Kicsák Gergely

2019. december 05. 10:00 | Csom-Bíró Gabriella, Kicsák Gergely, Horváth Dániel

MNB: az államnak is jó befektetés a szuperállampapír

Az elmúlt időszakban egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a szélesebb szakmai közvélemény részéről a megújult lakossági állampapír stratégiát illetően, amivel kapcsolatban pro és kontra vélemények is megfogalmazódtak. Ez utóbbiak közül kiemelt figyelmet kapott a többlet kamatkiadások kérdése, így fontosnak tartjuk e téma alapos vizsgálatát - írják az MNB szakemberei. Elemzésük alapján az intézményi piaci kamatkiadások mérséklődése és az adóbevételek emelkedése miatt ezek a költségek részben közvetlenül megtérülnek, illetve olyan célok elérését szolgálják, mint az ország sérülékenységének mérséklése, az állam finanszírozási szerkezetének optimalizációja, a kamatkiadások hazai lakosság irányába terelése, a megtakarítási ráta magas szinten történő stabilizálása, illetve a lakosság pénzügyi tudatosságának növelése. E tényezők az ország hosszútávú fenntartható növekedésének és felzárkózási pályájának is előfeltételei, így összességében az előnyök irányába billen a mérleg.

2019. február 12. 10:00 | Kicsák Gergely

Kiszámolták, mennyit spórolt a magyar állam a kamatokon

Az MNB-programok támogatásával bekövetkező jelentős hazai állampapírpiaci hozamcsökkenés, és a GDP-arányos államadósság 2010 óta tartó folyamatos mérséklődése 2013 után az állam kamatkiadásainak jelentős csökkenését eredményezték - írja Kicsák Gergely, az MNB munkatársa. 2012-höz képest a GDP 4,3 százalékáról 2018 végére 2,3 százalék közelébe csökkent a kamatfizetés, ami mintegy 800 milliárd forintos megtakarítást jelent évente. Az összesített kamatmegtakarítás 2013-tól a GDP mintegy 6,5 százalékát (vagyis mintegy 2400 milliárd forintot) tesz ki, ami a gazdaság teljesítményéhez képest a harmadik legmagasabb az EU-ban és meghaladja a német értéket is. A Bundesbank hasonló számításokat végzett az eurózónára, az alkalmazott módszertanuk pedig szintén megerősíti, hogy kiemelkedő teljesítményt ért el Magyarország.

2018. augusztus 03. 09:57 | Baksay Gergely, Benkő Dávid, Kicsák Gergely

A megoldás, ha nem jönnek az uniós pénzek

A költségvetés finanszírozási igénye 2016 óta folyamatosan meghaladja az ESA-deficitet az európai uniós támogatások költségvetési előfinanszírozása következtében, 2018 első felében pedig a beérkező támogatások csúszása is növelte a finanszírozási igényt. Az ennek következtében megemelkedő forrásbevonás megterheli az állampapírpiacot és lassítja az államadósság GDP-arányos csökkenését is, ami 2018-ban 1,1 százalékpont lehet. Ezt követően azonban dinamikus, évente a GDP 2-2 százalékpontját meghaladó mértékű adósságcsökkenés várható. Elemzésünk szerint a lakossági állampapírokból történő forrásbevonás a forint kötvénypiac megterhelése nélkül a jövőben is fedezetet nyújthat a magas finanszírozási igényre, így továbbra sincs szükség devizakötvény-kibocsátásra. A belső finanszírozás erősödésével tovább mérséklődhet hazánk külső sérülékenysége.

2016. október 19. 10:16 | Berta Dávid, Kicsák Gergely

Óriásit könnyített az állam terhein a jegybank

2016-ban historikusan alacsony lehet a magyar államháztartás hiánya, melyhez a Magyar Nemzeti Bank közvetlenül és közvetetten is hozzájárul. A jegybank tevékenysége alapvetően három csatornán keresztül gyakorol hatást a költségvetési egyenlegre. A jegybank munkatársai, Berta Dávid és Kicsák Gergely elemzésükben ezt mutatják be részletesen.

2015. szeptember 15. 12:25 | Kicsák Gergely

Százmilliárdokat takarítunk meg a kamatokon

A jegybanki intézkedések, a fegyelmezett hazai fiskális politika, és a kedvező nemzetközi környezet miatt bekövetkező állampapír-piaci hozamcsökkenés hatására jelentkező állami kamatmegtakarítás jókora mozgásteret teremtett az államháztartás számára. Régiós és uniós szintű összevetésben 2013-ról 2015-re hazánkban kiemelkedő a kamatkiadások csökkenése, és az államadósság - részben ebből fakadó - mérséklődése a vizsgált országcsoportokkal szemben egyedül Magyarországra jellemző. 2013-tól a kamatkiadások csökkentése lehetőséget teremtett a költségvetési egyenleg további javítására anélkül, hogy az elsődleges egyenlegen keresztül fiskális szigorításra lett volna szükség, sőt ezen felül fedezetet nyújtott 2015-ben és 2016-ban is az adóterhet csökkentő és egyes kiadásokat növelő intézkedésekre.