On the other hand

Merre tart Mark Zuckerberg Meta Platformsra keresztelt Facebookja?

Tavaly év végén érkezett a bejelentés, hogy vélhetően az adatkezelési botrányaira is reagálva és mintegy "előre menekülve" Meta Platformsra változtatja a nevét a Facebook, mindezzel kapcsolatban az elsődleges kérdés a következő: vajon Zuckerberg másodszor is képes lesz létrehozni valami olyat, ami a saját területén meghatározza az internet fejlődési irányát és teljesen új üzleti ökoszisztémát teremt? Bár a vállalat óriási felhasználóbázisának és magasszintű hirdetési hatékonyságának köszönhetően biztatónak tűnik a futurisztikus "meta biznisz", a részvénypiac azonban az aktuális kihívásokra fókuszál - abból pedig akad bőven, lehet itt gondolni a felhasználószám csökkenő növekedésére, a TikTok hirdetési piacra való agresszív betörésére és az Apple adatkezelési szabályainak szigorítására például. Mindezek után néhány fontos kérdés maradt: hogyan és milyen hatékonyan reagált és reagál a Meta a legújabb kihívásokra? Mi a helyzet a szabályozási környezettel? A körülmények tükrében jó befektetés lehet a Meta?

Szinte borítékolható a gazdasági visszaesés: mekkora recesszió vár Magyarországra?

Közel fél évvel ezelőtt, a háború kezdetén megindult az esélylatolgatás a recesszió kapcsán. Egy fél év elteltével még mindig nagyon vegyes a kép, de az elmúlt két hónap gazdaságpolitikai változásaival együtt már szinte borítékolható a gazdasági visszaesés. A kérdés csupán annyi, technikai lesz ez vagy egy valódi, fájdalmas kiigazodás. A legrosszabb, hogy erre választ a számok talán csak 2023-ban adnak.

Mit tehet az EKB, hogy elkerüljük az adósságválságot?

Kedvezőtlen makrogazdasági környezet alakult ki Európában, hiszen a magas infláció mellett jelentős gazdasági lassulás látszik a régióban. Németország és Olaszország ebben a tekintetben kiemelten fontos, hiszen jelentős gázkitettséggel rendelkeznek Oroszországgal szemben, ráadásul az olasz eladósodottság világszinten is kimagasló GDP-arányosan. Éppen ezért nehéz helyzetben van EKB, amely igyekszik egyensúlyozni az infláció visszafogása és a gazdasági növekedés fenntartása között.

A kamatnak működnie kell – ami nekik Volcker volt, az nekünk Mohács

Lehetne itt a kályhától kezdeni, meg hogy Babilonban hogyan is volt a kamat, sok értelme nincs.
Itt a júliusi amerikai inflációs adat. Kedden láttuk, hogy mi volt a magyar adat, borítékolható volt az is, hogy milyen lesz a szerdai. Magas. Ez meglepetés bárkinek is? Kétlem.

Újabb rendkívüli nyugdíjemelésre lenne szükség már szeptemberben

A nyugdíjemelési korrekció békeidőszakra tervezett eljárása nem megfelelő a jelenlegi veszélyhelyzetben - ezért a nyugdíjak vásárlóértéke a megnyugtatónak szánt kormányzati kommunikáció dacára hónapról-hónapra romlik.

Időbüntetés a tőzsdéken: kegyetlen eseteket mutat a múlt

Időbüntetés a tőzsdéken az, amikor egy instrumentum hosszú időn át nem tud élete új csúcsára emelkedni. Egyedi részvényekben az amerikai piacon a 2021-es és 2022-es évben rengeteg hosszú időbüntetést láthattunk a 80-90 százalékot zuhanó papírokban. Kilenc hónaposnál hosszabb S&P 500 indexszintű időbüntetés azonban 2009 óta nem volt. Sokan nem is hiszik el, hogy létezhet ilyen, ám a részvénypiaci múlt kegyetlen eseteket tud mutatni.

Tévútra kényszerítenék a szegény országokat, miközben a gazdag világ is a fosszilis energiától függ

A gazdag világ fosszilis energiahordozókkal kapcsolatos képmutatása teljes mértékben megmutatkozik abban, ahogy reagált az Oroszország ukrajnai invázióját követő globális energiaválságra. Miközben a vagyonos G7-országok arra intik a világ szegény államait, hogy a klímavédelmi aggályok miatt csak megújuló energiaforrásokat használjanak, Európa és az Egyesült Államok könyörög az arab országoknál, hogy azok növeljék az olajkitermelésüket. Németország pedig újraindítja szénerőműveit, miközben Spanyolország és Olaszország az afrikai gázkitermelést pörgeti fel. Továbbá olyan sok európai ország kérte Botswanát a szénbányászatának fokozására, hogy az afrikai országnak meg kell majd háromszoroznia az exportját.

Mit tanulhatunk a tőzsdei pánikból és a gazdasági visszaesésből? 

Az első félév rekordesést hozott az amerikai részvénypiacokon, mégis közelebb az esés vége, mint azt elsőre gondolnák a befektetők. A történelem azt mutatja, hogy bár sokan prognosztizálnak további részvénypiaci esést, a történelmi tapasztalatok alapján csak rövidtávon lehet igazuk. Azok a befektetők, akik most kezdenek el bevásárolni, 2-3 éves időhorizonton nem hiszem, hogy tévedni fognak.

Ázsiából pótolhatják a dolgozókat: bérfeszültség és fluktuáció lesz Magyarországon?

Könnyebbé vált harmadik országból, így akár az ázsiai térségből érkező munkavállalók minősített munkaerő-kölcsönzőkön keresztüli alkalmazása. Azon túl, hogy egyes szektorok munkaerőhiánya, valamint a bizonytalan gazdasági kilátások miatt a munkáltatók számára egyre előnyösebb munkaerőt kölcsönözni, az új rendelet akár kedvezőtlen következményekkel is járhat a munkaerőpiacon: a harmadik országból érkező munkaerő miatt növekedhet a bérfeszültség és a fluktuáció.

Így lehet energiát megtakarítani az épületeknél

A 2022 februárjában kirobbant orosz-ukrán konfliktus hatalmas lökést adott az energia-függetlenségre való törekvéseknek az egész világon, de legfőképpen Európában, hiszen sajnálatos módon megmutatta, mi történik a primer-energiahordozók világpiaci árának rakétaszerű megugrásakor, ill. amikor kérdésessé válik, hogy holnap érkezik-e egyáltalán bármi is azon a bizonyos csövön keresztül. Ezek a hatások az elmúlt hetekben, sőt hónapokban nemcsak az állami költségvetésekre és nagyvállalatokra, de a kkv szektorra és magára a lakosságra is közvetlen, rendkívül negatív hatást gyakoroltak. Így vagy úgy, de mindenki érintett, a vállalatok között vannak, akik kénytelenek lehúzni a rolót, mások újragondolják stratégiájukat és vannak, akik állami mentőövért állnak sorban.

Élvezzük ki a nyár utolsó hónapját a tőzsdéken, mert utána könnyen elszabadulhat a pokol

Az augusztust általában a gyengébb részvénypiaci hónapok közé szokták sorolni a tőzsdei álmoskönyvek, ám az elmúlt években messze nem a rossz teljesítményekről szólt az év nyolcadik hónapja. Az alacsony forgalmak közepette 2018-ban, 2020-ban és 2021-ben is érdemi emelkedést hozott a nyár utolsó hónapja. Mind a három esetben közel azonos tőzsdei csillagállás hozta el ezt az emelkedést, és idén is szinte teljesen hasonló a helyzet. Egy lényeges különbséggel, ami nem más, mint a korábbinál jelentősen alacsonyabb várható csúcsérték.

Mire számíthatunk a gázpiacon és hogyan készülhetnek fel a vállalkozások a közelgő télre?

Az orosz földgázszállítások megszakítása miatt a magyar gazdaság a GDP 1–6,5%-ával zsugorodhat az IMF modellszámításai szerint. Ennek fényében különösen indokolt minél szélesebb körben szót ejteni a hazai földgázellátás lehetőségeiről, az esetleges korlátozásokról és a vállalkozások által adandó válaszokról. A kialakult hazai földgázhelyzet értékelése alapján pedig a következő megállapításokra juthatunk:

• A tárolók kulcsszerepet játszanak a hazai földgázkereslet kielégítésében, de tartósan nem képesek pótolni a kieső importforrásokat.
• Számos forgatókönyv szerint az elkövetkezendő tél végére a földgáz mennyisége kritikus mértékre csökkenhet.
• A vállalkozásoknak fel kell készülniük arra, hogy az elkövetkezendő télen a földgázellátásban fennakadások lehetnek.
• A vállalkozásoknak javasolt cselekvési tervet készíteni a válsághelyzetre, valamint a gázfogyasztásukat a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni. Becslésünk szerint ennek a csökkenésnek a százalékos mértéke akár két számjegyű is lehet, amely több százmillió m3 megtakarítást jelenthet.

Óriási a tét: 30 vagy 300 euróba fog kerülni a villamos energia a piacon?

Erőművek sokaságát kell üzemeltetni csak azért, hogy az áramfogyasztási csúcsokat az elektromos hálózat kezelni tudja, vagyis a fogyasztói igényeket kielégítse. De vajon fenntartható-e ez a modell egy olyan világban, ahol eddig ismeretlen energiaigények jelentkeznek például az elektromos autók tömeges töltésével? És ahol egyre több olyan megújuló forrásból származó energiát táplálnak a rendszerbe, melyek termelése akár egyik pillanatról a másikra megváltozhat, ha kisüt vagy elbújik a nap, ha elkezd fújni a szél vagy éppen megáll. Erre a kérdésre keressük a választ alábbi cikkünkben.

Magyarország az egyetlen kimaradó - Miért nem vagyunk "gázszolidárisak"?

Egészen elképesztő! Nem csatlakoztunk az uniós gázszolidaritási mechanizmushoz. Nem mintha meglepő lenne, hiszen mit szoktunk megszavazni mostanában. Az is igaz, hogy maga a mechanizmus elég pongyola, vannak benne sötét foltok, még szuverenitást is átruház vész esetén – ezek azok, amikre a legtöbb esetben és sokszor nem alaptalanul hivatkozni szoktunk elutasítás esetén. Mégis, a mostani helyzetben ez a kurucos kiállás azt feltételezi, hogy nem vagyunk az orosz csapelzárás által veszélyeztetett zóna szélén, többet fizetnénk egy ilyen dologba, mint amennyit kapnánk belőle. Illetve, hogy nekünk az orosz gáz akkor is jönni fog, amikor mindenki másnak nem.

Ideje volna Ukrajnában tárgyalóasztalhoz ülni? Nyugaton egyre többen ezt sürgetik

Nyár elejétől folyamatosan szaporodnak az – immár nyilvánosan is megpendíteni mert – kérdőjelek az ukrajnai háborúban eddig vitt nyugati politika bölcsességét, fenntarthatóságát illetően. Macron francia elnök szerint nem volna jó Oroszország „megalázására” törekedni, s még a helyesen-gondolkodó fősodor fáklyavivőjének számító New York Times is úgy véli: az ukrán konfliktus „kezd bonyolulttá válni”. Mindeközben pár hónapnyi diszkrét hallgatást követően imitt-amott megszólalnak a rutinosabb geopolitikai elmék. És ugyanazt üzenik. Ideje lenne megálljt parancsolni az első – mégoly nemes – felindulás vezérelte stratégiai-gazdasági ámokfutásnak, s helyette sürgősen következményekben, észszerűségben, felelősen kellene gondolkodni. Mert ha nem...

A földdel tették egyenlővé az elmúlt évek egyik legnagyobb sztárpapírját - Tényleg ennyi volt benne?

A Sea Limited a 2020-as és a 2021-es év egyik legnagyobb tőzsdei nyertese volt. A szingapúri szuperapplikáció nagyot ment mind a saját árbevételi számaiban, mind pedig a tőzsdei árfolyamban. A tavalyi év végén azonban megfordult a tőkepiaci széljárás, aminek köszönhetően az egyik legnagyobbat eső részvény lett a tavaly novemberben még 200+ milliárd dollárt érő internetes vállalat.

Az amerikai adóügyi válaszcsapás hatása: ha ez így marad, akkor szerintem vége

"Ennek akár nagyon rossz vége is lehet." Ilyesmi volt az első gondolatom, amikor értesültem róla, hogy az Egyesült Államok egyoldalúan felmondja a Magyarországgal 1979-ben megkötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt.

Árrögzítés és keresletélénkítés cserearány-veszteség idején

A 2021 végén, illetve 2022 elején tapaszalt 6, illetve 7%-os cserearányromlás brutális reáljövedelem-kivonást jelentett a magyar gazdaságból. A külső egyensúly alakulásával foglalkozó elemzések többnyire adottnak tekintik, hogy a cserearány-veszteséggel együtt jár a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg romlása, ez azonban – különösen a romlás mértékét tekintve – egyáltalán nem magától értetődő. A cserearányromlás elsődlegesen nem a külkereskedelmi mérleget befolyásolja, hanem a megtermelt hazai jövedelem reálértékét (vásárlóerejét) csökkenti, így csak akkor okozhatja a külső egyenleg romlását, ha a gazdaság szereplői együttesen nem képesek – vagy a gazdaságpolitika nem engedi őket – alkalmazkodni a reáljövedelem-veszteséghez. 2022 első negyedében e veszteség a GDP volumenének az előző év azonos negyedévéhez viszonyított növekményének 85%-át vitte el, így a GDP 8,2%-os növekedéséhez képest mindössze 1,2%-kal nőtt a bruttó hazai reáljövedelem (real gross domestic income, RGDI), amely a megtermelt GDP cserearány-veszteséggel kiigazított mértékét, a GDP-volumen vásárlóerejének változását mutatja. Eközben a belföldi felhasználás volumene 11,5%-kal emelkedett, ami a GDP növekedéséhez képest eleve 3,3 százalékpontnyi túlkeresletet jelez, ha azonban az RGDI változásához viszonyítunk, 10,3 százalékpont a diszkrepancia. Ez nem csupán a tényleges túlkereslet mértékét mutatja, hanem azt is, hogy a gazdaság szereplőinek még csak esélyük sem lehetett az alkalmazkodásra: az árrögzítésekkel kombinált kormányzati keresletélénkítés jócskán rátett a külső egyensúlynak az árveszteségből eredő, többé-kevésbé elkerülhetetlen romlására. Előre tekintve pedig az a probléma, hogy a kormányzati intézkedésekkel megemelt belföldi felhasználás reálszintje a bruttó hazai reáljövedeleménél jóval magasabbra került. Ezért csak a termeléstől számottevően elmaradó belföldi felhasználás-változás akadályozhatja meg a külső egyensúly további romlását – változatlan cserearányokat feltételezve. Ez még inkább érvényes, ha tovább romlanak a cserearányok.

Tényleg jó a bankoknak a kamatemelés?

Bár az általános piaci vélekedés szerint a bankoknak kedvező a kamatok emelkedése, az európai bankindex mégis jelentős esés szenvedett el az idei év első felében. Utóbbi részben visszavezethető a háborúra, de a magasabb kamatok alacsonyabb hitelnövekedéshez is vezetnek, ráadásul az eszközminőség romlását okozzák. Felmerül tehát a kérdés: tényleg jó a bankoknak a kamatemelés?

Magyarország komoly kihívás előtt: a közoktatásnak kulcsszerepe van a fenntartható növekedésben

A közoktatás egy rendkívül fontos eleme a fenntartható növekedésnek, de sok nehézséggel szembesül hazánkban, főleg vidéken a kisebb városokban és településeken. Elkerülhetetlen, hogy hatékony válaszokat, megoldásokat keressünk a problémákra. Az alábbi írás erre tesz kísérletet.