Békeköltségvetést készít a kormány 2025-re - többek között ez is kiderült Orbán Viktor szombati, Tusványoson elmondott beszédéből. Ennek legérdekesebb és legkonkrétabb része - leszámítva az 50-60%-os, majd a 30%-os GDP-arányos adósságráta-cél megnevezését, amelytől manapság Magyarország inkább távolodik, ugyanis emelkedik az adósság - a családoknak tett új kormányzati vállalást, amiről a következőket tudjuk:
- 2025-ben a gyerekek után járó családi adókedvezményt meg akarja duplázni a kormány.
- Egy év alatt, valószínűleg nem egy, hanem két lépésben. (A videós közvetítésben ide kattintva indítható el ez a releváns részlet.)
- Belátható időn belül az összes, magyaroknak járó támogatást, például a családtámogatást kiterjeszti a kormány a magyarok lakta területekre az országhatárokon kívül is. Pontos dátumot ehhez nem társított a miniszterelnök. (Mivel erről konkrét számok és céldátum nem ismert, ezért ennek a költségvetési hatásával egyelőre nem tudunk foglalkozni.)
Két célja is lehet ezzel a kormánynak
Orbán Viktor indoklása a konkrét családtámogató intézkedés megnevezése előtt az volt, hogy meg kell állítani a demográfiai hanyatlást az országban. "Jól indultunk, de most elakadtunk, új lendületet kell vennünk" - jelezte a kormányfő a bejelentés hátterét, és valójában önkritikusan elismerte, hogy ezen a téren nem áll túl jól a kormány.
Aktuális magyarázatot is találhatunk a miniszterelnök bejelentése mögött. Épp ezen a héten pénteken derült fény arra a KSH adatközléséből, hogy júniusban 6000 közelébe süllyedt a születésszám Magyarországon. Ilyen alacsony számokat az elmúlt 20 évben nem láttunk. Közben pedig az is megállapítható, hogy a teljes termékenységi arányszám lendületes süllyedése kedvezőtlen trendet ígér. Cikkünkben arra is rámutattunk, hogy a KSH 2003-tól teszi elérhetővé a születésszámot havi bontásan, ezért biztosan csak annyit tudhatunk, hogy azóta egyetlen hónapban sem született olyan kevés gyerek, mint idén júniusban. Ugyanakkor az éves születésszám alakulása alapján nem tudjuk kizárni, hogy utoljára az 1800-as években jöhetett világra ennél kevesebb gyermek egy hónapban. Nagyon úgy tűnik, hogy az állam bőkezű családtámogató intézkedései nem képesek önmagukban megfordítani a kedvezőtlen trendet.
Feltételezhetően ugyanakkor nem csak demográfiai célja van ezzel a lépéssel a kormánynak. A jelek szerint ismét fókuszba kerülhet a gazdaság élénkítése, ugyanis Nagy Márton az Inforádiónak nyilatkozva jelezte: kisvállalkozói- és újabb családvédelmi akciótervet készít a kormány a jövő évre, az elképzeléseket ősszel tárgyalják. Elmondása szerint a cél a növekedés beindulásának támogatása, és azt jelezte, hogy 2% feletti GDP-növekedés jöhet össze idén, ami viszont rosszabb, mint a 2,5%-os eddigi kormányzati prognózis. A kilábalás tehát nem úgy megy idén, ahogy a kormány legújabb tervei szólnak (emlékezetes, az év elején is még 4% körüli GDP-növekedést vázolt fel a kormány), és ezt a kilábalást szeretné megtámogatni jövőre a kormány gazdaságélénkítő lépésekkel, amelyek egyike lehet akár a családi adókedvezmény mértékének duplázása. Egy ilyen intézkedés hatására ugyanis éves szinten akár több százezer forint is a családok zsebében maradhat, amit a kormány reményei szerint minél nagyobb arányban elfogyasztanak, ami támogathatja a gazdasági növekedés helyreállását.
Két legyet ütne tehát egy csapásra a kormány, de
mindkét cél teljesülése egy nagyon fontos tényezőn áll vagy bukik: a lakosság bizalmán és jövőbe vetett hitén múlik.
De konkrétan ezért is léphetett most a kormány
Igazából a családi adókedvezmények terén egyfajta kényszerhelyzetben is van a kormány az elmúlt évek magas inflációs környezete miatt. Épp májusban mutattuk be részletesen, hogy a magas inflációt lekövető magas béremelések (2022-ben és 2023-ban) ütemét a családi adókedvezmény rendszere egyáltalán nem követte le. A családi adóalapkedvezmény mértéke 2016 óta szinte változatlan (kivéve: a kétgyermekeseknek 2019-ben nőtt a támogatás mértéke havi 40 ezer forintra), tehát az adóterhelésre gyakorolt kedvező hatása évről évre csökken, annál nagyobb mértékben, minél nagyobb mértékben nő a vizsgált időszakban a bruttó átlagkereset.
Vagyis a kormány a 2025-ben esedékes
családi adókedvezmény-növeléssel igazából ennek a támogatásnak a reálértékének a javítását igyekszik helyreállítani.
Az is ismert már több hónapja, hogy ez a családoknak szánt "ajándék" ott volt már egy ideje a kormány asztalán. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy májusi Kormányinfón ismerte el egy válaszában, hogy "a családi adókedvezmények kisebb segítséget jelentenek ma a családoknak, mint a bevezetésükkor". "A kormány foglalkozik ezzel, szeretné növelni is a mértéket. Amint rendelkezésre áll erre szabad forrás, a prioritási lista első helyén lesz a családi adókedvezmény növelése" - vetítette előre már akkor a tárcavezető.
A családi adókedvezmény emelése tehát a reálérték javítása szempontjából is érthető lépés, valamint beleillik a kormány elmúlt években meghozott gazdaságpolitikai lépéseinek sorozatába. Emlékezetes, a kormány 2020. január 1-jétől meghirdette a négy- vagy többgyermekes anyák, 2022. január 1-től a 25 év alatti fiatalok személyi jövedelemadó-mentességét. És azt is érdemes felidézni, hogy 2023. január 1-jétől az átlagbérig terjedő szja-mentességet élveznek a 30 év alatt gyermeket vállaló nők is annak az évnek a végéig, amelyben betöltik 30. életévüket.
Ennyivel járhatnak jobban a családok
A jelenlegi kedvezmények összege adóban kifejezve gyermekenként egygyermekes családok esetén 10 ezer forint, kétgyermekes családok esetén 20 ezer forint, három vagy többgyermekes családok esetén 33 ezer forint. Ha az adott dolgozónak tehát van megfelelő mértékű adóalapja, akkor a havi nettó fizetése 10, 40, vagy 99 ezer forinttal lesz magasabb a gyerekei után elszámolva (a mostani információk szerint 2025 végére).
Minden, amit tudni kell a jelenlegi szabályokról, ide kattintva olvasható el.
Az Orbán Viktor által most kilátásba helyezett, és várhatóan 2025 második felében (teljes egészében) megvalósuló adókedvezmény-duplázás tehát:
- Az egygyermekes családok számára havi 10 ezer forintnyi nettó jövedelemjavulást, éves szinten (2025 után várhatóan 2026-tól) 120 ezer forintnyi "gazdagodást" jelent. (2025-ben így javulhat a pozíciójuk hangsúlyozottan leegyszerűsítő számításaink szerint: januártól júniusig 6*5 ezer forint, ha az első félévben másfélszerez a kormány, júliustól decemberig 6*10 ezer forint, ha a második félévre dupláz a kormány. Ez összesen 90 ezer forint.)
- A kétgyermekes családok számára havi 40 ezer forintos nettó jövedelemjavulás történik, melynek hatására éves szinten (2025 után várhatóan 2026-tól) 480 ezer forinttal jár jobban az érintett család. (2025-ben így javulhat a pozíciójuk: januártól júniusig 6*20 ezer forint, ha az első félévben másfélszerez a kormány, júliustól decemberig 6*40 ezer forint, ha a második félévre dupláz a kormány. Ez összesen 360 ezer forint.)
- A három vagy többgyermekes családok esetében havi 99 ezer forint nettó jövedelemjavulás történik, melynek hatására éves szinten (2025 után várhatóan 2026-tól) 1.188.000 forinttal járnak majd jobban. (2025-ben így javulhat a pozíciójuk: januártól júniusig 6*50 ezer forint, ha az első félévben másfélszerez a kormány, júliustól decemberig 6*49 ezer forint, ha a második félévre dupláz a kormány. Ez összesen 891 ezer forint.)
Egyéni, családi szinten tehát sok esetben nem kevés jövedelemjavító összegekről beszélünk (ha és amennyiben az adott család rendelkezik ilyen mértékű adóalappal), kérdés, hogy ezzel a jövedelemnövekménnyel az érintett háztartások (több mint 900 ezer család) mihez kezdenek: elfogyasztják, megtakarítást növelnek, vagy adósságot építenek le belőle.
Mit jelent ez a költségvetésnek?
Aki követte a költségvetés helyzetéről és kilátásáról szóló híreket legalább a Portfolio hasábjain, annak nem lehet teljesen váratlan ez a mostani bejelentés. Elemzéseinkben már bemutattuk, hogy a kettős, egymással ellentétes nyomás alatt áll: egyszerre kell rendbe tennie a költségvetést, és közben pedig a 2026-os választásokhoz közeledve magának mozgásteret kellene csinálnia a költekezéshez. A két héttel ezelőtt bejelentett több százmilliárd forintos adóemelési csomag (ami tartalmaz plusz elemeket is) tulajdonképpen az első lépcső ebben a folyamatban. De mint arra rámutattunk korábban, a költségvetési kiigazító lépések nagyjából arra elegendőek, hogy befoltozza a kormány a 2024-es és 2025-ös költségvetést.
Az nem ismert, hogy miből lesz pénze az államnak jövőre a családi adókedvezmény megduplázásának fedezetére.
Az, hogy a kormányfő két lépcsőben tervezi megemelni a családi adókedvezmény mértékét szintén arra utal, hogy még tennie kell a kormánynak annak érdekében, hogy ez beleférjen a 2025-ös büdzsébe.
A részleteket minden bizonnyal az idén novemberben benyújtandó 2025-ös "béke" költségvetéséből tudjuk majd meg, de addig is becsülhető az új adóintézkedés költségvetési hatása. A 2025-ös költségvetésre gyakorolt adóbevétel-csökkentő hatás kiszámolásához érdemes kiindulni abból, hogy a kormány eredeti számításai szerint 2024-ben a családi adóalap-kedvezmény 318-323 milliárd forint (2024-es büdzsé mellékletének 46. oldala) lehet. Ha azzal a leegyszerűsítő feltételezéssel élünk, hogy minden jelenlegi kedvezményezett esetében duplázódik automatikusan az adókedvezmény havi mértéke (ez nagyon megengedő feltételezés, mert nem valószínű, hogy minden érintett rendelkezik ekkora adóalappal, vagyis becslésünk felüllőheti a valójában kieső adóbevétel összeget), valamint abból indulunk ki, hogy a kormány két lépcsőben alkalmazza a kedvezménynövelést 2025 folyamán (2025 első felében például 1,5-szeresre növeli, 2025 második felében 2-szeresére), akkor az első félévben érvényesül a félévnyi adókiesés fele, a második félévben érvényesül a félévnyi adókiesés. Vagyis összesen 80+160 milliárd forint lenne legfeljebb az adókedvezmény hatása, összesen legfeljebb
240 milliárd forinttal járna rosszabbul a költségvetés (az adókedvezmény duplázása hatására), és ennyi maradna az érintett családok zsebében pluszban 2025-ben.
Mindezek után kíváncsian várjuk az ősszel benyújtandó 2025-ös költségvetést és új adócsomagot, hogy megjelennek-e benne már a részletes adókedvezmény-szabályok, valamint hogy a kormány miként csinál ennek az adókiengedésnek helyet a büdzsében a 3,7%-os jövő évi hiánycél tartása mellett.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
