2022. április 26-án az orosz Gazprom vállalat beszüntette a gázszállítást Lengyelország felé, majd április 27-én Bulgária felé. A szállítások felfüggesztését azzal indokolták, hogy mindkét ország vonakodott átállni a rubelben való fizetésre.
Az EU és szövetségesei villámgyors szankciókat léptettek életbe Oroszország ellen, miután az február 24-én megtámadta Ukrajnát. Ezután még három uniós szankciós csomag lépett életbe, egyre fokozva a nyomást Putyinon. A közös vonás ezekben az intézkedésekben, hogy eddig még nem sikerült az orosz erőket meghátrálásra kényszeríteni, illetve hogy az orosz energiahordozók (gáz, olaj és szén) kimaradtak a szankciók alól. Ez most talán változni fog, miután április 5-én a bejelentették az ötödik szankciós csomagot, ami már az orosz szénre is kiterjed, és Ursula von der Leyen bizottsági elnök arra is utalt, hogy akár az olaj és a gáz is terítékre kerülhetnek.
Az olaj sokkal több bevételt hoz Oroszország számára, mint a gáz: 2021-ben csaknem háromszoros volt a különbség az olajból és a gázból származó exportbevételek között. Vagyis ha csökkenteni szeretnénk Vlagyimir Putyin orosz elnök bevételi forrásait, akkor az olaj jobb célpont, mint a gáz.
Emmanuel Macron francia elnök számára zsúfolt volt a múlt hét, hiszen február 7-én, hétfőn Putyin orosz elnökkel találkozott Moszkvában, utána rögtön Kijevbe utazott, hogy megpróbáljon közvetíteni a két szemben álló fél között. Csütörtökön pedig hatalmas energiaprogramot jelentett be hazai közönség előtt, a kelet-franciaországi Belfort városában, amelynek legfontosabb eleme hat új nukleáris reaktor felépítése a francia karbonsemlegesség elérése érdekében.
A tartósan magas gázárak a legjobb esetben is kitartanak 2023 közepéig, de még hosszú távon, 2030-ig sem várható a gázpiaci helyzet jelentős javulása. Így lehet, hogy az árampiaci őrület is elhúzódik addig.
A december 7-én hivatalosan is aláírt német koalíciós szerződés alapján igencsak ambíciózus klímavédelmi célokat tűztek ki maguk elé a piros-sárga-zöld kormánykoalíció tagjai. Ez részben a klímavédelmi törvénynek köszönhető, amely 2030-ig 65%-os széndioxid-kibocsátáscsökkenésre, 2045-ig (5 évvel az uniós célpont előtt) a klímasemlegesség elérésére kötelezi a német kormányt, részben pedig annak, hogy a zöldek első alkalommal kapnak helyet a szövetségi kormányban. Kétséges viszont, hogy a koalíció minden vállalása teljesíthető és sikerül elérniük, hogy a 2030-ra 680-750 TWh-ra növekvő bruttó energiaigény 80%-át megújuló erőforrásokból fedezzék.