A legtöbbször a nemzetközileg is versenyképes termékek fejlesztése, a megfelelő minőségbiztosítás, és nem utolsó sorban az idegennyelvek ismerete jelentik az exportpiacokon a nehezen megugorható gátat.
Előre láthatólag az idei évben a 400 millió eurót sem fogja meghaladni az éves tranzakciós aktivitás az ingatlanpiacon, ami 2014-15 óta nem látott alacsony volumen. A szerény teljesítményért az iroda eszközosztály a felelős, ahol az év első 9 hónapjában nem volt számottevő befektetési ügylet, de ez az év végére megváltozni látszik: rég óta nem tapasztalt nyüzsgést érzékelnek a színfalak mögött az IO Partners-nél. A vállalat régiós tőkepiaci részlegének vezetőjét, Andrei Vacarut, és a magyar részleg vezetőjét, Zeller Gábort kérdeztük arról, hogy miért döntenek a külföldi befektetők régiós projektek mellett a magyarokkal szemben, milyen eszközök a legnépszerűbbek most, mikorra várható a piaci fellendülés és hogy hova tűntek a magyar piacot eddig hajtó hazai befektetők.
Mintegy 60 milliárd forint keretösszegű tőkeprogramot indított a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Tőkeholding (NTH) a Demján Sándor Program keretein belül. Az alapot az NTH tulajdonában lévő Focus Ventures kezeli, amellyel a hazai vállalatok kifektetéseit, azaz az országhatárokon átnyúló beruházásait, illetve cégalapításait és -felvásárlásait segítik elő. A Kifektetési Magántőkealapnak a magyar cégek nemzetközi versenyképességének növelése mellett az ország profitegyenlegének javítása is célja, ráadásul ezt Európa mellett keleti irányú kifektetésekkel szeretnék elérni. Hogy hány vállalat piacra lépését segítheti az alap, mennyire látnak lehetőséget a magyar cégek az ázsiai piacokon és hogy milyen feltételekkel vehetik igénybe a tőkebevonást, arról Zsámboki Zoltánt, az alapkezelő vezérigazgató-helyettesét kérdezte a Portfolio.
Magyarország az Európai Unió egyik vezető víziszárnyas-termelője, azon belül is az egyik legnagyobb pecsenyekacsa-beszállítója, amelyből a magyar piac egyik legnagyobb termelője, a Bács-Tak Cégcsoporthoz tartozó Hunent Zrt. a főbb nyugat-európai piacokon kívül például Kanadába és Japánba is exportál. Az ágazatnak azonban az elmúlt években olyan kihívásokkal kellett megküzdenie, mint a jelentős károkat okozó madárinfluenza vagy az egyre nagyobb mérteket öltő kínai dömping, amelynek bekerülési árával lehetetlen versenyezni, miközben az infláció, az emelkedő bérköltségek, a stagnáló európai környezetben visszaeső fogyasztás hasonlóképpen sújtja az ágazatot, mint a gazdaság más szereplőit. A cégcsoport igazgatóságának elnöke és résztulajdonosa, Kiss István szerint a további növekedés és a piaci pozíciók megőrzése korszerű állattartó telepek megépítésével, és ezen keresztül az állatjólét növelésével érhető el, mert az ilyen módon piacra kerülő termék minőségével nem tudnak versenyezni a kínai kacsák. Az első ilyen telepet már át is adták, a második átadását pedig jövőre tervezik.
A zöld energiaátállás egyik fontos eleme a gyártási folyamatok digitalizálása és az ipari folyamatok villamosítása, de az okoseszközök és mesterséges intelligencia egyre széleskörűbb felhasználása további jelentős energiafogyasztást eredményez az adatközpontoknál, ahol a létrejövő irgalmatlan mennyiségű adatot tárolják. A Schneider Electricnek azonban van megoldása a problémára, amiről a Portfolio Petr Hermannt, a cég SEE régiójának vezetőjét kérdezte, aki arról is beszámolt, milyen kulcsfontosságú gyártási folyamatok zajlanak az alig fél éve megnyitott dunavecsei okosgyárban.
A BIM-megoldások az új építési törvény állami beruházásokra vonatkozó előírása miatt egyre inkább fókuszba kerülnek. Mindez hatással van a Graphisoft építőipari szoftverfejlesztő cég működésére is, hiszen a vállalat Archicad központú platformja nagyban hozzájárul a papíralapú egyeztetés helyett a digitális folyamatok erősödéséhez, lehetővé téve a beruházások tervezési folyamatának teljes digitalizációját, valamint a felhőalapú tervezést az építészek és a szakági mérnökök között. Hogy miért volt szükség a frissítésre, mit jelent ez a gyakorlatban, mennyire terjedtek el a BIM megoldásai Magyarországon és a világ többi részén, illetve melyek a piac előtt álló legnagyobb kihívások, arról Csillag Dániellel, a Graphisoft CEO-jával beszélgettünk.
Tavaly óta új adatszolgáltatási kötelezettség terheli a kapcsolt vállalkozással rendelkező közép- és nagyvállalatokat, már a társasági adóbevallásukban is szerepeltetniük kell bizonyos, a transzferár dokumentációban is szereplő adatokat, amely a Niveus Consulting Group adószakértői szerint akár 10-20 ezer céget érinthet. Ehhez képest tavaly, a Pénzügyminisztérium statisztikái szerint mindössze 5512 cég nyújtott be transzferáras adatszolgáltatást, vagyis sokan nem tettek eleget – időben vagy egyáltalán – kötelezettségüknek, ennek ellenére egyelőre elmaradtak a jelentős bírságok. Ez annak köszönhető, hogy a NAV támogatólag lépett fel az ellenőrzések során és jellemzően csak hiánypótlásra szólította fel a cégeket, azonban több jel is arra mutat, hogy jövőre már elillanhat ez a jóindulat.
Szeptembertől elindult a kormány DÁP (Digitális Állampolgárság Program) mobilappja, amely több millió magyar számára jelentheti a belépési pontot a digitális államhoz. Az alkalmazást a piac felé is kinyitják: a digitális aláírást és azonosítást a bankoknak, biztosítóknak, közműszolgáltatóknak és telekommunikációs cégeknek is biztosítaniuk kell majd, ami jelentős back office fejlesztést igényel, ráadásul még elég sok a kérdőjel a részletekkel kapcsolatban. A határidő azonban már megvan: 2025. június 1-jétől a piaci szereplőknek is meg kell felelniük a törvényi szabályozásnak, a közigazgatásban pedig már idén július 1-jétől hatályba lépett a DÁP törvény.
A magyar naperőmű-kapacitás – az atomenergetikai és fosszilis kapacitásokkal együtt – a napos déli órákban már exportra is termel, azonban a környező országok megújuló termelésben várható felzárkózásával a hazai gyárberuházások köthetik le a növekvő magyar termelést. A Széchenyi Alapok és az Electron Holding Zrt. 50-50 százalékos társtulajdonosként fektet be négy, összesen 15 MW kapacitású naperőműpark fejlesztésébe, amelynek megtérülését a cég integrált, egész értékláncot lefedő működésétől várja. A kivitelező cég elnök-vezérigazgatója, Szücs Ádám szerint nagy átalakulás előtt áll a piac, ahol egyre kevésbé lesz életképes az az üzleti modell, amiben a fejlesztő önállóan működő napelemparkot épít, üzemeltet és nem egy áll partnerségbe olyan szereplőkkel, akik azt rendszerbe integrálva tudják üzemeltetni, miközben az energiatárolók piaca az aranyláz időszakát idézi.
Az elektromos autók piaca évről-évre bővül, ugyanakkor vannak időszakos visszaesések az értékesítési statisztikákban. A politika elkötelezte magát az elektromos autózásra való átállás mellett, a fogyasztók azonban óvatosabbak: nem szívesen engednek a hagyományos autóknál megszokott kényelemből. Ezen felül számos tévhit is elterjedt az elektromos autózásról, amit alátámaszt egy, a Bosch által megrendelt közvéleménykutatás is, melynek eredményeit egy pódiumbeszélgetés keretében ismertették és értékelték a cég vezetői, szakemberei.
Több felmérés is azt mutatja, hogy a vállalatok nagy részének már van tapasztalata a generatív AI megoldásokkal, amitől hatékonyságnövelést és költségcsökkentést várnak, de a válaszokból az is kiderül, hogy a legtöbben nem tudják, hogy milyen úton induljanak el, hogyan építsék azt be a szervezet mindennapi működésébe. Kovács Gyula, az AI-szolgáltatásokat nyújtó Neuron Solutions ügyvezetője szerint fontos, hogy a munkavállalók megértsék: az AI nem a munkájukat veszélyezteti, a „fenyegetés” inkább abban áll, hogy olyan emberek veszik el a munkájukat, akik jobban használják a gépeket.
Az elmúlt negyedévekben beszűkült gazdasági környezet nem könnyítette meg a korai fázisú cégek forráshoz jutását, azonban a kockázati befektetésekkel foglalkozó PortfoLionnál úgy látják, hogy a vállalkozói kedv a makrogazdasági körülményektől függetlenül töretlen, nincs szükség az alap befektetési stratégiájuk megváltoztatására. Pálfalvi Márkot és Pásztor Aurélt – a PortfoLion korai és növekedési fázisú befektetések szakértőit – a cégek kiválasztásának folyamatáról, a legnagyobb potenciált rejtő területekről és a legígéretesebb vállalkozásokról kérdezte a Portfolio.
Az internetszolgáltatás minőségének fókuszában jellemzően mindig a sávszélesség és a lefedettség állt, azonban Bálint Zoltán, a Giganet Internet Szolgáltató Kft. ügyvezetője szerint ebben ma már nincsenek jelentősebb különbségek az elérhető szolgáltatások között, a vállalkozások számára inkább a személyre szabottság, a rugalmas ügyfélkezelés lehet a vízválasztó, és pont ez az, amiben a kisebb internetszolgáltatók többet tudnak nyújtani a „dobozos termékekkel” operáló nagy cégekkel szemben. Bár a piacot felforgatni készülő 5G technológia egyelőre a nagyok malmára hajtja a vizet, a nyíregyházi központú szolgáltatónak is meg van a stratégiája, amivel tovább növelheti ügyfelei számát az egyre szűkülő piacon.
Gelencsér András már többször hangot adott a globális felmelegedéssel kapcsolatos lesújtó véleményének, miszerint a folyamat megállításával már elkéstünk, a következmények elkerülhetetlenek. Ugyanakkor ez korántsem jelenti, hogy ölbe tett kézzel kéne nézni a világégést, hanem fel kell készülni egy, a mostanitól teljesen eltérő életmódra, berendezkedésre, amibe aligha férnek bele a repülős kiruccanások és a Kínából rendelt kütyük. A Pannon Egyetem rektora és HUN-REN Levegőkémiai Kutatócsoportjának vezetője május 2-án, Veszprémben tart előadást a Portfolio és az egyetem közös konferenciáján arról, miért tévút a jelenlegi fenntarthatósági politika és mit lehetne tenni azért, hogy elkerüljük civilizációnk összeomlását.
A legutóbbi negyedéves magyar GDP-adatok kapcsán kevésbé volt ok az örömre, hiszen a tavalyi utolsó negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye megegyezett az előző negyedévivel, vagyis elakadt a harmadik negyedévben megindult növekedés. Az idei első negyedévvel kapcsolatban viszont már most jó hír, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) – 13. tagállamként az unióban – 30 napos határidővel publikálja majd első GDP-becslését, azaz az eddigi, a negyedévet követő 45. napon közölt GDP volumenindexet 15 nappal korábban, a negyedévet követő 30. napon teszi közzé. A lépés jelentőségéről és annak hátteréről a statisztikai hivatalt kérdezte a Portfolio.
A globális szén-dioxid-kibocsátás tavaly rekordszintre emelkedett, 1,4 százalékkal meghaladva a 2019-es, Covid előtti szintet, amelyet jellemzően a háztartások energiafelhasználása, a közlekedés, a nemzetközi légi közlekedés és hajózás okoz, de olyan iparágaknak is szerepe van benne, mint a műtrágya-, acélgyártás, olajfinomítás, vagy éppen a cementipar. Ugyanakkor azt kevesen tudják, hogy utóbbi szektor az elmúlt évtizedekben olyan átalakuláson megy keresztül, aminek következtében ma már globális trend a gyártás során a szén és egyéb fosszilis anyagok helyett az alternatív tüzelőanyagok használata, és még idén polcokra kerülnek a minimum 30 százalékkal kevesebb CO2 kibocsátással készült cement készítmények. Norvégiában pedig üzembe helyezik az első olyan CCS (Carbon Capture and Storage) technológiával működő cementgyárat, ahonnan zéró kibocsátású termékek kerülnek majd ki.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter április elején mutatta be a kormány friss versenyképességi stratégiáját, amiben kiemelte, hogy Magyarország 2030-ra az EU-átlag GDP 90%-át szeretné elérni. Ehhez a magyar gazdaság dualitását kell csökkenteni, amihez még több exportképes kisvállalat kell, és még több külföldi piacon történő befektetés, más szóval kifektetés, ami javítaná a profitegyenleget, amely jelenleg negatív: a külföldi cégek több profitot termelnek Magyarországon, mint amennyit a magyar cégek külföldön. Megnéztük milyen lehetőségei vannak a magyar cégeknek az exporttevékenységük növelésére és a külföldi terjeszkedésre.
Nem voltak világmegváltó tervei a két gyerekkel külföldről hazatelepülő Carrick Orsolyának, de miután lekésték az óvodai beiratkozást, nem tudott teljes állást vállalni és a lányait is el kellett helyezni valahol, ezért jó ötletnek tűnt egy kéttannyelvű családi napközi beindítása. Azonban kiderült, hogy a szülők legalább annyira rászorulnak a nyelvtanulásra, mint a gyerekeik, így jött létre az élmény- és projektalapú budaörsi nyelviskola, ahol a tanulókkal anyanyelvi tanárok foglalkoznak, kiscsoportokban különböző projekteket valósítanak meg, miközben erőlködés nélkül ragad rájuk a tudás. A tíz éve indított vállalkozás mára 57 milliós éves árbevételt termel.
A tavalyi év nem a forrásbőségről volt híres, miközben eddig nem látott szintekre emelkedett a lakosság állampapír-állománya, a vállalkozások tőkebevonási lehetőségei romlottak, amely a tőzsdére lépési kedvet sem támogatta, és ez a BÉT középvállalati platformja, az Xtend teljesítményén is érezhető volt. Ennek ellenére a STRT Holding a piac történetének legnagyobb összegű, bevezetést megelőző, kizárólag magánbefektetők általi tőkebevonását hajtotta végre. A Portfolio a magántőke korai fázisú startupok támogatásába való becsatornázásról, a tőzsdei bevezetés előtti felkészülésről kérdezte Balogh Pétert, a cég alapító vezérigazgatóját, Simon Stellát, a kijelölt tanácsadó - a BÉT által díjazott Stradamus Zrt. - igazgatósági tagját, valamint Perger Gábort, a jogi tanácsadást ellátó ügyvédi iroda, az AegisLegal partnerét.
A Telekom Szerbia mintegy 1800 telekommunikációs tornyának megvásárlásával új régiós szolgáltató jön létre egy nemzetközi befektetői konzorcium vezetésével, amelynek az OTP Csoporthoz tartozó PortfoLion Capital Partners is tagja. A magyar alapkezelő ezzel első digitális infrastruktúra befektetését zárja, és egyben első nyugat-balkáni projektjét is. Molnár András vezérigazgatót a telekommunikációs infrastruktúrában rejlő fejlődési potenciálról, a Balkán kínálta lehetőségekről és általánosságban a régiós tőkepiaci helyzetről kérdezte a Portfolio.