Mi történt?
Ahogy arról beszámoltunk: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedd este érintőlegesen azt közölte a Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott New York-i tárgyalásai után, hogy a legnagyobb orosz magántulajdonú olajvállalat,
a Lukoil jelenleg nem szállít olajat Magyarországra Ukrajnán keresztül egy új jogi helyzet miatt.
Visszahallgattuk, hogy mit is mondott pontosan a videóban a magyar tárcavezető, hiszen az ügy kiemelt jelentőségű a magyarországi nyersolaj ellátás, illetve a finomított termékek felhasználása szempontjából. Így fogalmazott szó szerint Szijjártó: "Az olajszállítmányok esetén egy új jogi helyzet állt elő Ukrajnában, amelynek alapján a Lukoil nem szállít Magyarországra. Most azon dolgozunk, hogy jogi megoldás szülessen erre a helyzetre, amelyen keresztül a szállítmányokat újra lehet indítani, mert az orosz olaj nagyon fontos az energiabiztonságunk szempontjából." Úgy folytatta:
A Mol ezen a jogi megoldáson dolgozik a Lukoillal, ami lehetővé teszi majd azt, hogy az olajszállítmányok folyamatosak legyenek Oroszország részéről, Fehéroroszországon és Ukrajnán keresztül.
A Portfolio megkereste a Molt, amely nem reagált érdemben, és azt jelezte, hogy a tárgyalással kapcsolatos részletek nem nyilvánosak.
Az ügy előzménye az, hogy Ukrajna egy június 26-án, tehát még Orbán Viktor magyar kormányfő július eleji kijevi látogatása előtt, hatályba lépett elnöki rendelettel szigorította a Lukoil elleni szankciókat, amelyek gyakorlatilag megtiltották az orosz cégnek, hogy Ukrajnát tranzitországként használja termékei szállítására.
A rendelet melléklete szerint egész pontosan az történt, hogy eltiltották a Lukoilt, illetve a Rosznyeftet is attól, hogy az állami tulajdonú olajhálózatot kibérelhessék (az olajtranszfer során gyakorlatilag kapacitást bérelnek az ukrán rendszer-üzemeltetőtől), és emiatt az új szigorítás miatt szakadt meg a Mol importja a Lukoil felől.
Mi következik ebből?
A Lukoil egyike azoknak az orosz cégeknek, amelyek a Barátság kőolajvezeték déli szakaszán keresztül nyersolajat szállítanak Magyarországra, és a Mol nyersolaj behozatalának kétharmada orosz szállításokból áll. A friss ukrán lépés azért is fontos, mert a Lukoil a Mol orosz nyersolajimportjának, évi 6-6,2 millió tonna körüli mennyiségnek, mintegy a felét teljesítette eddig Holoda Attila energetikai szakértő Blikknek adott nyilatkozata szerint. Más piaci forrásból úgy tudjuk, hogy a Lukoil részesedése a magyarországi olajimportban 30% körüli.
Így tehát jelenlegi tudásunk szerint a Mol nyersolajimportjának mintegy harmada kiesett az elmúlt hetektől kezdve, ami fontos ellátásbiztonsági kérdéseket vet fel.
Ezek még azzal együtt is igazak, hogy a Fitch Ratings év eleji értékelése szerint 2025-től akár teljes mértékben megtörténhetne az orosz nyersolajimport helyettesítése a Molnál.
Ezen a téren a Mol a frissített hosszú távú stratégiájában úgy számol, hogy 2026-ban jöhet majd el az a pillanat, amikor 100 százalékban az olajcég tudja majd eldönteni, hogy melyik beszerzési forrásból milyen mennyiségű nyersolajat vásároljon, eddigre épülhet ki a megfelelő technológiai háttér, amivel bármilyen kéntartalmú és összetételű nyersolajat be tud majd dolgozni.
Amint Holoda kiemelte: az új ukrán intézkedés akár kritikus helyzetet is teremthet a Mol és a magyar kőolaj ellátás számára, attól függően hogy ideiglenes, feltételekhez kötött, vagy hosszú távra szóló szigorításról van szó. Megjegyezzük: az ukrán rendelet melléklete nem határoz meg határidőt az ukrán állami eszközök kibérlésének tiltására, így tehát
a tiltás mindaddig fennmaradhat, amíg a rendeletet át nem írják.
Mekkora a baj?
A magyar ellátásbiztonsági kockázatokat az is növeli, hogy a Barátság kőolajvezeték déli ága nemcsak Magyarország, hanem Szlovákia és Csehország felé is viszi az orosz nyersolajat, így ha a Lukoilnak Szlovákia és Csehország felé is van élő tranzitszállítási szerződése, akkor ezekbe az országokba is megszakadt június végétől a cég felőli szállítás. A Mol szlovákiai leányvállalatát tehát szintén érintheti a friss ukrán lépés, igaz a Slovnaft a karbantartási munkálatokkal párhuzamosan haladni tudott azon az úton, hogy minél több nem-orosz eredetű nyersolajat tudjon bekeverni a finomítás során. A cseh piacra is exportáló üzem korábban szinte kizárólag orosz forrásra támaszkodott, de az idei év végéig a nem-orosz bedolgozási arányt jelentősen, 60 százalékra kell növelnie az uniós szankciós keretrendszerből fakadóan, és a vállalat februári közleménye szerint már 30 százalékon állt ez az arány.
A magyar ellátásbiztonsági kérdéseket az is felveti, hogy a Horvátország felől rendelkezésre álló
Adria vezetéken át nem tud éves szinten annyi nyersolajat importálni a Mol kapacitáskorlátok miatt, mint amennyi a százhalombattai és a pozsonyi finomítójához összesen szükséges lenne.
Emellett az is lényeges, hogy a feszült magyar-horvát viszony mellett a horvát vezetéküzemeltető idén durván még tovább emelte az olajtranzit díját, így az onnan való olajimportot ez drágítja is; és részben éppen ez tolta eddig afelé a Molt, hogy az orosz beszerzési forrást fenntartsa.
Mindenesetre azzal kapcsolatban, hogy mekkora ellátási nehézséget okozhat az üzemanyagpiacon a Lukoil szállításainak huzamosabb kiesése, több egyéb, enyhítő jellegű szempontot is érdemes még figyelembe venni:
- egyrészt az akár három hónapra elegendő stratégiai készlethez is hozzá lehet nyúlni, ahogy erre volt is példa a koronavírus-járvány során, illetve 2022 nyarán az OMV schwechati finomítójának balesete után,
- másrészt
alternatív beszállítói források is megjelenhetnek, amelyek nem szerepelnek a vonatkozó szankciós listán, és pótolhatják a Lukoil által behozott mennyiséget,
- továbbá az Adria vezetéken érkező alternatív (nyugati és egyéb nem-orosz) kőolajjal is lehet számolni, amelynek a bedolgozási arányát időszakosan meg lehet emeni a Dunai Finomítóban ("békeidőben" az alternatív olajtípusok bedolgozási aránya kb. 30 százalék).
Címlapkép forrása: Portfolio
