Rendkívüli sebességgel terjed Magyarországon is a szamárköhögés, úgy tudjuk, idehaza is volt több, a betegséggel összefüggésbe hozható csecsemő-haláleset – írtuk meg már egy hónappal ezelőtt.
„Hazánkban két otthonából kórházba szállított, védőoltásban még nem részesült csecsemő esetében igazolódott, hogy a halál oka a szamárköhögés és annak következtében kialakult szövődmények voltak”
– ismerte most el a hatóság, hozzátéve: az oltatlan újszülöttekre a legnagyobb kockázatot a vele találkozó és az ellátásában résztvevő családtagok jelentik, akik saját maguk is hordozhatják a baktériumot. Továbbra is
hangsúlyozzák, hogy nincs járvány, ám ezt most nem arra hivatkozva teszik, hogy nem minden vármegyében sikerült kimutatni a kórokozót, hanem azzal, hogy a legtöbb esetben szórványosan fordul elő,
néhány esetben pedig családon belüli halmozódást tapasztaltak.
Érdekes az NNGYK, mint járványügyi hatóság kommunikációja. A júniusi közleményében még azt hangoztatta, hogy azért nincs országos járvány, mert nem minden megyében találtak gyanús esetet, most pedig azért nincs országos járvány, mert szórványos előfordulásról van szerintük szó. Mostanra valószínű, hogy minden megyébe elért a hivatalosan lejelentett esetek alapján is a szamárköhögés (gyűjtésünk szerint a 28. héttel bezárólag már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből nem jelentettek esetet), ezért ezen definíció szerint bizony országos járványhelyzetről kellene beszélnie a hatóságnak.
Vagyis a hatóság viszonylag rugalmasan és sajátosan értelmezi az országos járvány definícióját, miközben a járványhelyzet értékelésekor az esetszámok idei halmozódásának gyors ütemére (valamint a 2024-es esetszámok rendkívül magas értékére) nem tesz utalást, pedig egy járványhelyzet súlyosságát ezek az objektív mutatók határozzák meg igazán. Főleg akkor, ha a járványügy nem felderíti ezeket az eseteket és viszi tovább a halmozódás-eseteket a kontaktokon keresztül és rendel el esetlegesen járványügyi lépéseket, hanem leköveti a megbetegedések alakulását utólag. Ebből kiindulva a valós esetszám ennél sokkal magasabb lehet.
Intézkedéseket hozott az NNGYK: új javaslatokkal élt
A hatóság hangsúlyozottan kéri, hogy a szülést követő első 6-8 hétben ne menjenek vendégségbe az újszülöttel, kerüljék a zsúfolt helyeket, korlátozzák az újszülöttet látogatók fogadását. Az újszülött immunrendszere még részben védtelen a környezeti hatásokkal és fertőzésekkel szemben.
Itt érdemes megemlíteni, hogy azért javasolja ezt a hatóság, mert legveszélyeztettebbek a csecsemők, akik 2 hónapos korban kapják meg a szamárköhögés elleni oltást és csak ezt követően alakul ki a védettségük.
Az NNGYK felhívta a lakosság figyelmét, hogy a csecsemővel egy háztartásban élő családtagok és a csecsemő gondozásában résztvevők számára is javasolt a védőoltás. Jelenleg a szamárköhögés elleni újraoltáshoz szükséges oltóanyag országos lefedettséggel hozzáférhető a patikák számára, és a vakcina elérhetőségét a hatóság folyamatosan monitorozza.
Újdonság az NNGYK ajánlása, hogy a 6-8 hetes csecsemővel rendelkező családoknak milyen óvintézkedéseket kell megtenniük. Az NNGYK új ajánlásai, tulajdonképpen mint új járványügyi intézkedések érdekes ellentmondásos helyzetet eredményeznek meglátásunk szerint. Egyik oldalról a hatóság továbbra is cáfolja, hogy országos járvány lenne, de legalábbis járvány, másik oldalról viszont új intézkedéseket hoz ajánlások formájában.
Külön érdemes megemlítenünk, hogy a hatóságnak múlt kedden küldtünk legutóbb kérdéseket (már a második alkalommal), azonban a megadott határidőre sajnos nem kaptunk válaszokat konkrét kérdéseinkre, viszont az NNGYK kiadta a fenti közleményt. Múlt héten elküldött kérdéseink között az is szerepelt többek között, hogy meg tudja-e erősíteni a járványügyi hatóság azokat az egy hónappal ezelőtt megírt információinkat, hogy sajnálatos módon történtek halálesetek csecsemők körében idehaza.
A Portfolio az utóbbi hetekben élénken foglalkozott a témával:
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
