Pénzügyi szabadság: Ez ma már Magyarországon is elérhető
Elérhető-e a Magyarországon a pénzügyi szabadság, és hogyan?
Elérhető-e a Magyarországon a pénzügyi szabadság, és hogyan?
Az olyan válságok társadalmi és gazdasági hatásainak enyhítésére, mint a közelmúltbeli energiaár-emelkedés, az extraprofit-adók fő célja a vagyon igazságosabb elosztásának biztosítása kell, hogy legyen. Az ilyen terhek bevezetése azonban kihívást jelent, mivel a vállalatok a profitjuk áthelyezésével vagy a költségszerkezetük kiigazításával megpróbálják elkerülni azokat. Egy alternatív módszer lehetne a piaci kapitalizáció alapján kivetett adó, amelyet a vállalatok nehezebben tudnak manipulálni – mondta Manon Francois, az EU Tax Observatory és a Paris School of Economics kutatója a Portfolio-nak adott interjújában. A szakértő egy új megközelítést javasol az eddig alkalmazott többletnyereség-adók helyett.
Mozgalmas időszakot él a gyógyszeripar Magyarországon: egyes termékek esetében tavaly nyáron 40%-ra emelték a különadó mértékét, az év elején pedig több mint 50 új gyógyszer került az államilag támogatott körbe, amely 35-40 ezer beteg ellátását könnyíti meg. Továbbra is jelen vannak a gyógyszeripart világszerte érintő, az ellátásbiztonságból fakadó nehézségek, ami újfajta hozzáállást és versenyt indukál a piaci szereplők részéről. A Portfolio Szalóki Katalint, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatóját arról kérdezte, hogy az új gyógyszerek januári befogadásának híre után, valamint az elmúlt évi és a várható piaci változásokat figyelembe véve hogyan látja a gyógyszerforgalmazók jövőjét.
Hiába a kedvezőtlen környezet, rekordévet zárt tavaly a vállalat
Az elmúlt évek fokozatos növekedését és a megújuló energia szerepének előtérbe kerülését figyelembe véve egy ideje már bele lehetett látni az Alteo-sztoriba, hogy ez egy nagy durranás lesz, végre egy cég a magyar tőzsdén, amiben rengeteg fantázia van. Ezt a lehetőséget a legnagyobb hazai energetikai vállalat, a Mol is érzékelte, bő egy éve az olajcégből és még két magántőke alapból álló konzorcium lett az Alteo többségi tulajdonosa. Az „évforduló" és a friss negyedéves számok apropóján interjút készítettünk Chikán Attilával, a vállalat vezérigazgatójával és Kovács Domonkossal, a cég M&A és tőkepiacok vezérigazgató-helyettesével, ahol többek között a friss eredményeket értékelték a vezetők és a jövőben várható osztalékpolitikáról is beszéltek, de arról is szó esett, hogy valóban kinyíltak-e a lehetőségek az Alteo számára a Mol megjelenésének köszönhetően. Szóba került még, hogy milyen hatékonyságnövelő és kapacitásbővítő beruházásokra lehet számítani a jövőben és mi lehet a társaság eddigi fennállásának a legnagyobb befektetése, de a nemzetközi terjeszkedési lehetőségekről és a magyar napenergia-rendszer előtt álló kihívásokról, illetve a szélenergia önmagán túlmutató szerepéről is szó esett.
A kínai elnök látogatása nem a magyar függetlenség feladásáról szól, hanem pont a magyar szuverenitás erősítését jelenti - jelentette ki a Portfolio-nak adott interjújában Lázár János építési és közlekedési miniszter, majd aláhúzta: a kínai-magyar kapcsolatok erősítése nem politikai rögtönzés alapján történik, tudatos stratégia szerint halad előre. Meglátása szerint az EU nem tudja eldönteni, hogyan viszonyuljon Kínához. A tárcavezető beszélt arról is, hogy Európa gazdag, de már gyenge, a korábbi gazdasági modell már nem érvényes az unióban, a régi képletet kidobták, de még nincs helyette új megoldóképlet és rémisztőnek nevezte, hogy a blokk katonailag értelmezhetetlen erőt képvisel. Az interjú során szóba került a Budapest-Belgrád vasútvonal, a V0 vasútvonal kínai megvalósítása, általánosságban a kínai tőke szerepe, Magyarország mint gazdasági kulcsállam, az autóúthálózat fejlesztése, valamint az orosz-ukrán háború következményei, a várható szimbolikus jelentőségű beruházások a szűk költségvetési keretek közepette. Jelezte azt is a miniszter, hogy 2025 nyarára kész lesz a Budapest-Belgrád vasútvonal teljes vasúti pályája. Annak a reményének adott hangot, hogy a háború után lennie kell európai-orosz energetikai együttműködésnek, és ebben Magyarország közvetítő lehet. Az interjúban Lázár János elismerte, hogy a legnagyobb magyar tulajdonú építőipari cégek megerősödésében nagy szerepet játszottak az állami beruházások, szerinte ez legitim mód volt, ugyanis stratégiai érdek a szektor magyar kézben tartása. Ezen a ponton azonban az állam és a piaci szereplők kapcsolata korszakváltáshoz érkezett elmondása szerint.
A zöld átállás megvalósítása nemcsak országos, vagy uniós cél, hanem minden versenyképes, a jövőben is működni vágyó nagyvállalat, kkv, szervezet, intézmény saját érdeke. Egy ilyen komplex és nagy volumenű változás, az innovációk átvétele, az új technológiák, technikák alkalmazása, az új zöld szabályok betartása azonban komoly költségteher a gazdaság szereplőinek, éppen emiatt érdemes minden szembejövő lehetőséget megragadni, támogatást kihasználni. Az Európai Unió jelentős összegeket csoportosít a European Green Deal céljait támogató alapokba, melyek összértéke több tízmilliárd euróra rúg. Magyarország ezen lehetőségeket eddig még kevéssé használta ki, noha a forrásszerzésre nyíló lehetőség folyamatosan adott a magyar szervezetek számára. Az itthon már jól ismert operatív programokon túl is van lehetősége a magyar gazdasági szereplőknek: a közvetlen uniós források elnyeréséhez kemény munkára lesz szükség, de ha egy vállalat egyszer bekerül a nemzetközi vérkeringésbe, akkor az európai piacon is elismert projektjei, fejlesztései, stratégiái kapnak pénzügyi támogatottságot. Zsámba Judittal, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) projektmenedzserével beszélgettünk az uniós forrásokra való pályázási lehetőségekről, és a LIFE Program áprilisban megjelent 2024-es felhívásairól.
A bankszektor nemcsak alkalmazkodik a környezeti kihívásokhoz, hanem a lehetőségeihez mérten még alakítja is azokat, az erős versenyhelyzet pedig magas ügyfélélményt biztosító megoldásokra ösztönzi a szereplőket – mondja Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója, akit a bank keddi közgyűlésének a döntéseiről, a hitelpiac kilátásairól, a társaság innovációiról és további növekedési terveiről is kérdeztünk.
Az elmúlt negyedévekben beszűkült gazdasági környezet nem könnyítette meg a korai fázisú cégek forráshoz jutását, azonban a kockázati befektetésekkel foglalkozó PortfoLionnál úgy látják, hogy a vállalkozói kedv a makrogazdasági körülményektől függetlenül töretlen, nincs szükség az alap befektetési stratégiájuk megváltoztatására. Pálfalvi Márkot és Pásztor Aurélt – a PortfoLion korai és növekedési fázisú befektetések szakértőit – a cégek kiválasztásának folyamatáról, a legnagyobb potenciált rejtő területekről és a legígéretesebb vállalkozásokról kérdezte a Portfolio.
"A fiatalokat nem lehet egy eszközzel „megszerelni”, hogy ugyanúgy viselkedjenek, meg akarjanak halni a munkában, mint mi. Erre nincs eszköz, hanem csak szemüveg" - mondja Steigervald Krisztián generációkutató. Globális kultúraváltás történt: megváltozott a munkához való hozzáállás, és különösen a munkára való nevelés szokásai. A generációk közötti különbségek begyűrűznek a munkahelyekre, ráadásul a generáció-menedzsment egyszerre két nehéz feladattal néz szembe: a 30 év alattiak és az 55 év felettiek integrálásával. Az IT-szektorban, a technológiai váltásban is megfigyelhető, hogy a különböző érettségi szintű technológiák ugyanúgy, ahogy a társadalmi generációk, a mai napig egymással párhuzamosan élnek - teszi hozzá Mádi Gábor, a Shiwaforce CIO-ja. A témával június 11-ei Financial IT konferenciánkon is foglalkozunk. Részletek és regisztráció itt!
A bérnövekedéssel és a munkaerő kihasználtságának a további emelkedésével eljutottunk arra a pontra, hogy gazdasági növekedést valójában csak hatékonyságnöveléssel lehet elérni, ennek kulcsa a technológia használata - véli Vinnai Balázs. Az IVSZ elnöke szerint a Digitális Állampolgárság Program jó úton halad, az AI gyökeresen átalakítja a munkát, az IT-szektorban a leépítések elsősorban azért történnek, mert a bérek elképesztően elszálltak. Az MBH Bank elnöki főtanácsadóját a pénzintézet digitális fejlesztéseiről is kérdeztük. Ezekről a témákról június 11-ei Financial IT konferenciánkon is szó lesz, a rendezvényen Vinnai Balázs is részt vesz. Regisztráció és részletek itt!
A mesterséges intelligencia korszakának hajnalán az egész oktatási rendszer célja és eszközrendszere megérett egy jelentősebb újragondolásra - mondta a Pénzcentrumnak adott interjújában Balogh Petya, a Cápák között angyalbefektetője. Mint mondta, manapság a sikeres karrierhez nem lexikális tudásra van szükség, hanem kreatív és hatékony problémamegoldásra, ezt viszont szerinte nem tanítják a magyar iskolákban. Az STRT Holding vezérigazgatójával arról is beszélgettünk, mennyire könnyű vagy nehéz 2024-ben fiatalnak, kezdő vállalkozónak lenni Magyarországon, és kiderült, az RTL Cápája mit gondol arról, hogy manapság egyre több az influencer-vállalkozó. Arról pedig már a május 9-i GEN Z Fest 2024-en fog beszélgetni, hogy szerinte bátorság vagy értelmetlen hősködés-e manapság fiatalon vállalkozni.
A pénzügyi szektor a digitalizáció egyik úttörője: jelentősen átalakultak az elmúlt évtizedben a fizetési szokásaink és a banki ügyintézés formái. A Covid járvány erre csak rátett egy lapáttal, és felgyorsította a felhasználók átállását a digitális ügyintézésre, a következő években pedig várhatóan még inkább felpörög a folyamat intenzitása. A Portfolio Fischer Andrást, az OTP Bank innovációs igazgatóját, az OTP Lab vezetőjét a mesterséges intelligencia banki felhasználásáról, a digitális munkatársakról és a pénzügyekben tapasztalható generációs különbségekről kérdezte. A témáról bővebben a GEN Z Fest-en ad elő a szakember, május 9-én az Akváriumban.
Tíz éve vezeti Simák Pál a CIB Bankot, amely a megtisztulás éveiben a hetedik helyre csúszott vissza a kereskedelmi bankok méret szerinti listáján, az utóbbi években viszont már a piaci átlag feletti növekedés a célja, ami tavaly sikerült is neki. A Portfolio május 14-ei Hitelezés 2024 konferenciáján is megszólaló elnök-vezérigazgatót a fiskális kiigazítás és az újbóli kamatkörnyezet-emelkedés kockázatairól is kérdeztük, de beszélgettünk a hitel- és betétpiaci kilátásokról, a bank megkülönböztető stratégiájáról és innovációiról is.
A magyar bankokra jellemző alacsony hitel-betét arány kis túlzással a bankok üzleti képességét kérdőjelezi meg - mondja a Portfolio-nak adott interjújában Cselovszki Róbert, aki az Erste Bank vállalati és pénzügyi piacokért felelős vezérigazgató-helyetteseként mind a hitel-, mind a befektetési piacra közvetlenül rálát, így mindkét piac aktuális folyamatairól beszélgettünk vele. A szakember szerint a mostani hitelkamatszint még mindig túl magas ahhoz, hogy beindítsa a vállalatok fantáziáját, a befektetési piacon viszont rendre rácáfol az élet a negatív várakozásokra. A kereskedelmi ingatlanokról, a felár nélküli céges hitelezés "sikeréről", az Erste üzleti modelljéről és a Random felvásárlása utáni helyzetről is kérdeztük Cselovszki Róbertet.
A 12,5 milliárd eurós kulcsrakész ár "továbbra is érvényben van" az orosz fővállalkozóval, de "ha a nyugat-európai atomerőmű építkezésekre nézek, akkor a tervezett költségeket még soha, sehol nem tudták tartani, ezért felelőtlenség lenne most többet mondanom" – jelentette ki a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Jákli Gergely. A Paks II. Zrt. vezérigazgatója utalt rá, hogy a paksihoz hasonlóan a legtöbb erőmű építés "ilyen kulcsrakész szerződésben valósul meg, ennek ellenére folyamatosan drágulnak"; igaz hozzátette: "a Paks II. esetében nem kapkodnék, nem spekulálnék erre". Elárulta: "folyamatban van a kivitelezési szerződés egyes pontjainak a felülvizsgálata és módosítása", és konstruktívak a tárgyalások az oroszokkal, akárcsak az Európai Bizottsággal; munkaszervezési és egyéb tapasztalatok miatt pedig akár a kínaiak is megjelenhetnek a projekt körül. Azt vázolta: "rövid távon megoldódhat" az irányítástechnika körüli, a német kormány blokkolásából adódó helyzet, és leszögezte: se a projektet, se az orosz hitelszerződést nem szankcionálja semmi, illetve az orosz fővállalkozó is ki tudja fizetni a beszállítókat. Hangsúlyozta: a Paks I.-nél nem történt semmilyen elmozdulás a mellette kiásott új gödör miatt, és a megépített résfal csökkenti ennek a jövőbeli kockázatát. A Duna vízhozamával és a hűtővízzel kapcsolatos aggodalmakat műszakilag kezelhetőnek mondta, a Paks I. és Paks II. párhuzamos működésének brüsszeli engedélyezése kapcsán pedig bizakodását érzékeltette. Azt is rögzítette: "lesz első betonöntés év végéig", és a két új blokk "a 2030-as évek elején" már termelni fog. A minapi interjú során Paks II. gigantikus gödrében is jártunk, ahol óriási gépeket láttunk, a megörökített fényképeket ebben a különleges képgalériában mutatjuk be.
A hazai vállalkozások még mindig alábecsülik a rendelkezésükre álló vagy felépíthető adatvagyon erejét, miközben egész Európa amerikai és kínai vállalatokra támaszkodva próbál lépést tartani a jelenleg kibontakozó AI-forradalommal. Gonda Gábor, a Magyar Telekom vezérigazgató-helyettese arra figyelmeztet, hogy amennyiben az európai és hazai vállalatok nem képesek saját választ adni az új kihívásokra, végleg lemaradhatnak a regionális és világpiaci versenyben, és a most zajló digitális átalakulások során hosszú időre a felhasználói szerepbe ragadhatnak, amely rendkívül kiszolgáltatott helyzetbe hozza őket. A vezérigazgató-helyettes szerint még nem késő fejleszteni, de mihamarabb lépni kell, minden szinten.
Az elmúlt években erőteljesen visszaesett a lakáspiaci aktivitás, azonban a tavalyi év vége óta emelkedő tendenciát mutatnak a tranzakciók. Az irodaépületek funkciója és kihasználtsága teljesen átalakult a Covid óta, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne rá kereslet – mondta el a Portfolio-nak Berényi Zsolt, a Property Market fejlesztési igazgatója, akit az év elején hatályba lépett ESG-törvény hatásairól is kérdeztük, illetve a BudaPart aktualitásairól is beszámolt.
Drágulhat a gáz Európában, ami versenyképességi bajokhoz és akár a következő gazdasági válsághoz is elvezethet, hiszen 90%-os a kontinens importkitettsége, amit kihasználhatnak a nagy LNG-szállítók – hívta fel a figyelmet a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Lakatos Benjamin. A svájci székhelyű MET Csoport elnök-vezérigazgatója példátlan módon levezette, hogy milyen fázisokon keresztül ért a tetőpontjára 2022-ben az európai gázválság, és rögzítette: ha az akkor elpárolgott óriási összegek felét energiaberuházásokra költötte volna a kontinens, akkor most nem lennének energiaproblémái. A mai helyzetet úgy látja: megszűnt a régiónkban a gázellátási kockázat, de Ukrajnában a télen még lehetnek gondok a gáztárolók bombázásából. Az energiapiaci szakember szerint lehetne akár gyorsítani is a zöld átálláson, de "ha nem vállaljuk be, hogy időnként áramszünet is lehet", akkor a 2030-2040 közöttre tervezettnél 10-15 évvel tovább tart a folyamat; így a földgázra is tovább lesz szükség. 50 éves távon azonban már teljesen biztos abban Lakatos, hogy a lakosság szinte csak áramot fog használni, földgázt, benzint és gázolajat nem.
A klímaváltozás és a Föld dinamikusan növekedő népessége olyan új környezetet teremt, amelyben minden egyes embernek és vállalatnak változtatnia kell korábbi szokásain. A globális léptékű kihívások kezelésében, az európai energiaátmenetben és a radikális CO2 kibocsátás-csökkentésben az energetikai vállalatokra különösen nagy szerep hárul, de a technológiai fejlesztések, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia segíthet eredményes válaszokat adni a feladatokra. A Schneider Electric klímavédelmi törekvéseiben Magyarországnak is kulcsszerep jut, a hamarosan termelésbe álló új dunavecsei okosgyárban a világon egyedülálló termékek készülnek majd. A Portfolio Peter Herwecket, a Schneider Electric globális ügyvezetőjét kérdezte az energetikában tapasztalható paradigmaváltásról, mesterséges intelligenciáról és azokról a civilizációs kihívásokról, amelyekre egy energetikai vállalat hatékony válaszokat adhat.
Termeléscsökkenés, létszámleépítés, vállalati bezárások A Volkswagen nemrégiben bejelentette, hogy az alacsony...
Írtam a Curve-ről egy update cikket nemrég. Akkor vettem észre, hogy a Curve lehetőséget ad a bankkártyán és mobiltelefonon...
Az Eurozóna inflációja lassú növekedésbe fordult át az elmúlt időszak egyértelmű csökkenő tendenciáját követően....
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
A közelmúltban hatályba lépett és több lépcsőben alkalmazandóvá váló MI Rendelet mellett az Európai Bizottság...
Hogyan ment pénz egy olyan autóba, ami nem is volt Jani bácsié? The post Az autó, ami nem is volt - ÍNSZE S2E6 first...
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
