Arról, hogy a friss ukrán szankciós döntés fokozott ellátásbiztonsági kockázatokat jelent Magyarország számára, elsőként a Portfolio írt nagyobb elemzést csütörtökön, aztán pénteken Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője már válságra figyelmeztetett, és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is elismerte, hogy a helyzetet csak rövid távon tudták stabilizálni, de már közép távon is baj lehet, és ezért sürgősen valamilyen megoldást kell találni. Szerinte az ukránoknak kellene engedni, és mutattak is valamennyi hajlandóságot, de ez aztán valahol elakadt.
Amint levezettük: a Lukoil évi mintegy 2-2 millió tonna nyersolajimportját blokkolták a szankciós döntéssel Magyarország, illetve Szlovákia felé, ami a magyar esetben a teljes 6 millió tonnás import egyharmada. Így a Mol tulajdonában álló százhalombattai, illetve pozsonyi finomítók kihívásokkal nézhetnek idővel szembe. A Reuters informátora csütörtökön délután azt jelezte, rálátva a konkrét olajszállítási mennyiségekre, hogy Szlovákia felé már drasztikusan esett a korábbi tervekhez képest a mennyiség, Magyarország felé enyhén, Csehország felé viszont zavartalan volt az áramlás.
Az ukrán intézkedések súlyos helyzetet teremthetnek
– vázolta a Politico-nak Ilona Gizińska, a Centre for Eastern Studies agytröszt kutatója és Magyarország-szakértője. Hozzátette, hogy a magyarok "heteken belül" égbe szökő energiaárakkal és áramhiánnyal szembesülhetnek, ha addig nem talál valamilyen megoldást a kormány. Az összeállítás megjegyzi: a Center for Research on Energy and Clean Air agytröszt adatai szerint Magyarország csupán idén áprilisban csaknem negyedmilliárd eurót költött orosz nyersolajra és gázra.
Az, hogy a nyersolaj szállítások egy részének kiesése, és így a finomított termékek mennyiségének potenciális csökkenése miért okozhat akár áramhiányt is, többek között azzal magyarázható, hogy vannak olajalapú áramtermelő egységek is Magyarországon. Ezeket ráadásul mostanában, a hőhullám mellett az esti áramfogyasztási csúcs idején rendszeresen, naponta be is vetik. Amint az a MAVIR alábbi ábráján látszik barna sávdiagrammal: az este 6-9 óra körüli idősávban az olajalapú áramtermelés is kitesz nagyjából 100 MW-ot, ami persze nem túl sok, de segít az esti megnövekedett áramigények kielégítésében.
Nyilatkozott a lapnak Inna Sovszun, az ukrajnai ellenzéki, EU-párti Holosz párt törvényhozója is, aki egyúttal az ukrán parlament energiaügyi bizottságában ül. Ő azt mondta, hogy Ukrajna most saját kezébe vette az ügyet azután, hogy a 2022 nyarán született uniós oroszellenes szankciós csomagban felmentést kapott Magyarország, Szlovákia és időhatározó mellett Csehország az orosz vezetékes olaj embargója alól, így ezzel továbbra is finanszírozza az oroszok Ukrajna elleni háborúját, és közben nem látszanak a jelei annak, hogy haladt volna az elmúlt két évben Magyarország és Szlovákia az orosz olajról leválás témájában.
Több mint két éve várunk arra, hogy az EU, a G7-ek valódi szankciókat vezessenek be az orosz [olajvezeték] ellen
- mondta, megjegyezve, hogy a Barátság II. kőolaj-vezeték még mindig napi 200 ezer hordó nyersolajat szállít. Felidézte Sovsun, hogy mivel Moszkva tavaly 180 milliárd dollárt keresett az olajexportjából, "valójában abszurd, hogy hagyjuk, hogy ezt a pénzt azzal keressék, hogy ezt az olajat ukrán területen keresztül szállítják, ha ezt a pénzt aztán arra használják, hogy megöljenek minket".
Az ukrán törvényhozó azonban utalt a tilalom másodlagos céljára is: Magyarországnak az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokkal és Kijev EU-csatlakozásával szembeni ellenállásának megtörése. Szavai szerint:
Tényleg minden diplomáciai megoldást kipróbáltunk, és azok soha nem működtek. Úgy tűnik tehát, hogy más megközelítéseket kell találnunk arra, hogyan beszéljünk velük.
A lap megszólaltatta a szlovák gazdasági tárca szóvivőjét is a Slovnaft olajfinomító helyzetével kapcsolatban és az illetékes azt mondta: a cég talált alternatív ellátást, és eddig "nem állt le az orosz olaj szállítása Szlovákiába".
A körkép emlékeztet rá, hogy az új ukrán szankció most csak a Lukoilnak tiltotta meg az ukrán vezetékhálózat kibérlését (illetve amint megírtuk: a Szurgutnyeftegaznak is), a Rosznyeftnek és a Tatnyeftnek nem. Olena Lapenko, a DiXi Group agytröszt ukrán energiabiztonsági szakértője szerint ez részben azért van így, mert a csővezeték továbbra is szállít nem orosz olajat is például Kazahsztánból Németországba. De jóslata szerint a Lukoil után "más orosz olajat kitermelő és exportáló vállalatok ellen is szankciókat helyeznek kilátásba".
A témában megszólalt Katona Viktor is, a Kpler nevű energetikai elemző cég vezető nyersolaj-elemzője. Ő azt vázolta:
A szállítások bármilyen elhúzódó leállása arra kényszerítené a regionális finomítókat, hogy megcsapolják a készleteiket, leépítsék azokat, és közben valamilyen diplomáciai megoldást keressenek a kérdésre.
Ilona Gizińska úgy látja, hogy a kialakult helyzet miatt a magyar kormány tárgyalhatna további importról a Rosznyeft-tel, vagy növelhetné a horvátországi szállítást az Adria csővezetéken keresztül is. Emellett Magyarország felszabadíthatná stratégiai vésztartalékának (MSZKSZ) egy részét is. Ez, amint azt a nemzetközi előírások megszabják, 90 napra elegendő olajat tartalmaz. Amint azt az alábbi táblázat is jelzi: június végén közel 668 ezer tonna kőolajat, 516 ezer tonna gázolajat, 240 ezer tonna benzint és 14 ezer tonna kerozint tartott nyilván biztonsági készletként a szövetség.
Amint elemzésünkben ezek felvázolása mellett rámutattunk: tudomásunk szerint a Rosznyefttel most nincs olajszállítási szerződése a Molnak, mivel az orosz állami tulajdonban lévő céggel szemben egyébként is érvényben vannak már nyugati szankciók. Az Adria vezeték felőli olajimport felpörgetést pedig egyrészt a vezeték kapacitáskorlátja hátráltatja (onnan nem lehet teljes egészében ellátni a Mol százhalombattai és pozsonyi finomítójának együttes igényét). Emellett az is bonyolítja a helyzetet (az importköltség növekedését okozva), hogy a horvát vezetéküzemeltető durván, a többszörösére emelte a horvát szakaszon a nyersolaj szállítás díját. Mindezeken felül a feszült magyar-horvát energetikai viszony (többek között a Mol-INA ügy miatt) szintén bonyolítja a képet.
Címlapkép forrása: Shutterstock
