Nemzetközi gazdaságpolitikai célként a hiperglobalizáció nagyrészt azon bukott meg, hogy támogatói arra törekedtek, hogy túlszabályozzák a határokon átnyúló hatásokkal járó nemzeti intézkedéseket. Sokkal jobb megközelítés lenne, ha csak azokra az intézkedésekre összpontosítanának, amelyek egy adott ország számára úgy biztosítanak előnyöket, hogy az teljes mértékben más országok kárára valósul meg.
A Federal Reserve több mint egy év szünet után szeptemberben újra csökkentette az irányadó kamatot, amit az infláció lassulása tett lehetővé. A további kamatvágásokra irányuló várakozás segíthet stabilizálni a gazdasági növekedést az USA-ban és enyhítheti a globális pénzügyi környezetet, ami a feltörekvő piacok számára is kedvező hatású lehet. Mindez egy puha landolást vetít előre, így elkerülhető a recesszió az Egyesült Államokban. De milyen hatása lehet a lazítási ciklusnak a kötvényekre és a részvényekre?
A deepfake ma már a második leggyakoribb támadási technika a kiberbűnözésben, hatalmas károkat képes okozni a rendkívül kifinomult támadási forma. Rendszeresen használják pénzügyi csalásokhoz, HR felvételi folyamatok meghekkelésére, vagy akár politikai célokra. Milyen startégiák léteznek a szofisztikált támadások kivédésére? Mutatjuk.
Mindig meglepődöm, amikor azt hallom értelmes emberektől, hogy a túlzottan egyenlőtlennek tartott, már megállapított nyugdíjakat nem százalékosan, hanem azonos összeggel kellene emelni. Ebben az írásban megpróbálom megvilágítani, hogy minden ellenkező látszat ellenére az inflációt követő rendszerben – legalábbis első közelítésben – a százalékos emelés (az indexálás) a helyes, és megfelelő módosítással megmenthető. Egyébként a magyar nyugdíjrendszerben felhalmozódó feszültségeket másképp kellene megoldani: gyorsan felzárkóztatni a legkisebb nyugdíjakat, az induló nyugdíjaknál visszatérni a járulékalap plafonjához, és jól beállítani a degressziót.
Az amerikai elnökválasztási verseny véghajrájában Donald Trump és Kamala Harris egymással versengő terveket hangoztat azzal kapcsolatban, hogy középosztálybeli munkahelyeket hoznak létre a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező munkavállalók számára a feldolgozóipar újjáélesztésével. A két elnökjelölt azonban nemcsak a választópolgárok egy letűnt korszak iránti nosztalgiájára játszik, hanem figyelmen kívül hagyja azt is, hogy a feldolgozóipar jelenleg a növekedés és a lehetőségek forrásaként kisebb (az idők folyamán lecsökkent) szerepet játszhat.
Mivel a klímavédelmi politika egyre jobban növeli az emberek megélhetési költségeit, és eközben szinte semmi eredménnyel nem jár, a választópolgárok egyre inkább belefáradtak a nagyszabású zöld ígéretekbe. Csak remélni tudjuk, hogy ez a fajta negatív reakció jobb, olcsóbb és hatékonyabb intézkedésekhez vezethet.
Október végére 4,3% fölé emelkedett az amerikai 10 éves kötvény hozama, ami szeptember közepén még csak 3,6% volt, azaz mintegy 70 bázispontos hozamemelkedés tanúi lehettünk alig több, mint egy hónap alatt. Történt mindez annak ellenére, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) megkezdte a kamatvágási ciklusát és azonnal a korábban jellemző mérték kétszeresével, 50 bázisponttal csökkentette az irányadó alapkamatot. A hozamemelkedés komoly meglepetésként érheti a (kis)befektetőket, ennek hatására ugyanis a kötvényekben tartott megtakarítások értéke jelentős mértékben csökkent.
Az elmúlt három évtizedben sok viszontagságos időszakot megélt a magyar gazdaság, kezdve a rendszerváltást követő transzformációs válságtól, a 2008-as világgazdasági válságon át egészen a pandémiáig. Ezekből a sokkokból rendszerint fel tudtak épülni a vállalatok, azt sajnos azonban nem mondhatjuk, hogy erősebben kerültek volna ki. A válságok komoly nyomot hagytak és rendre átformálták a cégek gazdasági környezet érzékelését. Ezek a konjunkturális érzékelések fontos szerepet töltenek be a vállalkozások tervezésében, hiszen jövőbeni beruházásaikat, üzleti stratégiájukat a jelen és a múltbéli tapasztalatok alapján alakítják ki.
Íme egy egyszerű jóslat: a brit pénzügyminiszter, Rachel Reeves október 30-án bemutatandó költségvetési tervezete szinte senkinek sem fog tetszeni. A londoni kormány első jelentős költségvetési kezdeményezését mégsem ezek alapján kell értékelni, és az azt kidolgozókat sem aszerint kell megítélni, hogy képesek-e megfelelni a velük szemben támasztott összes elvárásnak. Ha ezt tennék, annak legvalószínűbb eredménye csalódást keltő növekedési adatok és pénzügyi instabilitás lenne.
Az elmúlt hónapokban két nagyon fontos fejlemény volt a globális energiapiacon, ami számomra egy fontos irányváltást mutat. Az egyik ilyen Kína döntése – az ország a nehézgépjárművek jelentős részét cseppfolyós földgáz meghajtásra kívánja átalakítani, míg a könnyű gépjárművek esetében az elektromos meghajtás térnyerése látszik nyerő stratégiának, szintén a központi kínai kommunista párt irányítás óhajának megfelelően. Ez a döntés, különösen a nehézgépjárművek esetén, a cseppfolyós földgáz iránti kereslet növekedését, illetve a kőolaj kínai fogyasztásának csökkenését okozza. A másik érdekes fejlemény az amerikai IT szektor választása: a Google és a Microsoft is a nukleáris energia mellett döntött, amikor szervereik hosszútávú energiaellátása mellett tették le a voksukat. Ez pedig önmagában egy fontos lépés lehet, mert az adatközpontok egyre nagyobb hányadát teszik ki az amerikai áramfogyasztásnak. Ha hihetünk az előrejelzéseknek, az amerikai elektromos áramfogyasztás 8% és 20% közti része jöhet a szerverközpontok felől 2030-ra, amit a mesterséges intelligencia keresések hajtanak különösen. Ez az adat tavaly mindössze 3% volt, vagyis jelentős növekedés lehet az amerikai áramfogyasztásban a Google és társainak köszönhetően.
Napjainkban a járműipar történetének egyik legnagyobb változásán megy keresztül, ugyanis a hosszú évtizedek óta használt belső égésű motorokat egyre inkább felváltják a hibrid és elektromos hajtásláncok. Még ha az utóbbi hónapokban meg is tört az elektromos autók értékesítése, a jövőben várhatóan tovább emelkedik az értékesítési arányuk. Magyarországon a járműipar a kulcságazatok közé tartozik, így a gazdaság fejlődésének szempontjából alapvető fontossággal bír, hogy ne legyünk vesztesei ennek az átállásnak, sőt, az iparágban történő változások lehetőséget kínálnak arra, hogy esetleg még erősebb pozícióval rendelkezzen az ország az európai autógyártásban. Ebben a cikkben azt járom körül, milyen szerepet tölt be Magyarország Európában és hogyan változik a szerepe a zöld átmenet során.
A közelmúltban kisebb verseny alakult ki a kormány és a Tisza párt között arról, hogy milyen bérszint elérését kínálják a magyar társadalomnak a következő választási ciklus közepére vagy végére. A kormány terve: 1000 eurós minimálbér és egy millió forintos bruttó kereset 2028-ra. A Tisza párté: 1 millió forintos minimálbér 2030-ra.
Vlagyimir Putyin Ukrajna elleni háborújának harmadik évfordulójához közeledve az orosz gazdaságot érintő pénzügyi, technológiai és demográfiai nehézségek súlyosabbak, mint ahogy azt általában gondolják. Ellentétben azzal, amit a Kreml szeretne elhitetni, az idő nem Oroszország kezére játszik.
Az elismerés hiánya a harmadik leggyakoribb ok, amiért az emberek felmondanak a munkahelyükön, mégsem helyezünk rá kellő hangsúlyt. Cikkünkben a pszichológia szemüvegén keresztül a következő kérdésekre keressük a választ: Miért vágyunk az elismerésre? Miért fontos, hogy a munkáltató és a felettesek elismerjék az alkalmazottak munkáját? Milyen lehetőségeink vannak az elismerés gyakorlására?
Jahja Szinvár, a Hamász vezetőjének kiiktatása fontos szimbolikus és politikai győzelmet jelentett Izrael számára. Az október 7-i támadás kigondolója és végrehajtója szinte Oszama bin Ladenhez hasonló szerepet játszott az izraeli közbeszédben, megtestesítve az elsőszámú közellenséget. Ebből kifolyólag sokan reménykedtek benne, hogy halála fordulópontot jelenthet a gázai háborúban, és kiújulhat az esély egy tűzszünetre. Ennek megfelelően Blinken amerikai külügyminiszter a napokban ismét a térségbe látogatott, hogy meggyőzze Izraelt és a térségbeli partnereket a tárgyalások újraindításáról.
A vállalkozások minden területen gyakran nagyon hasonló problémákkal küzdenek, ami alól a kiberbiztonság sem kivétel. Tapasztalataink alapján – legyen szó kisebb civil szervezetek támogatásáról vagy több millió eurós, évekig tartó projektekről – összegyűjtöttük azokat a legfontosabb tanulságokat, amelyek segíthetnek az üzleti vezetőknek abban, hogy jobban kezeljék cégük kiberbiztonságával és digitális rezilienciájával kapcsolatos kihívásaikat.
Az Európai Uniónak van talán a legnagyobb szüksége az intézményrendszer átalakítására, hogy reagálni tudjon a jelenlegi polikrízisre. Megfelelő háttérrel rendelkezik is ahhoz, hogy ezt a folyamatot megvalósítsa. A döntő tényező a világos jövőkép kialakítása, az együttműködés kulcsfontosságú területeken történő elmélyítése, valamint egy alapvetően új szervezeti keretrendszer létrehozása lesz.
A forint korábban is látványosan érzékeny volt a külső sokkokra, így nem meglepő, hogy az elmúlt hetek fejleményei láttán leértékelődött a magyar deviza. A rövid távú kockázatok között a legjelentősebb az amerikai elnökválasztás, amely a feltörekvő devizák mindegyikét nyomás alá helyezi. Egy esetleges hármas republikánus győzelem további leértékelődést hozhat, a forint számára rövid távon inkább a demokrata jelölt győzelme hozhatna enyhülést. Az MNB a szigorú előretekintő iránymutatással egyelőre megtette, amit megtehetett, ennél keményebb lépésre csak akkor számíthatunk, ha a devizagyengülés kontrollálatlanná válna. Van esély rá, hogy év végére visszatér 400 alá az árfolyam, ám ez csak átmeneti lesz: 2025 ismét forintgyengülést hozhat.
A legújabb kormányzati elképzelések szerint az idei évre várható 1,5–2% körüli gazdasági növekedést követően a magyar gazdaság az elkövetkező két évben már a 3–6%-os növekedési sávba léphet, később pedig akár a sáv felső részének elérése is realitássá válhat. A gazdasági növekedés gyorsulására vonatkozó nézetek azért is meglepőek, mert a munkaerőtartalékok kimerülésével a foglalkoztatottság növekedése a közeljövőben az elmúlt évtizedben megszokottnak a töredékére eshet vissza, ami a gazdasági növekedés lassulását, nem pedig gyorsulását vetíti előre. Ráadásul a közgazdaságtudomány növekedéselméleti területe – ha a foglalkoztatás számottevő növelésére nincs mód – a 4,5–5% körüli gazdasági növekedés elérését a hozzánk hasonló fejlettségi szinten lévő országok esetében határozottan a közgazdasági irracionalitás kategóriájába sorolja.
A gazdasági semlegesség pusztán szemantikai értelemben azt jelenti, hogy egy zajló vagy eljövendő katonai vagy gazdasági hadviselésben a semlegességét deklaráló fél kereskedelmi, üzleti értelemben nem szeretne részt venni. Jellemzően kis, kiszolgáltatott országok üzenetei a külvilág felé, legfőképpen az őt fenyegető nagyhatalmak irányába, miszerint ők nem fognak senki oldalára állni, nem segítik az ellenséget sem, tessék őket békén hagyni. Ugyanakkor a kinyilatkoztatásnak önmagában alig van jelentősége. A gazdasági hadviselésnek még a valós háborúknál is kevésbé létezik nemzetközi jogi szabályozása, legfeljebb szélsőséges esetekben, blokádok és szabotázs esetén van mire hivatkozni. A gazdasági háborúk esetében a vadon törvénye és a gazdagabb akarata érvényesül. Ennek megfelelően a semlegesség próbája a hosszabb távú viselkedés, a nagyhatalmakat egyedileg kell meggyőzni arról, hogy az ország nem pártos fél.
Kezdetben a közösségi média csupán izgalmas újdonságnak tűnt, amiről senki sem gondolta volna, hogy néhány év... 
A közelmúltban hatályba lépett és több lépcsőben alkalmazandóvá váló MI Rendelet mellett az Európai Bizottság...
Hogyan ment pénz egy olyan autóba, ami nem is volt Jani bácsié? The post Az autó, ami nem is volt - ÍNSZE S2E6 first...
Nemrég nagyot ment, hogy egy lista szerint Budapest a világ legjobb városa a digitális nomádoknak. De a lista módszertana...
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Jó néha olyan összehasonlítást találni, ahol Magyarország nem a legrosszabbak egyike között van. Ilyen a mobillefedettség...
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
