portfolio-nak adott interjúban Cselovszki Róbert, az Erste Befektetési Zrt. vezérigazgatója. Szerinte digitalizáció ide vagy oda, még mindig nagy szükség van a brókerekre, ebben változást majd a generációváltás hozhat. Kitért arra is, hogy brókebotrányok rémképe eltűnt a piacról, a kiterjesztett hatósági környezet nyomása viszont óriási a piaci szereplőkön.
A megújított lakossági állampapír stratégia egyik következménye, hogy mérséklődik a külföldiek, a belföldi intézményi szereplők és a deviza alapú finanszírozás részesedése az államadósság finanszírozásában, míg a lakosság részaránya növekszik. Bár e stratégia megvalósítása számos kedvező hatással jár, a célok eléréséhez és az eredmények megőrzéséhez fontos átgondolni, hogy a megnövekvő lakossági állampapír állomány valójában milyen jellegű és mekkora kockázatot jelent. Egyrészt az egyéb pénzügyi eszközök iránti keresletre gyakorolt hatás, másrészt az esetleges tömeges visszaváltások lehetősége, harmadrészt a pénzügyi tudatosságot érintő következmények érdemelnek említést. A kockázatok fegyelmezett fiskális politika mellett kezelhetők és összességében kisebb veszélyt jelentenek, mint a külföldi, vagy a deviza alapú finanszírozás - írja az MNB újabb szakmai cikkében.
Az egy ember által vehető szuperállampapír maximálása és a MÁP+ kamatának csökkentése – ez a két legfontosabb javaslata az IMF frissen megjelent IV. cikk szerinti országjelentésének a MÁP+-ra vonatkozólag. Az intézmény szerint a szuperállampapírral kapcsolatos célok nemesek, de lehet, hogy ezek a célok nem szolgálják a teljes megtakarítási piac érdekét, mint ahogy az is lehet, hogy inkább a gazdagabb magyarok profitálnak belőle. Ők úgy látják, 3%-os kamat mellett is ugyanúgy fogyna a MÁP+.
Az elmúlt időszakban egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a szélesebb szakmai közvélemény részéről a megújult lakossági állampapír stratégiát illetően, amivel kapcsolatban pro és kontra vélemények is megfogalmazódtak. Ez utóbbiak közül kiemelt figyelmet kapott a többlet kamatkiadások kérdése, így fontosnak tartjuk e téma alapos vizsgálatát - írják az MNB szakemberei. Elemzésük alapján az intézményi piaci kamatkiadások mérséklődése és az adóbevételek emelkedése miatt ezek a költségek részben közvetlenül megtérülnek, illetve olyan célok elérését szolgálják, mint az ország sérülékenységének mérséklése, az állam finanszírozási szerkezetének optimalizációja, a kamatkiadások hazai lakosság irányába terelése, a megtakarítási ráta magas szinten történő stabilizálása, illetve a lakosság pénzügyi tudatosságának növelése. E tényezők az ország hosszútávú fenntartható növekedésének és felzárkózási pályájának is előfeltételei, így összességében az előnyök irányába billen a mérleg.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
