Megtörténhet az elképzelhetetlen Amerikával Trump miatt – aggódnak a hitelminősítők

A „Felszabadítási Nap” vámok méretükben és kiterjedésükben is meghaladták a várakozásokat. Az általános 10%-os vámot további magasabb, kölcsönösségi alapon meghatározott vámok egészítik ki 60 ország esetében, jelentősen módosítva az amerikai kereskedelempolitikát.

Az átlagos tényleges vámráta (AETR) 20-25%-ra nő, olyan szintekre, amelyeket az 1930-as évek óta nem láttunk. Ez a drasztikus emelkedés komoly kockázatokat vet fel a globális gazdaság számára, különösen az infláció, a GDP-növekedés és a kereskedelmi kapcsolatok terén – írja elemzésében az S&P Ratings.

Az amerikai kisemberek kapják a legnagyobb pofont

Az új vámintézkedések egyik legközvetlenebb hatását az amerikai fogyasztók érzik majd meg. A fogyasztói kiadások jelentős része importárukhoz kötődik, ezért az importköltségek növekedése várhatóan átterhelődik a fogyasztókra is. Az S&P Global becslése szerint

a vámok miatt a fogyasztói árindex 2025 negyedik negyedévére 0,7-1%-kal emelkedhet, ami az inflációt 4% közelébe tolhatja, szemben a márciusban prognosztizált 3%-kal.

A Center for American Progress becslése szerint Trump vámjai évente átlagosan 5200 dollár többletkiadást jelenthetnek 2025-ben az amerikai háztartásoknak.

A fogyasztói árakra gyakorolt hatás mérhető az áthárítás mértékével, amely azt jelzi, hogy a vámteher mekkora része jelenik meg a fogyasztói árakban.

Az S&P számításai szerint Egy 50-75%-os áthárítási arány mellett a 10%-os vám 7,5%-os áremelkedést eredményezhet a vám által érintett áruknál.

Ez kiemeli a vámok regresszív jellegét, mivel az alacsonyabb jövedelmű háztartások, akik bevételük nagyobb részét költik árukra, aránytalanul nagyobb terhet viselnek.

Az S&P és a Fitch Ratings szerint is nehéz meghatározni az amerikai gazdasági bővülésre gyakorolt közvetlen és közvetett hatásokat. A GDP-növekedésre gyakorolt hatások összetettebbek, számos tényezőtől függően, beleértve a kereskedelmi partnerek esetleges megtorló intézkedéseit, illetve a vámból befolyt bevételek felhasználását. A vámok csökkentik a vásárlóerőt, ami ronthatja a gazdasági növekedést.

Az alacsonyabb vásárlóerő mellett a részvénypiac romló állapota és a megnövekedett befektetési bizonytalanság további növekedési kockázatokat jelent.

Ha feltételezzük, hogy a vámból származó bevételeket nem teljes mértékben forgatják vissza a gazdaságba, a GDP-re gyakorolt nettó hatás negatív lehet. Például ha a vámok következtében a fogyasztás és a beruházás egyaránt 0,5%-kal csökken,

az amerikai GDP összességében 1%-kal vagy annál nagyobb mértékben is visszaeshet.

„A vámtarifák [amerikai] növekedési kilátásokra és az államháztartásra gyakorolt hatása, amelyet valószínűleg a szakpolitikai intézkedések árnyalhatnak majd, kulcsfontosságú tényező lesz az államadós-besorolások értékelésében” – írja emiatt a Fitch Ratings, amely leminősítési veszélyeket lát a vámháborúban.

​Egy osztályzatrontás azért is lenne brutális lépés, mert az Egyesült Államok hitelminősítését a három nagy szereplő egyike eddig csak kétszer vágta vissza. Először 2011 augusztusában a Standard & Poor's (S&P) csökkentette az USA besorolását AAA-ról AA+-ra, ami az első ilyen jellegű lépés volt az ország történetében. Másodszor, 2023 augusztusában a Fitch Ratings hajtotta végre ugyanezt a lépést, szintén AAA-ról AA+-ra módosítva a minősítést.

A lépésre a vámok nélkül nagyjából 0 százalékos esély látszana, miután az Egyesült Államok az egyik legnagyobb hozta a nagygazdaságok közül az elmúlt években. 2025 elején is még 2,4-3 százalékos éves GDP-növekedési jóslatokról beszéltek az elemzők.

A globális recesszió már kopogtat

A „Felszabadítási Nap” vámintézkedések már most aggodalmakat váltanak ki az amerikai kereskedelmi partnerek részéről várható megtorlások miatt. Az érintett országok valószínűleg ellenlépésekkel reagálnak – Kína ezt már pénteken meg is tette egy 34 százalékos ellenvám bejelentésével, míg az EU április 12-re ígéri a válaszcspását. A két hitelminősítő szerint a retaliációs lépések célba veszik majd az érzékeny amerikai iparágakat és politikailag fontos körzeteket.

Ezek a megtorló intézkedések tovább fokozhatják a globális gazdasági növekedésre és kereskedelmi kapcsolatokra gyakorolt negatív hatásokat – a JP Morgan emiatt már 60 százalékos esélyt lát egy globális recesszióra.

A várható megtorló intézkedések hatásának elemzésére alkalmas a játékelmélet, amely segítségével modellezhető a vámháború során kialakuló stratégiai interakció. Ha mindkét fél egymást követően megtorló intézkedéseket vezet be, akkor olyan Nash-egyensúly jöhet létre, amelyben mindkét fél rosszabb helyzetbe kerül, mint eredetileg.

Mind a Fitch, mind az S&P úgy vélik, a Federal Reserve kulcsszerepet játszhat a vámintézkedések gazdasági következményeinek enyhítésében. Tekintettel a növekedési és foglalkoztatási kockázatokra, a Fed valószínűleg stabilan tartja a kamatlábakat az év nagy részében.

Ugyanakkor, ha jelentős fogyasztás-visszaesés következne be, agresszívebb kamatcsökkentésekre lehet szükség, ami a dollár további leértékelődésével járhat.

A Fed döntéseinek értékeléséhez alkalmazható a Taylor-szabály, amely az infláció és a kibocsátási rés alapján ad útmutatást a kamatlábak beállítására. A jelenlegi helyzet alapján a szabály azt sugallná, hogy stabil vagy akár alacsonyabb kamatlábak lennének indokoltak.

Hosszú távon is szenvedhet az amerikai ipar

A vámok hosszú távú hatásai vitatottak. Egyesek szerint a vámok segíthetik a gyártás visszatelepítését, mások azonban negatív következményekre figyelmeztetnek a beruházások és az innováció terén. A vámokból fakadó bizonytalanság megnehezíti a vállalatok számára a hosszú távú tervezést.

Ha például évente 1%-kal csökkennek a beruházások, annak évtizedes kumulatív hatása jelentősen ronthatja a termelékenységet és a versenyképességet.

A „Felszabadítási Nap” vámok jelentős változást jelentenek az amerikai kereskedelempolitikában, messzemenő gazdasági következményekkel, de egyelőre az Egyesült Államok maga tűnik az intézkedések egyik legnagyobb vesztesének.

Bár rövid távon világosak a fogyasztói árakra gyakorolt hatások, hosszú távon összetettebbek és bizonytalanabbak a következmények. A jövőben a politikai döntéshozók, vállalatok és fogyasztók alkalmazkodására lesz szükség ezen új gazdasági valósághoz.

Címlapkép: Donald Trump amerikai elnök távozik, miután aláírta az importált árukra vámokat kivető végrehajtási rendeleteket a Fehér Ház Rózsakertjében 2025. április 2-án Washingtonban. A fotó forrása: Andrew Harnik/Getty Images.