Nyakunkon az újabb "devizahiteles" válság? - Soha nem látott összegben adósodnak el a magyarok

Először is igen, a háztartások hitelfelvétele összegszerűségét tekintve tavaly valóban új csúcsot döntött: az MNB adatai szerint csak a kereskedelmi bankokkal 2759 milliárd forintnyi hitelszerződést kötött a lakosság, ilyen magas összegre még nem volt példa.

És igen, a friss jegybanki adatok szerint elmúlt 12 hónapban felvett 2915 milliárd forintnyi háztartási hitel is abszolút történelmi rekordot jelent. Az utóbbi időben több olyan év is volt, amikor nagyobb összegben vettünk fel hitelt, mint a 2008-as válságot megelőző devizahiteles boom időszakában.

Ehhez képest talán meglepő, hogy a háztartások fizetőképességével semmi gond nincs. A nem teljesítő hiteleknek nemcsak az aránya, hanem az állománya is csökkent a legfrissebb, a tavalyi év egészére vonatkozó statisztikák szerint. Historikus mélypont közelébe, 1,29 százalékra csökkent a magyar bankrendszerben a 90 napon túl nem teljesítő lakossági hitelek aránya 2024 végére, nincs gond tehát a törlesztési képességgel. Ez elsősorban a magas foglalkoztatási adatoknak köszönhető, másodsorban pedig a hitelek jó jellemzőinek: hosszú évek óta nem jellemző az 5, sőt a 10 évnél rövidebb kamatperiódusú hitelfelvétel, a korábban felvett változó kamatozású hiteleket pedig 2022 januárja óta a kormány által bevezetett kamatstop védi.

Akkor most mégsem vagyunk túladósodva? Nem bizony, a nominális számok ugyanis nem szabad, hogy megtévesszenek minket. Decemberben mutattuk be alábbi ábránkat, amelyen azt ábrázoltuk, hogy miközben nominálisan újabb és újabb csácsoggat döntöget a háztartások lakáshiteltartozása, az árváltozásokkal korrigálva legfeljebb a 2005-ös, a devizahiteles felfutást megelőző szinten vagyunk. Tovább javít a képen, hogy akkor nagyon terjedtek a szabad felhasználású jelzáloghitelek, ma ilyet alig vesz fel bárki is.

Nem nőtt a hitellel rendelkezők száma sem, épp ellenkezőleg. A túladósodásra leginkább hajlamosító lakáshitelek esetében 2008 végéhez képest, vagyis 16 év alatt 22%-kal csökkent a szerződések darabszáma, és az új hitelfelvételek számában is messze vagyunk a korábbi csúcsoktól.

Olyannyira nem vagyunk túladósodva, hogy nemzetközi összevetésben is nagyon rosszul áll a magyar a hitelpiacunk. GDP-arányos hiteltartozásban és egy főre eső lakáshitel-összegben csak Romániát előzzük meg a tavalyi adatok szerint, jövedelemarányosan pedig abszolút utolsók vagyunk az EU-ban.

Magyarországon 3,4 millió háztartás él saját, és 376 ezer bérelt lakásban. Bár nemzetközi összevetésben is magas a saját ingatlannal rendelkezők aránya, és rendkívül komplex a magyar otthonteremtési támogatási rendszer (amely inkább kiegészítője, mint helyettesítője a banki hitelfelvételnek) az MNB 2020-as vagyonfelmérésének részletes adatai szerint a saját lakásban élő családok mindössze 15%-ának van lakáshitele.

Még amelyik családnak van is lakáshitele, annak is nagyon alacsony a tartozása nemzetközi összevetésben. Egy átlagos lakáshiteles háztartásnak nagyjából 7,0 millió forintnyi fennálló lakáshiteltartozása van, ami 18 ezer eurót jelent, és ezzel sereghajtók vagyunk az egész Európai Unióban. Euróban számítva Romániában több mint háromszor, az EU átlagában csaknem hétszer akkora az átlagos lakáshitel-tartozás, mint nálunk – derült ki nemrég a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáján Virág Barnabás MNB-alelnök előadásából.

Nincs elég jövedelmünk a hitelfelvételhez – gondolhatnánk, csakhogy még azt sem lehet állítani, hogy a magyarok jövedelméhez képest kifeszített lenne az eladósodottság. Régiós összevetésben átlagosnak, az uniós rangsorban alacsonynak mondható a jövedelemarányos törlesztőrészlet, az ingatlanérték-arányos eladósodottság szempontjából pedig egyedül Ausztriát előzzük meg.

Az MNB korábban 2023 utolsó negyedévére vonatkozóan mutatott be nekünk egy érdekes eloszlást. Ez alapján darabszám alapján a lakáshitelek 56%-át veszi fel a legtöbbet kereső felső 20%, és 80%-át a felső 40%, vagyis a lakáshitelezés meglehetősen koncentrált: nem túl sokan, hanem túl kevesen vesznek fel lakáshitelt. A személyi kölcsönök megoszlása egy fokkal „demokratikusabb”, ebből a szempontból a kis kockázatú babaváró hitelnél relatíve a legegyenletesebb az eloszlás.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ