Tíz éve, a világ legnagyobb ipari technológiai vásárán, a Hannover Messen találkozhattak először a meghatározó piaci szereplők az Ipar 4.0 fogalommal. A negyedik ipari forradalom vívmányai azóta sok területen szinte teljesen átformálták az életünket, gondolkodásunkat, korábban soha nem tapasztalt lehetőségeket nyitva egy fenntarthatóbb, egészségesebb, emberibb jövő felé.
A 2021-es év tele volt nem várt fordulatokkal, de mindezek közül három tényező, ami kiemelkedik. Három folyamat van, amely boríthatja az egész makrogazdasági pályát 2022-ben: az infláció, a külső egyensúly és a költségvetési folyamatok. Ha mindez ismerős, az nem véletlen: 2007–2008 köszön vissza, hisz némi túlzással "ugyanilyen volt igazából már akkor is, épp mint most".
2002 óta tart a versengés a különböző hazai pártok között, hogy hány havi nyugdíjjal ígérnek és fizetnek majd többet, mint elődeik. Legújabban Orbán Viktor személyesen intézte el kőszívű pénzügyminiszterénél, hogy hozza előre a teljes 13. havi nyugdíjat a korábban ígért 2024-ről 2022-re. A közelmúltban a Portfolio még egy 14. havi nyugdíjat is fölfedezett a Mikulás-csomagban, ám ez véleményem szerint nem helytálló értelmezés. A cikkben megpróbálom elmesélni a sokhavi nyugdíjak és egyéb bónuszok húszéves történetét, nem érintve a nyugdíjrendszer egyéb kérdéseit, például a kötelező magánnyugdíj-pillért.
Pont tíz éve, 2011. december 20-án hajnalban fogadta el az Országgyűlés a közoktatás minden szereplőjének, az iskolák, a pedagógusok, a gyerekek, a szakmai szolgáltatók és a piaci szereplők állami gondozásba vételéről szóló törvényt. Az akkori politikai kommunikáció szerint a törvény célja egy a nemzet felemelkedését szolgáló „köznevelési” rendszer megteremtése volt. Az évforduló jó alkalom arra, hogy megmérjük: mennyit emelkedtünk egy évtized alatt.
Karácsony az az időszak, amikor sokan nemcsak a szeretteikkel való ünneplésre összpontosítanak, hanem egyben arra is, hogy visszaadjanak valamit a közösségüknek, a társadalomnak. Az adakozás eszméje a karácsony szellemiségének lényege. A jótékonysági szervezetek arra törekszenek, hogy kihasználják ezt az ünnepi adakozási hangulatot olyan lehetőségek kihangsúlyozásával, amelyekkel a rászorulóknak segíthetünk. Ez egy nagyszerű időszak arra, hogy olyan dolgokra fókuszáljunk, amivel jót tehetünk a világban. Egyben arra is kiváló időszak a mostani, hogy jobban átgondoljuk, mivel tudunk a legtöbb jót tenni nemcsak helyi, hanem globális szinten.
Hamarosan megtapasztalhatjuk azt, hogy a világ „megkettőződik”, hiszen immáron a valóság egyre nagyobb részének lesz digitális megfelelője, ami már mind a statisztikusi, mind pedig az adatbányászi szakmát arra fogja kényszeríteni, hogy ne egymás ellenében, hanem egymást támogatva, kiegészítve, mi több: egyesülve jöjjön létre egy egészen új szakma. Ezt Isaac Asimov sci-fi író életművének is tisztelegve nevezhetünk akár pszichostatisztikusnak, vagy – kevésbé riasztóan – kiberstatisztikusnak is.
A december 7-én hivatalosan is aláírt német koalíciós szerződés alapján igencsak ambíciózus klímavédelmi célokat tűztek ki maguk elé a piros-sárga-zöld kormánykoalíció tagjai. Ez részben a klímavédelmi törvénynek köszönhető, amely 2030-ig 65%-os széndioxid-kibocsátáscsökkenésre, 2045-ig (5 évvel az uniós célpont előtt) a klímasemlegesség elérésére kötelezi a német kormányt, részben pedig annak, hogy a zöldek első alkalommal kapnak helyet a szövetségi kormányban. Kétséges viszont, hogy a koalíció minden vállalása teljesíthető és sikerül elérniük, hogy a 2030-ra 680-750 TWh-ra növekvő bruttó energiaigény 80%-át megújuló erőforrásokból fedezzék.
Aki a következő év üzletmenetét tervezi, legyen cégvezető, magánszemély vagy gazdaságpolitikus, beleütközik az életünk fontos vonatkozásait körülvevő roppant bizonytalanságba. Szokás politikai kockázatnak nevezni, pedig inkább a társadalom alkalmazkodási folyamataiban rejlő rizikókról van szó. A közvetlen kiváltó ok a világjárvány, vagyis egy nem-gazdasági eredetű esemény. Már csaknem két év telt el, de a járvány lefolyása továbbra is véleményes; jelenleg két markánsan eltérő szakmai nézettel találkozunk a nyilvánosságban. Az egyik szerint a mostani járványhullámra rárakódik egy következő az új variáns miatt; ez főleg az olyan országokra nézve ijesztő prognózis, mint amilyen hazánk is, ahol közel járnak az egészségügy kapacitáskorlátjához. Másfelől hallható a megnyugtató vélekedés, amely szerint a terjedő agilis változat kevésbé veszedelmes, és jövőre az egész koronavírus ügy egy szokásos influenza szintjére szelídül.
A technológiai vállalatok világában az elmúlt hónapok egyik legfontosabb híre az immáron Meta Platforms nevet viselő Facebook bejelentése volt, miszerint kvázi az all-int bemondva mennek előre a saját metaverzumuk kifejlesztésében. Ez alaposan megbolygatta az amerikai részvénypiac sok technológiai részvényét. Az egész folyamat legnagyobb nyertesének az Apple látszik jelenleg.
A Tesla mindig híres volt arról, hogy mennyire megosztja a tőzsdei elemzőket - bár ezidáig nagyon úgy tűnik, hogy az optimistáknak volt igaza. Annyi biztos, hogy nagyon durva forgatókönyv van árazva a részvénybe, miután sokan a mobiltelefonok átalakulásához hasonlítják az autóiparban az elektromos járművek felé való eltolódást. A Tesla mostani árazása pedig az feltételezi, hogy a cég lesz a közlekedési-szállítási piacon az a szereplő, mint a mobilpiacon az Apple. Persze ez a meccs még egyáltalán nem lejátszott.
Az ENSZ nemrégiben megrendezett glasgow-i klíma-csúcstalálkozóját előzetesen úgy harangozták be, mint amely az „utolsó esély” a „klímakatasztrófa” leküzdésére és az „emberiség megmentésére”. Sokakhoz hasonlóan John Kerry amerikai klímanagykövet pedig arra figyelmeztetett, hogy már csak kilenc évünk maradt arra, hogy elkerüljük a „katasztrofális” globális felmelegedés legsúlyosabb hatásait.
Közhely, hogy a világ változik, hiszen minden változik, ami létezik. Egy szervezet szempontjából azonban egyáltalán nem mindegy, hogy mennyire összetett egy változás, milyen dinamikával megy végbe, mekkora az időtávja. Napjainkra a technológia rendkívül gyors fejlődése, valamint a világot lassan két éve sújtó COVID-járvány mélyreható és tartós változást idézett elő a vállalatok működési környezetében. Ha úgy tetszik, a világ permanens krízishelyzetben van, márpedig válság idején sokkal több a változás, a kilengések amplitúdója is lényegesen nagyobb, mint békeidőben, s mindebből következően kevésbé kiszámíthatók a működési peremfeltételek. Ehhez a helyzethez, tetszik vagy sem, alkalmazkodni kell. Ellenkező esetben nyugodtan lehet csomagolni, mert előbb-utóbb a kevésbé rugalmas cég kipontozódik a piacról. Az alkalmazkodás egyik eszköze az agilis szervezeti modell, amely adott helyzetek gyors és hatékony kezelését teszi lehetővé. Mit „tud” ez a modell, hol vannak, vannak-e határai, és létezik-e alternatívája?
Ha színeket kellene társítanunk egy országhoz, Kínával kapcsolatban sokkal inkább a vörös, vagy a fekete, esetleg szürke jutna az eszünkbe, mintsem a zöld. Különösen a glasgow-i klímacsúcsot követő hetekben… Érdemes azonban elgondolkodni azon, hogy a vörös, a szigorú tervgazdálkodás milyen megoldásokkal igyekszik felszámolni a légszennyezésből fakadó feketeséget, és a szürke árnyalatain át zölddé válás folyamata során milyen hatással lesz Kína a világgazdaságra.
A szállodaipar és vendéglátás hazai helyzetének példáján körvonalazódik, milyen stratégiai kérdéseket vetett fel a pandémia hatása vállalati szinten, és milyen irányú fejlődés lehetőségét nyitották meg a változások. A zajló – részben kényszerű – reformok egyúttal jó alkalmat adnak nagyobb ívű, érték alapú átrendeződés megvalósításához is.
Az MNB nyári kamatemelési jelzése óta folyamatosan emelkednek a hazai kötvényhozamok, azonban az utóbbi két hétben olyan mozgások tanúi lehettünk, melyekre a tavaly márciusi sokk óta nem volt példa. Érdemes tehát tisztázni, milyen folyamatok állhatnak a hazai államadósság finanszírozás egyik legfontosabb pillérének tekinthető intézményi állampapírpiac megnövekedett volatilitása mögött.
A digitalizáció és adatvédelem körüli viták árnyékában talán kisebb hangsúlyt kapott az európai zöldprogram egy fontos eleme: hogyan alakul át a mezőgazdasági támogatások rendszere. Pedig ezen a területen is vad viták dúltak, sokan az élelmiszerellátást féltették a „túl zöld” szabályozástól, míg mások már-már környezetromboló mezőgazdaságot vizionáltak. Most úgy tűnik, létrejött a kompromisszum.
Sérülékeny időszakot él meg immár két éve az emberiség a koronavírus-világjárvány következtében. Ez csak felerősítette a már megelőző években is tapasztalt „a győztes mindent visz” típusú részvénypiaci világrendet. Az elmúlt félév már a nagyon szelektív részvénypiaci emelkedésről szólt. Az omikron szupervariáns megjelenésével csak a korábbi reflexek erősödtek fel.
Az oktatáspolitikai viták állandó motívuma Magyarországon az a kérdés, hogy mi legyen a falvak kisiskoláival. Egy olyan dologról van szó, amire ideológiai és politikai rétegek sokasága rakódott le, ezért szinte lehetetlen tisztán oktatási, a tanulás minőségéhez kapcsolódó érvek mentén gondolkodni róluk.
Októberben érdekes és elgondolkodtató bejelentés látott napvilágot, a Facebook nevet vált és Meta néven, megváltozott fókusszal folytatja tevékenységét. Vajon miért vált ekkorát ez a hatalmas pénztermelő gépezet? Miért foglalkozik az ott dolgozók nagy része a virtuális világhoz kapcsolódó fejlesztésekkel? Miért fejlesztenek architektúrát termék helyett? Miért toboroz 10 000 új munkaerőt csak Európában, hogy felépítsenek egy univerzumot? Ezeket a kérdéseket járom körül, időnként elszakadva a konvencionális gondolkodástól.
Elemzők szerint az ENSZ Glasgow-ban megrendezett 26. klímacsúcsa nem volt kellően ambiciózus, néhányan "hatalmas kudarcnak" nevezték azt. Még a csúcstalálkozó házigazdája, Boris Johnson brit miniszterelnök is elismerte, hogy a csúcson elért megállapodást „csalódást keltő” részek árnyékolják be. Ez aligha meglepő: ha visszatekintünk az elmúlt évekre, azt látjuk, hogy a legtöbb klímavédelmi ígéretet nem sikerült megvalósítani.
Az ESG, vagyis az Environmental, Social & Governance (Környezetvédelmi, Társadalmi és Irányítási) keretrendszer egyre... 
Az Északkelet-Ausztráliában található Nagy-Korallzátony még az űrből is fantasztikus látványt nyújt, de a jelentősége...
"Ne hagyjátok, hogy kicsinyes érdekek mozgassanak benneteket." A Budapesti Corvinus Egyetem az idei diplomaosztóra Szabó... 
Az ügyfeleim gyakran kérdezik tőlem, hogy mi a legjobb befektetés. Ez a kérdés mindig elszomorít, hiszen azt kell...
A rövidesen, egészen pontosan 2024. augusztus 1-én hatályba lépő (és utána több lépcsőben alkalmazandóvá váló)...
Nagyon terjed az Egyesült Államokban az új e-mailes átverések, amik pofonegyszerűek, mégis végtelenül hatásosak....
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
