Cikkünkben azt a kérdést járjuk körül, hogy a vállalati szektor rekord magas likvid eszköz állományát lehet-e nemzetgazdasági szempontból hatékonyabb szerkezet irányába terelni. Következtetésünk szerint érdemes megfontolni egy olyan állampapír-konstrukció kidolgozását, amely végeredményben a vállalatok, a bankok és az állam számára is a jelenleginél kedvezőbb helyzetet teremt.
A MÁP Plusz első évének tapasztalatait bemutató cikksorozatunk aktuális része a koronavírus okozta turbulenciák következményeire fókuszál. Azt gondoljuk, hogy a válságtapasztalatok is igazolták egy korábbi cikkünk központi állítását: nem csak a kisbefektetőknek, az államnak is jó befektetés a szuperállampapír. Míg több más eszközön jelentős vagyonvesztést szenvedett el a lakosság, addig a MÁP Plusz stabil pozitív hozamot garantált a kritikus időszakban is. Emellett az állam számára érdemi válságkezelési mozgásteret teremtettek a kedvező sérülékenységi mutatók és a nagybani piacinál stabilabb finanszírozás. Sokak várakozásaival ellentétben a szuperállampapír bevezetése a példátlan „korona válság” legdurvább heteiben sem sült el visszafelé, sőt...
A lentiekben az MNB munkatársainak írását közüljük.
Az elmúlt hetekben fontos és hasznos szakmai diskurzus alakult ki a MÁP Plusz adósságfinanszírozásban betöltött szerepéről. A tények és válságtapasztalatok ismeretében azonban Surányi György volt jegybankelnök felvetéseivel továbbra is nehéz egyetérteni.
A 2019-es év slágerterméke, a MÁP Plusz felforgatta a megtakarítási piacot. Népszerűségéhez köthetően hamar a figyelem középpontjába került, és számos elemzés született meg előnyeiről és kockázatairól. Ez utóbbiak közé tartozik Surányi György, volt jegybankelnök cikke, amelyben a szerző olyan markáns állításokat fogalmazott meg a lakossági állampapírok szerepével kapcsolatban, amelyek meglátásunk szerint több helyen korrekcióra szorulnak. Elemzésünkben igyekszünk megvilágítani felvetéseinek hibáit, belső ellentmondásait, és rámutatni, hogy az államadósság-finanszírozásban miért nem érdemes visszafordulni a régi irányba. Az alábbiakban az MNB cikkét közöljük.
A megújított lakossági állampapír stratégia egyik következménye, hogy mérséklődik a külföldiek, a belföldi intézményi szereplők és a deviza alapú finanszírozás részesedése az államadósság finanszírozásában, míg a lakosság részaránya növekszik. Bár e stratégia megvalósítása számos kedvező hatással jár, a célok eléréséhez és az eredmények megőrzéséhez fontos átgondolni, hogy a megnövekvő lakossági állampapír állomány valójában milyen jellegű és mekkora kockázatot jelent. Egyrészt az egyéb pénzügyi eszközök iránti keresletre gyakorolt hatás, másrészt az esetleges tömeges visszaváltások lehetősége, harmadrészt a pénzügyi tudatosságot érintő következmények érdemelnek említést. A kockázatok fegyelmezett fiskális politika mellett kezelhetők és összességében kisebb veszélyt jelentenek, mint a külföldi, vagy a deviza alapú finanszírozás - írja az MNB újabb szakmai cikkében.
Az elmúlt időszakban egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a szélesebb szakmai közvélemény részéről a megújult lakossági állampapír stratégiát illetően, amivel kapcsolatban pro és kontra vélemények is megfogalmazódtak. Ez utóbbiak közül kiemelt figyelmet kapott a többlet kamatkiadások kérdése, így fontosnak tartjuk e téma alapos vizsgálatát - írják az MNB szakemberei. Elemzésük alapján az intézményi piaci kamatkiadások mérséklődése és az adóbevételek emelkedése miatt ezek a költségek részben közvetlenül megtérülnek, illetve olyan célok elérését szolgálják, mint az ország sérülékenységének mérséklése, az állam finanszírozási szerkezetének optimalizációja, a kamatkiadások hazai lakosság irányába terelése, a megtakarítási ráta magas szinten történő stabilizálása, illetve a lakosság pénzügyi tudatosságának növelése. E tényezők az ország hosszútávú fenntartható növekedésének és felzárkózási pályájának is előfeltételei, így összességében az előnyök irányába billen a mérleg.
A MÁP+ első hat heti, 1235 milliárd forint értékű jegyzése alapján a legkeresettebb lakossági állampapírrá vált. Az MNB becslése szerint a vásárlások mintegy fele az állam számára új forrásként jelentkezett, amiben új megtakarítások is szerepet játszottak. A kezdeti időszakban - a lakossági megtakarítások elmúlt időszakban látott erős növekedését követően - természetesnek tekinthető, hogy számottevő volt a meglévő pénzügyi eszközök - főként korábbi állampapír-befektetések - átcsoportosításából származó vásárlás. Előretekintve azonban a MÁP+ egyre inkább képes lehet az újonnan keletkező jövedelmeket is a megtakarítások felé terelni, hozzájárulva a magas megtakarítási ráta fennmaradásához és ahhoz, hogy az újonnan keletkező megtakarításokból a lakossági állampapírok aránya növekedni tudjon.
A kínai renminbi offshore piac fejlődésének motorja a kínai külkereskedelem bővülése által támasztott tranzakciós devizaigény. Ugyanakkor a kínai hatóságok is törekedtek az offshore renminbi piacok fejlesztésére, ezáltal a kínai deviza a belső piactól elszeparálva válhat(ott) világdevizává, amelynek pénz- és kötvénypiacain kínai és nemzetközi szereplők is szabadon megjelenhettek. Az offshore piac nagyban hozzájárul a renminbi világdeviza státuszának - a sárkány felnőtté válásának - megalapozásához, ami várhatóan az onshore piacra irányuló, illetve az onnan induló tőkebefektetések várható teljes liberalizációjával fog kiteljesedni.
Az általános nemzetközi tapasztalatok szerint a magas külföldi részarány kiélezett helyzetekben növelheti az adott ország állampapírpiacának sérülékenységét, míg a hazai szereplők jelenléte inkább a stabilitás irányába hat. Magyarországon a külföldiek állományának a válság során látott gyors leépülése is rámutatott a magas nem rezidens állományban rejlő kockázatokra. Az elmúlt időszakban a javuló fundamentumok mérsékelhették az ehhez kapcsolódó kockázatokat. Emellett az utóbbi években a korábbiaknál valamivel stabilabb befektetői bázis épülhetett ki, ami a magas külföldi állomány jelentette kockázatokat szintén tompíthatja. Nemzetközi összehasonlítás alapján hazánkban a bankrendszer részarányának növekedésére van tér. Az alábbiakban Horváth Dánielnek, a Magyar Nemzeti Bank munkatársának elemzését közöljük.