Nagy lehetőségei vannak Magyarországnak az orosz gáz kiváltására - Így éltünk velük eddig

Portfolio Vállalati Energiamenedzsment 2025

Erről is szó lesz az áprilisi Portfolio Vállalati Energiamenedzsment Konferencián, részletek:

Információ és jelentkezés

Alapvető törekvés a külföldi energiaforrásoktól való erős függőség csökkentése, a hazai energiaszuverenitás erősítése, de ésszerű és gazdaságilag fenntartható mértékben

- mondta Lantos Csaba energiaügyi miniszter még március 11-én a Magyar Megújuló Energia Szövetség (MMESZ) konferenciáján. A tárcavezető szavai szerint az orosz gáztól való függőség lazítását elősorban hazai kitermelésű földgázzal, földhővel és biometánnal érné el, összhangban az energiastratégiai célkitűzésekkel.

A Nemzeti Energia és Klíma Terv (NEKT) 2024-es frissített változata szerint "az importkitettség csökkentésének szükségessége (a kőolaj mellett) a földgáz esetében is nyilvánvaló, tekintettel arra, hogy a hazai földgázkitermelés a fogyasztás mindössze 15%-át fedezi, és a fennmaradó részét egy importforrás – Oroszország – biztosítja". A földgázkitettség kockázatait kezelendő, az alternatív források elérhetőségének megteremtése a cél, így a földgázfogyasztás visszafogása – az energiahatékonyság és a megújulók használatának növelésével –, valamint a belföldi kitermelés lehetőség szerinti fokozása - olvasható a dokumentumban, amely szerint a fennmaradó importigényt a lehető legdiverzifikáltabb forrásból és -útvonalon szükséges biztosítani.

Az ország földgáz-importfüggőségének csökkentése azonban jóval régebb óta szerepel az energiastratégiai célok között, így például már a 2011-es, 2030-ig előre tekintő - azóta szintén frissített - Nemzeti Energiastratégia (NES) is tartalmazza. A cél elérésének egyik eszközeként ez a dokumentum is a megújuló energiák részarányának növelését jelöli ki ("a megújuló energia felhasználása a lehető legmagasabb arányban"), de a hazai földgázkitermelés növelése, sőt szinten tartása sem szerepel a törekvések között.

A régi NES ugyan leszögezi, hogy vizsgálni kell a hazai földgázvagyon kiaknázási lehetőségeit, de azt is, hogy hazai gázkitermelésünk csökken. A stratégia elsősorban a nem konvencionális kitermelés hazai lehetőségeire fókuszálva megállapítja, hogy a makói gázvagyon kitermelhetőségének technikai-műszaki feltételei nem adottak, és még csak becslések sem állnak rendelkezésre, hogy mikor lehet realitás. Az akkori előrejelzések által prognosztizált meredek termeléscsökkenés, illetve a nem hagyományos termelési technológiák akkori viszonylagos fejletlensége mellett az is indokolhatja a belföldi földgáztermelés növelése céljának mellőzését, hogy a 2010-es évek elején a hazai gáztermelés még jóval nagyobb volt a jelenleginél.

Az új NEKT célja, hogy az import aránya a földgázellátáson belül 2030-ig 80%-ra csökkenjen.

Ez a cél már 2024-ben teljesült a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) becsült éves földgázmérleg adatai szerint, amelyek alapján az import részaránya tavaly valamivel több mint 78%-ra süllyedt a korábbi évek 80% feletti értékeiről. Az Energiaügyi Minisztérium által közölt értékek szintén azt mutatják, hogy 2024-ben 80% alá eshetett Magyarország földgáz-importfüggősége.

Ez több tényező együttes eredménye:

• Ezek közül elsőként a belföldi felhasználás jelentős csökkenését kell kiemelni, melynek hatására a hazai gázfogyasztás a 2021-es közel 11,5 milliárd köbméterről a 2023-24-es években mintegy 8,5 milliárd köbméterre süllyedt.
• Közben a hazai mezőkről kitermelt földgáz mennyisége is nőtt, de az elérhető adatok alapján nem egyértelmű, hogy pontosan mennyire sikerült megközelíteni a szintén kormányzati célként meghatározott évi 2 milliárd köbméteres értéket.

Míg az Energiaügyi Minisztérium által januárban közölt értékek szerint a 2021-es 1 662 984 köbméterről 2024-ig 1 893 133 köbméterre nőtt az éves hazai kitermelés volumene, addig a Központi Statisztikai Hivatal és a MEKH adatai szerint ez a 2021-22-es megközelítőleg 1,5 milliárd köbméterről hozzávetőleg 1,6 milliárd köbméterre emelkedett 2024-ig (az átlagos fűtőértékeket is figyelembe véve). A hazai földgázkitermelés a 2000-es években még évi 3 milliárd köbméter körül alakult, mielőtt 2021-ig fokozatosan a felére csökkent.

A kitermelhető földgázvagyon alapján a hazai termelés jóval nagyobb is lehetne, de technológiai, gazdaságossági, környezetvédelmi szempontok jelentősen korlátozzák ezt. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának nyilvántartása alapján a kitermelhető konvencionális földgázvagyon meghaladja a 81 milliárd köbmétert, míg a nem konvencionális gázvagyon közel 1569 milliárd köbméter Magyarországon.

Tehát a 2021-2024-es időszakban összességében 10-14%-kal bővült a Magyarországon felszínre hozott földgáz mennyisége, közben az import mintegy 25%-kal, közel 7,5 milliárd köbméterről valamivel több mint 5,5 milliárd köbméterre csökkent (a csúcsot jelölő 2019-es év több mint 11,5 milliárd köbmétere importjához képest pedig még nagyobb a visszaesés).

A gázimport csökkenéséhez a hazai kitermelés növekedése, az energiahatékonysági és -takarékossági intézkedések, illetve a gazdasági aktivitással összefüggő tényezők mellett az itthoni megújuló erőművek is érdemben hozzájárultak. Elemzések szerint a 2019-2024-es időszakban Magyarország 1,6 milliárd eurónyi földgázimportot tudott megtakarítani a hazai nap- és szélerőmű kapacitás termelésének köszönhetően.

Az import földgáz kiváltásában szintén jelentős potenciállal rendelkező geotermia vagy földhő hazai kitermelése és hasznosítása esetében Lantos Csaba szavai alapján reálisan az lehet a cél, hogy

20 év múlva a geotermikus energia képes legyen évi 1 milliárd köbméter földgáz helyettesítésére.

Ennek a célnak nem egészen a negyede teljesült 2023-ban, miután a megelőző években fokozatosan jelentősen bővült a geotermikus energia magyarországi hasznosítása. 2014 és 2023 között lényegében megkétszereződött, 3800 terajoule-ról 7580 terajoule-ra nőtt a geotermikus energia itthoni termelése és felhasználása.

Ezzel az ország úton van a 2026-as (8000 terajoule), illetve a 2030-as (12-13 000 terajoul) kormányzati cél eléréséhez. Az új hasznosítások révén 2030-ig 0,5-0,7 milliárd köbméter, 2035-ig pedig összesen 1-1,2 milliárd köbméter földgáz kiváltása prognosztizálható a Nemzeti Földhő Stratégia szerint. A távolabbi jövőben akár tovább is nőhet a geotermia szerepe (elsősorban a fűtésben), mivel a geológiai kockázatokkal nem számoló szakértői becslések szerint a geotermikus energia elvileg kitermelhető hazai maximuma éves szinten 55-60 PJ a porózus, míg 130 PJ az aljzati tárolókból. Tanulmányok szerint a geotermikus potenciál kiaknázásval akár 40-50%-kal is csökkenthető a hazai gázfogyasztás.

Ami a hazai biogáz és biometán potenciált illeti, az a NEKT szerint 2030-ra a magyar földgázfogyasztás körülbelül 3%-ának (mintegy 250-300 millió köbméter) kiváltására kínál reális lehetőséget. Ugyanakkor az Európai Biogáz Szövetség más szakmai szervezetekkel és gázipari vállalatokkal együtt készített jelentése szerint 2030-ig 1 milliárd köbméterre, 2050-ig pedig több mint 3 milliárd köbméterre lehetne növelni a hazai biometán-termelés és -felhasználás mértékét.

A MEKH adatai szerint 2014 és 2023 között a hazai biogáztermelés és -felhasználás körülbelül 20%-kal bővült, és az időszak végén éves szinten 3959 terajoule volt, ami megközelítőleg 120 millió köbméter földgáz átlagos hazai fűtőértékének felel meg.

Az egyéb elsődleges megújuló energiahordozók közül Magyarország további jelentős, nagyrészt kiaknázatlan földgázimport-kiváltó potenciállal rendelkezik a szintén időjárásfüggő, de a napenergiánál magasabb rendelkezésre állású, és azt bizonyos mértékben kiegészítő szélenergia területén is. A magyarországi szélerőművek jelenlegi beépített teljesítőképessége 0,3251 GW, ami lényegében megegyezik a 10 évvel ezelőtti értékkel; termelésük 2024-ben körülbelül 65-70 millió köbméternyi földgáz fűtőértékének felelt meg, és a hazai bruttó villamosenergia-felhasználás mintegy 1,4%-át fedezte.

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (Joint Research Centre - JRC) jelentése alapján Magyarországon a 2024 elejétől érvényes 700 méteres védőtávolság betartásával 284,2 GW beépített teljesítőképességgel épülhetnének szélerőművek, míg a 2030-as kormányzati célszám körülbelül 1 GW (1,1 GW), amely 2040-ig 2 GW-ra, 2050-ig pedig 3 GW-ra emelkedhet a NEKT szerint.

A Regionális Energiakutató Központ (REKK) modellszámításai szerint nemzetgazdaságilag az lenne a legolcsóbb és legtisztább megoldás, ha a kormány által 2030-ra megcélzott 12 GW naperőmű kapacitás mellé nem 1, hanem 4 GW szélerőmű kapacitás épülne ki, mert így az importáram döntő részének kiváltása mellett a tervezett három új rugalmas gázerőművet (CCGT) is meg lehetne spórolni.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images