Rekord alacsony szintre csökkent a lakossági befektetők brit részvényalapokban tartott pénze, miután a megtakarítók közel 1,3 milliárd fontot vontak ki a kategóriából a Brexittől és a koronavírustól való félelem miatt – írja a Financial Times.
Argentína újabb szigorításokat lengetett be a tőkekontrollal kapcsolatban, ennek hírére sok argentin elkezdte kivenni a bankban tartott dollármegtakarítását – számol be a hírről a Bloomberg.
Az idei év minden előzetes várakozásra rácáfolt, a vírushelyzetből kialakult gazdasági körülmények miatt megváltoztak a megtakarítási célok, korábban megbízható termékek jelentősen gyengültek, és megugrott az infláció is. Felmerül a kérdés: a más típusú befektetések vajon letaszítják-e a trónról a szuperállampapírt. Biró Gergely, a Diófa Alapkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjújában hangsúlyozta, a MÁP Plusz vesztett a varázsából, a következő időszakban az inflációhoz kötött állampapírok valószínűleg népszerűbbek lehetnek. A szakember kitért arra is, mennyire van szükség újfajta megtakarítási termékekre a magyar piacon, mennyire keresettek a zöld befektetések, és hogy mennyire alakult át az a szemlélet, hogy a lakáskiadás biztos befektetés, ami folyamatosan hozamot termel, és vajon mennyire mozdultak az ingatlanalapok irányába az emberek.
Az elmúlt 10 évben egyszer sem lehetett látni olyan vagyonnövekedést a világban, mint tavaly, a piacok jó teljesítménye a friss pénzeket is bevonzotta. Idén azonban a koronavírus elterjedése egy teljesen más képet fest: felerősödött az elszegényedés, milliók kerültek mélyszegénységbe. Bár a háztartások globális vagyona a második negyedévben valamelyest kiheverte a tavaszi koronavírus-sokkot, Magyarországon visszaesés várható idén a megtakarításokban – derül ki az Allianz friss tanulmányából.
Tavaly állt elő az MNB a jóléti alapok létrehozásának ötletével, ami a teljes magyar nyugdíjrendszert gatyába rázhatná. Rázhatná, ha lenne érdemi előrelépés, de az MNB Portfolio-nak küldött válasza szerint azóta is a jogalkotónál van a javaslatcsomag. Pedig a koncepció a magyar nyugdíjpiaci szereplők szerint is évtizedes problémákat oldana meg, az ötletnek egyik alapjául szolgáló lengyel munkavállalói tőkeprogram mindeközben meg már annyi tagot számlál, mint a teljes magyar önkéntes pénztári piac.
A nyugdíjmegtakarítások idő előtti, nagyobb összegű lehívására számít néhány nagyobb brit nyugdíjalap, mivel októberben véget ér a kormány bértámogatási programja – számol be a hírről a Financial Times.
A koronavírus okozta bizonytalan helyzet nagyobb megtakarítási hajlandóságot eredményezett az önkéntes pénztári tagok körében, sőt, van, ahol ez a taglétszám növekedésében is megnyilvánult – derült ki a nagy nyugdíjpénztárak vezetőinek válaszából. Ettől még a fiatalabb korosztály öngondoskodásra való hajlandóságának növelése még mindig az egyik, ha nem a legnagyobb kihívás a pénztárak körében, ebben a munkáltatóknak és az államnak óriási szerepe lenne. A Portfolio által megkérdezett pénztári vezetők egyetértenek abban, hogy a jóléti alapok elindítása jelentős löketet adna a pénztárszektornak és a nyugdíjrendszernek. Helli Józsefet, az Aegon Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezetőjét, Marusinecz Tamást, az Allianz Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatóját és Nagy Csabát, az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezetőjét kérdeztük.
Bár az utóbbi hetekben volt egy kis korrekció az egyébként történelmi csúcsokat döntögető aranyárban, ahogy az ezüst is félelmetes ralin van túl, Juhász Gergely, a Conclude Zrt. és a Goldtresor alapítója szerint hosszú távra még nem késő vásárolni, sőt, azt sem tartja kizártnak, hogy a dollár meggyengülésével és a jövőben várható inflációs nyomás hatására újra komoly szerepet kaphat az arany a pénzügyi rendszer megreformálásában. A fizikai arany szűkössége miatt azonban ez a jelenlegi árfolyam megtöbbszöröződésével lenne csak elképzelhető – a szakértő tíz éves távlaton akár 8 ezer dolláros árfolyamot sem tart lehetetlennek.
A GKI fogyasztói bizalmi index értéke az áprilisi nagy zuhanás után három hónapig – lassuló ütemben, de – emelkedett. Ezt augusztusban és most szeptemberben csökkenés követte. Az áprilisi -49,8 pontos mélypontról júniusra -32,8 pontra emelkedett az index, ezt júliusban -26,9, szeptemberben pedig -29,6 pont követte. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztói várakozásoknak az áprilisi zuhanásnak augusztusig összességében alig több mint felét sikerült ledolgozniuk, ráadásul az emelkedő trend is megszakadt.
A mai harmincasok felelősen és tudatosan döntenek pénzügyi kérdésekben, kiemelten fontos számukra, hogy legyen megtakarításuk, de rendszeresen megtakarítani csak 23 százalékuk tud, négy harmincasból egynek pedig egyáltalán nem sikerül félretennie. A saját ingatlan az egyik legfontosabb befektetési forma, és óriási presztízsértékkel is bír a harmincasok körében.
A magyar alapkezelők számára a koronavírus legdrámaibb hatása egyelőre a befektetői érdeklődés visszaesése volt. Úgy tűnik, a tavaszi hónapok után kezd visszatérni a kereslet, de az olyan régi kedvencek, mint az abszolút hozamú alapok vagy ingatlanalapok háttérbe szorulhatnak az indexkövető termékekkel szemben. Piaci szakemberek szerint jelentős bevételkiesést hozhat több magyar alapkezelőnél az Esma által belengetett, a sikerdíj-számításra vonatkozó változás, de még kérdés, mit vesz át ebből az MNB. Biró Gergelyt, a Diófa Alapkezelő vezérigazgatóját, Vízkeleti Sándort, az Amundi Alapkezelő vezérigazgatóját és Varga Zalánt, az Erste Alapkezelő értékesítési és termékfejlesztési igazgatóját a mostani amerikai tőzsdei korrekció hatásáról is kérdeztük.
Hamarosan elstartol a Portfolio új, Private Investor Day nevű online rendezvénye, ahol neves piaci és gazdasági szakemberek árulják el, milyen befektetésekben érdemes most magánbefektetőként gondolkodni, mit hozhat a koronavírus második hulláma a tőzsdéken és vajon kitart-e az a korrekció, ami az utóbbi napokban indult el. Az eseményről folyamatosan tudósítunk.
Megosztott a magyar lakosság annak kapcsán, mibe érdemes tenni a megtakarításait – ezt mutatják az MNB friss értékpapír statisztikái. Míg a részvények és befektetési alapok iránt továbbra is kitart a kereslet, a tartalékképzés iránti igény sem csökkent.
A témáról bővebben is szó lesz mai Private Investor Day online konferenciánkon!
A tavalyi tőkepiaci menetelésben sem láttunk olyan keresletet a részvények irányt, mint amit az utóbbi hónapokban mutatnak a magyar befektetők. Vajon tényleges érdemes még beszállni a tőzsdékbe, vagy hosszabb ideig is kitarthat a most látott korrekció? Erre a kérdésre is válaszolnak szakértőink ma délután, a Private Investor Day online rendezvényünkön, amelyen ingyenesen is részt lehet venni.
Program és jelentkezés ITT.
Két nyugdíjpénztár beolvasztásával erősít a Pannónia Nyugdíjpénztár: 2020. szeptember 2-án lezárult a 2019 év végén indult folyamat - derül ki a Pannóia Nyugdíjpénztár közleményéből.
„Fekete hattyúszerű” kockázatnak értékeli Bill Ackman elismert hedge fund menedzser az Egyesült Államokban tapasztalható vagyoni egyenlőtlenséget és kétféle megoldást javasol a helyzet megoldására – írja a Business Insider.
Nagyot ment múlt héten a szuperállampapír, a magyar lakosság összesen közel 79 milliárd forint értékben jegyzett a papírból, ezzel a nyár utolsó hónapja közel 200 milliárdos kereslettel zárt.
Júliusban 184 milliárd euróval nőtt a vállalatok és háztartások bankbetéteinek állománya az eurózónában, így a 2008-as pénzügyi válság óta nem látott ütemben nőttek a bankbetétek az elmúlt egy évben, és a történelem során először 12 000 milliárd euró fölé emelkedtek – mutatják az EKB adatai. A bizonytalan időkre elsősorban a bankszámlákon lévő pénz felhalmozásával készülnek a gazdaság szereplői.
Megfordult a pénzáramlás iránya a privátbanki piacon, a koronavírus-válság miatt sok vállalkozás tulajdonosa a működési nehézségeket csak saját vagyonának terhére tudta orvosolni. A Portfolio által megkérdezett privátbanki vezetők szerint az elmúlt időszak segített a portfóliók tudatos átrendezésében, nőtt a felhalmozás iránti igény, és előretört a digitalizáció az ügyfelekkel való kapcsolattartásban. Tapasztalataik szerint nem az új ügyfelek megjelenése, sokkal inkább a meglévő ügyfélkör vagyonátcsoportosítása jellemezte az elmúlt hónapokat, a piacok oldalán pedig azt látják, sok évtizedes, általánosan elfogadott szabályok kezdenek megdőlni. Bálint Attilát, Haás Pétert és Parádi-Varga Tamást kérdeztük.
Az eredeti tervnél 1710 milliárd forinttal magasabb, 3600 milliárd forint lehet idén az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya – derül ki az Államadósság Kezelő Központ frissített finanszírozási tervéből. Ez pedig azt is jelenti, hogy az eddig felvázoltnál sokkal fontosabb szerephez jutnak a lakossági állampapírok.
Mutatunk hat érdekes ábrát.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Holnap is érdemes ugyanilyen időre készülni.
Más gondokkal is küzd Moszkva.
Nem jelent meglepetést a kinevezése.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
