A piacot érdemben meghatározó egyesülés jött létre a magyar építőiparban: joint venture formátumban egyesül a DVM group és a Greenfield Development. A komplex építőipari szolgáltatásokat nyújtó cégcsoport és az ipari generálkivitelezői szektor szakértője közösen létrehozta a DVM-Greenfield Kft.-t. A Portfolio a részletekről és a távlati tervekről kérdezte Massányi Tibor ügyvezetőt és Huszlicska Dávid cégvezetőt.
A Telekom Szerbia mintegy 1800 telekommunikációs tornyának megvásárlásával új régiós szolgáltató jön létre egy nemzetközi befektetői konzorcium vezetésével, amelynek az OTP Csoporthoz tartozó PortfoLion Capital Partners is tagja. A magyar alapkezelő ezzel első digitális infrastruktúra befektetését zárja, és egyben első nyugat-balkáni projektjét is. Molnár András vezérigazgatót a telekommunikációs infrastruktúrában rejlő fejlődési potenciálról, a Balkán kínálta lehetőségekről és általánosságban a régiós tőkepiaci helyzetről kérdezte a Portfolio.
Évről évre egyre kevésbé elégedett a lakosság az állami egészségügyi ellátással, az életszínvonal-csökkenés következtében azonban sokan spórolnak a magánegészségügyi kiadásokon: elhalasztják a fogászati kezelést, vagy végigvárják az egyre hosszabb várólistákat az állami ellátásban, akkor is, ha sürgős beavatkozásra lenne szükség. A romló állami színvonal és az emelkedő magánegészségügyi árak miatt a tavalyi évben megugrott az egészségpénztári tagok száma: többen nyitottak számlát, mint a korábbi években. Dr. Váradi Péter, a Prémium Pénztárcsoport vezető stratégiai tanácsadója szerint jelentősen növekedhetne a betegek ellátottsága, amennyiben a munkáltatók visszatérnének a 2010-es évek gyakorlatához, és biztosítanának valamilyen típusú egészségpénztári tagságot a munkavállalóiknak. A szakértő a legújabb onkológiai ellátási formákról is beszélt, amelyeket hamarosan bevezetnek a Prémium Egészségpénztár mindenki számára elérhető biztosítási csomagjában.
A buszok esetében sokkal gyorsabban megy végbe az elektrifikáció, mint a személygépjármű szegmensben, minden harmadik tavaly eladott jármű már teljesen elektromos vagy hibrid meghajtású busz volt Európában. Igaz, hogy az eszközök beszerzése és a töltési infrastruktúra kiépítése rengeteg költséggel jár, de számos EU forrás segíti az átállást, az üzemeltetési költségek pedig jelentősen alacsonyabbak lehetnek, mint a dízelüzemű flották esetében. A buszvásárlásokat minden esetben depófejlesztésnek kell megelőznie, a Siemens például olyan komplex depómenedzsment rendszert tud kiépíteni, amely optimalizálja a buszok töltési teljesítményét a hatótáv-igényük függvényében. Az évtizedek óta velünk élő trolikat hosszabb távon a teljesen elektromos eszközök válthatják, de a hidrogéntechnológia is az ajtón kopogtat már, és szintén felzárkózhat az akkumulátoros technológia mellé. A Siemens három telephelyen is szolgál ki elektromos buszokat itthon, de Európa egyik legnagyobb elektromos buszdepó projektje is a vállalathoz kapcsolódik, ahogy számos más világszerte. A Portfolio Szilágyi Norbertet, a Siemens Zrt. e-mobilitás értékesítési vezetőjét és Négyesi Szilárdot, a vállalat közép-kelet-európai technikai sales support vezetőjét kérdezte az elektromos buszflották üzemeltetésének sajátosságairól, a szükséges infrastruktúra kiépítéséről és a vállalat eddig megvalósult projektjeiről.
A következő időszak egyik legfőbb feladata az időjárásfüggő megújuló energiatermelők hálózatba integrálása, és a gondolkodásunk fókuszában az áll, hogy „egy szinten túl nem lehet teleépíteni vezetékekkel és alállomásokkal az országot, meg kell találni a hálózatfejlesztést kiegészítő alternatívákat” – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Juhász Edit. A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal elnöke ezzel arra utalt, hogy a hálózatba és a vasba való óriási további beruházások helyett okos, digitalizációs eszközökben, illetve automatizált beavatkozási megoldásokban kell inkább gondolkodni, továbbá jobban ki kell használni a meglévő csatlakozási pontok, és az önfogyasztás, illetve a dinamikus árazás lehetőségeit, valamint a rugalmassági szolgáltatásokban rejlő megoldásokat. A kiegyenlítő energiapiacon tavaly december elején dinamikus hatósági árkorlátot kellett bevezetnie a Hivatalnak, és az elnök fontos üzenetként azt is jelezte: „a piaci egyensúly alakulását folyamatosan monitorozzuk, ha szükséges, akkor további lépéseket is megfontolunk.” Jelezte: fontos feladat a szabályozó hatóság számára a 2025-től kezdődő gáz- és áramár szabályozási ciklus kereteinek kialakítása, az idősoros átálláshoz kapcsolódó tarifa fejlesztés, a zöld gázok szabályozási kérdése és a származási garancia rendszer felállítása, ami a HMKE áramtermelésnél is jön majd. Ezek mellett folyamatosan nyomon követik az új nem-lakossági vízdíj, illetve a hulladékgazdálkodási, valamint az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer gyakorlati tapasztalatait is.
Két évvel ezelőtt egyesült a hazai piac négy meghatározó lízingcége, amelyek azóta Euroleasing néven folytatják közösen a működésüket. A tavalyi évben a vállalat abszolút piacvezető pozíciót ért el az alig-alig növekvő lízingpiacon. 2023 összességében nem volt könnyű éve a szektornak, hiszen a meghatározó szegmensek, így a személygépjárművek, az egyéb termelőeszközök és a mezőgazdasági gépek forgalma is visszaesett. Lényeges ugyanakkor, hogy a kamatszintek folyamatosan csökkennek, amely jó alapot adhat az idei növekedésnek. Szintén előre hajtja a piacot, hogy a hazai lízingszereplők lépéskényszerbe kerültek, egyrészt, mert a digitális megoldásokban a környező országok némelyike előrébb tart, mint Magyarország, emellett a nagy nemzetközi cégek is az ajtón kopogtatnak. Az Euroleasing ezért olyan digitális megoldásokkal készül, amelyekkel alkalmazkodik a változó ügyféligényekhez, ugyanakkor alakítja is azokat – néhány éven belül már akár futár is házhoz szállíthatja az online megrendelt autót. A Portfolio Vály Judit vezérigazgatót kérdezte a szektor tavalyi eredményeiről, az autópiac változásairól, és a vállalat digitális fejlesztéseiről.
A négy pillérből álló új stratégiánk jelentős finanszírozási igényt generál a következő tíz éves időtávon, így kedvező piaci feltételek esetén további hitel és tőkepiaci forrásbevonások várhatóak a következő években - mondta el a Portfolio-nak adott gyorsinterjúban Fazekas László. Az MVM gazdasági vezérigazgató-helyettese ma délelőtt befektetői tájékoztatót tartott az MVM Csoport hitelezőinek és befektetőinek, amelynek keretében arról is beszélt, hogy a cégcsoport konszolidált adózott eredménye 2023-ban az előzetes, még nem auditált számok alapján 372 milliárd forint lett az első félévi 209 milliárd forint után. Fazekas László összefoglalta azokat a főbb tényezőket, amelyek hozzájárultak a rekord mértékű nyereséghez, és külön hangsúlyozta, hogy "az egyetemes szolgáltatási szegmens továbbra is nullszaldós, tehát a lakossági ellátáson nincs nyereség", mert amennyi veszteséget ennek keretében elszenved a cégcsoport, annyit térít meg a költségvetés a Rezsivédelmi Alapból. A gazdasági vezérigazgató-helyettes arról a friss fejleményről is beszélt, hogy minek köszönhető a cégcsoport ESG minősítésének jelentős javulása. Külön cikkünk a befektetői tájékoztató további érdekességeiről itt olvasható.
Hat százalék körül lehet Magyarországon a hosszú távú egyensúlyi lakáshitel-kamatszint - mondja Becsei András, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, aki idén két számjegyű bővülést vár a hitelkihelyezésekben. A hitelpiac aktualitásai mellett a nemrég bejelentett infláció alatti díjemelés hátteréről, a megtakarítási piacról és az ügyfélkiszolgálás csatornáinak a változásairól is kérdeztük a bankszakembert.
Az elkövetkezendő néhány év rendkívül nehéz lesz az építőipar számára, csak azok a cégek lesznek versenyképesek, amelyek innoválnak, új technológiákat vezetnek be és növelik a hatékonyságukat. A GLT Delta Kft. is erre az útra lépett, 3D szkenneléssel gyakorlatilag hiba- és anyagveszteség nélkül tudnak előreszerelt gépészeti rendszereket gyártani, amelyek helyszíni beüzemelése negyedannyi időt vesz igénybe, mint azt hagyományos eljárással megépíteni. A magyar piac lassulását ellensúlyozni lehetne a külföldi megjelenéssel, de a magyar cégek nem elég versenyképesek a külpiacokon, ráadásul a főbb célországok, mint Németország vagy Ausztria építőipara is nehéz helyzetben van. A hazai szakképzés alig-alig tudja lekövetni a technológiai fejlődés iramát, és bár a felsőoktatás képzett mérnököket, építészeket képez, a frissdiplomások soft skill-jein sokat kellene még fejleszteni. A fenntarthatósági szempontok egyelőre kevés szerepet kapnak egy-egy tender pályázati elbírálásában, de ez hamarosan gyökeresen változhat. A Portfolio Cserkúthy Andrást, a GLT Delta Kft. ügyvezető igazgatóját kérdezte a hazai és európai építőipar helyzetéről, innovációs készségeiről, versenyképességről és a várható piactisztulás gazdasági és társadalmi következményeiről.
A globális autóipari trendek egyre erősebb nyomás alatt tartják a beszállítókat, az elektrifikáció, az autonóm közlekedés és a szoftver által meghatározott autók térnyerése miatt lépéskényszerbe került a szektor, a belsőégésű motorokhoz gyártott alkatrészek iránti kereslet csökkenőben van, a fejlesztési ciklusok tempója is jelentősen felgyorsult. A kínai márkák erősödésével ráadásul új versenytársak is megjelentek: a távol-keleti gyártók elsősorban saját beszállítóikkal dolgoznak, ezért külön kihívást, de egyben nagy lehetőségeket is hordoz a partnerségek kialakítása. A technológiai függetlenséget és a globális ellátási láncok rövidítését célzó európai törekvésekből a kelet-közép európai régió országai, így Magyarország is profitálhat, azonban a munkaerőhiány rontja a térség versenyképességét. A külföldi vendégmunkások foglalkoztatása egyre hangosabb társadalmi vitát szül, azonban úgy tűnik, hogy nélkülözhetetlen a szektor hosszútávú fennmaradása érdekében. A Portfolio Business Podcast legújabb adásában Keszte Róberttel, a Continental országigazgatójával a drasztikusan megváltozott autóipari trendekről, a beszállítói szektor előtt álló kihívásokról, és vállalat magyarországi terveiről beszéltünk.
Magyarországon növekszik az importált munkaerő, miközben évek óta probléma a magyar munkavállalók külföldre távozása. Gazsi Attila, a Vállalkozók és munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnökhelyettese úgy látja, a folyamat célzott intézkedésekkel és forrásbevonással visszafordítható, addig azonban a hazai vállalkozások zavartalan működéséhez elengedhetetlen a vendégmunkások alkalmazása. A VOSZ rendszeresen részt vesz munkaerőpiaci kutatásokban, ennek legújabb mérföldköve a VOSZ Barométer, amelynek részletes eredményeit márciusban mutatják be. Az elnökhelyettes szerint több potenciális munkavállalói csoport is dinamizálható lenne jól szervezett intézkedésekkel és együttműködésekkel, például az 55 év feletti korosztály munkaerőpiaci jelenléte jelentősen növelhető. A VOSZ ezek megvalósítására tesz javaslatokat.
A magas ellátási színvonal, a komplex műtéti beavatkozások, valamint a versenyképes ár miatt is váltak vonzóvá Törökország legnagyobb kórházláncai, nemcsak a belföldi lakosság számára, hanem a nyugati pácienseknek is - tudtuk meg Meri Istirotitól, a Duna Medical Center üzemeltetését tavaly novemberben átvett Liv Hospital Group operatív koordinátorától. A Portfolio-nak adott exkluzív interjújában a magánegészségügyi csúcsvezető beszélt a török magánegészségügyi szektor fejlődéséről, a Liv Duna Medical fejlesztési terveiről és arról is, mi lepte meg leginkább a magyar piacon. Elárulta többek között azt is, hogy terveik szerint új, magas kockázatú ellátásokat is elérhetővé tesznek a magánkórházukban, mivel szakmai befektetőként képesek hosszú távon gondolkodni. Szerinte Kelet-Európában az egészségügy privatizációja még nem zárult le, a magánegészségügy térnyerése csak most kezdődik.
Sokkal kevesebb felhasználóval működtethető, magasan automatizált, egyszerűbben kezelhető ügyviteli rendszert szeretnénk bevezetni a magyar közigazgatási szerveknél - árulta el Szajbély Benedek, a Griffsoft vezérigazgatója. A minisztériumoknak, közigazgatási intézményeknek gazdálkodási rendszert szállító cégnél elindították a "Holdraszállás" nevű projektet, amely célja, hogy a rendszer felhasználói számát még ebben az évtizedben a mostani 30 százalékára csökkentsék. Szajbély György elnökkel és Szajbély Benedek vezérigazgatóval a 35 éves társaság rövid történetéről és a generációváltás kihívásairól is beszélgettünk.
A Wood határon átnyúló szolgáltatást nyújt egyedüli magyar partnerén, a Capital W-n keresztül a vagyonosabb magyarok számára, új privátbanki szolgáltató jelenik meg ezzel a magyar piacon. A számlavezetés Prágában van, az ügyfelek direktben a Wooddal szerződnek, a Capital W-n keresztül – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Varga-Szilágyi Péter, a Capital W ügyvezetője. Első körben a külföldi számla iránti igénnyel rendelkezők érdeklődését keltheti fel a szolgáltatás, de a cél az, hogy a Wood legyen az első számú alternatíva a magyar vagyonos ügyfelek számára, amikor privátbanki szolgáltatásban és számlavezetésben gondolkodnak – tette hozzá. Petr Benes, a Wood & Company Wealth Management igazgatója kitért arra is az interjúban, hogy a belépési limit 300 ezer euró lesz, hasonló a magyar privátbanki szolgáltatóknál megszokott limitekhez.
Egyéves tesztidőszakban Budapest agglomerációjában és hat vidéki nagyvárosban futnak majd hidrogén-üzemanyagcellás buszok idén januártól. A kísérleti projektet szervező HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. vezérigazgatóját, Dr. Mészáros Virágot és a hidrogéntankolási lehetőséget biztosító egyik cég, a Messer Hungarogáz ügyvezetőjét, Bohner Zsoltot kérdezte a Portfolio, hogy mikortól várható hidrogénüzemű buszok megjelenése a városi forgalomban nagy számban, hogyan oldható meg a töltőhálózat kiépítése gyorsan és biztonságosan, és hogy a kezdeti magasabb beruházási költség ellenére hogyan lehet versenyképes ez a megoldás a már elterjedtebb elektromos hajtás mellett.
Manapság a legtöbb cégnél a stagnálás is pozitív állapot, miközben nem mindenhol van meg az a tartalék vagy türelem a tulajdonosok részéről, hogy évekig lavírozzanak pozitív eredmények nélkül, így egyre több vezetőségi ülésen merülhet fel az értékesítés gondolata. Mihály Zsolt, A PortfoLion szenior befektetési menedzsere, és Nieder Jenő, az alapkezelő vezérigazgatóhelyettese szerint ilyen környezetben jobb ár-érték arányú akvizíciókat lehet végrehajtani, azonban nem minden esetben teljesül az „1+1 több mint kettő” tétel, vagyis, hogy a felvásárlás, a két cég együttműködése plusz hozzáadott értéket, növekedést hoz a működésbe. Ezért érdemes olyan befektetőket is bevonni, akiknek van gyakorlati tapasztalata és ki tudja szűrni azokat az elkerülhető hibákat, amin zátonyra futhat a nagyreményű együttműködés. Interjú.
A 2010-es évek környékén sok vállalat telepítette Magyarországra az SSC-központját, a globálisan működő Roche gyógyszeripari és diagnosztikai szolgáltató három egysége közül a legnagyobb Budapesten található. A 2006-os alapítás óta jelentős iparági változások zajlottak le, a digitalizáció nagy mértékben átformálta a szegmenst, illetve a Covid utóhatásai ezen a területen is érezhetők. Martin Kikstein, a budapesti iroda ügyvezető igazgatója, és Zács Kristóf HR-vezető úgy látják, hogy a terület az elmúlt évek tendenciáihoz hasonlóan fejlődő pályán van, ami nagyrészt a vállalatok munkaerőmegtartó-képességének függvénye.
A barcelonai Tomorrow Mobility World Congress rendezvényen megjelent a világ innovációs ökoszisztémájának színe-java, viszont fájóan kevés kelet-közép-európai regionális szereplő mutatta be a fejlesztéseit, Budapest standja viszont üdítő kivételt jelentett. Az EIT Urban Mobility szervezésében (is) létrejött eseményen a Portfolio, a hazai hírportálok közül egyedüliként vett részt, és helyszíni riportot készített Dervalics Ákossal és Lőrincz Andrással a szervezet hazai partnere, a Green Brother vezetőivel, illetve Traian Urbannal az EIT Urban Mobility kelet-közép-európai régióvezetőjével. Az interjúkból kiderült, hogy a magyar startupok miként tudnak belépni a hazai városok mobilitási kihívásainak megoldásába, hogyan lett európai szinten is elismert város Ajka, és hogy miért nem tudnak sokszor kilépni a régió startupjai a világpiacokra.
Három éve vezették be Magyarországon az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert (EKR), amelynek célja, hogy piaci alapokra helyezze az energiamegtakarításokat mind lakossági, mind vállalati szereplők esetén. A hagyományos világítótestek lecserélésétől kezdve a dolgozók szemléletformálásáig, a fűtéskorszerűsítéstől, a nagy ipari energetikai beruházásokig rengeteg projekt auditálható és elszámolható a rendszerben. Az idei első negyedévben pedig lehetővé válik, hogy a hitelesített energiamegtakarításokkal (HEM) már egy erre speciálisan létrehozott tőzsdén lehessen kereskedni. Bár a piac most is működik, történnek tranzakciók, de az igazi felfutás a közeljövőben várható, és minden jel szerint keresleti nyomás alakulhat ki, amely akár a HEM-ek árát is felfelé tolhatja. A Portfolio Kádár Mártont, a magyar energiatőzsdék értékesítési vezetőjét, az EKR szervezett piaci projekt vezetőjét, és Garai Dánielt a CEEGEX vezérigazgatóját kérdezte az EKR rendszer működéséről, a hitelesített energiamegtakarítások elszámolhatóságáról, a tőzsdei kereskedés elindulásáról, illetve a HEM-ek piaci értékesíthetőségéről.
A gazdaság zöldítése már minden ponton jelen van az életünkben, a szelektív hulladékgyűjtés, vagy az újrahasznosítás egyéni fontosságától kezdve, a legnagyobb vállalatok karbonkibocsátásának szabályozásán át, egészen a világ majdhogynem összes országának részvételével zajló klímacsúcsig. Olyan kontinenseket összekötő, kereskedelmi kapcsolatokat befolyásoló, gazdaságokat irányító szabályok, megfelelési kötelezettségek indultak már el a világban, amelyek nélkül hosszú távon kikényszeríthetetlen lenne az emissziócsökkentés, és végső soron a 2050-es klímasemlegesség. Papp Bernadettel, a Pact Capital szenior piaci elemzőjével beszélgettünk a legfontosabb dekarbonizációval kapcsolatos mechanizmusokról, a tavaly év végi klímacsúcs eredményeiről és hiányosságairól, az uniós karbonvám elindulásáról, a rekord magas, majd 2023-ban csökkenő uniós szén-dioxid kvóta árfolyamról, az önkéntes alapú karbonpiac tisztulásáról, az olyan még gyerekcipőben járó technológiákról, mint a szén-dioxid-megkötés és -tárolás, valamint a magyar szén-dioxid kvóta adó hatásai és a 2024-es várakozások is előkerültek.
Nemrég olvastam egy jó könyvet, ami az adózásról, főként annak a történelméről szólt. Egyfelől számomra nagyon...
Termeléscsökkenés, létszámleépítés, vállalati bezárások A Volkswagen nemrégiben bejelentette, hogy az alacsony...
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Az Eurozóna inflációja lassú növekedésbe fordult át az elmúlt időszak egyértelmű csökkenő tendenciáját követően....
Kezdetben a közösségi média csupán izgalmas újdonságnak tűnt, amiről senki sem gondolta volna, hogy néhány év... 
A közelmúltban hatályba lépett és több lépcsőben alkalmazandóvá váló MI Rendelet mellett az Európai Bizottság...
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
