Az éves összes villamosenergia-felhasználás 41,9 terawattóra volt 2024-ben, amely 2,2%-os növekedést jelent a 2023-as adathoz képest, földgázból pedig mintegy 8,5 milliárd köbméter fogyott, 0,8%-kal, 68 millió köbméterrel több, mint az előző évben – hozta nyilvánosságra pénteken reggel az előzetes egész éves adatokat az Energiaügyi Minisztérium. Utóbbi azt jelenti, hogy az energiaválság előtti szintnél hozzávetőleg negyedével kevesebb gázt használt fel az ország a múlt évben, de egyúttal azt is, hogy megállt a gázfelhasználás meredek csökkenése. Pontosabban a családoknál minimálisan folytatódott a gázpiaci "fogyókúra" a rezsicsökkentési rendszer kettős ára mellett, a cégeknél és intézményeknél viszont már nőtt a fogyasztás.
Ha a jelenlegi formájában fogadja el a parlament keddi rendkívüli ülése az energiahatékonysági törvény módosításáról szóló javaslatot, akkor az azt jelenti, hogy nem kellene az energiahatékonyságra kötelezett szervezeteknek további érdemi erőfeszítéseket tennie 2030-ig, így a hitelesített energiamegtakarítások keresleti piaca, és vele együtt a lakossági és ipari energiahatékonysági piac is összeomlana – mutattak rá a kilátásra szakmai források a Portfolio-nak.
A nagyobb napelemes rendszerek összes beépített teljesítménye novemberben meghaladta a 4000 megawattot Magyarországon - írja az Energiaügyi Minisztérium MAVIR adatai alapján.
A hazai vállalatok 40 százaléka nem elég tájékozott az ESG kötelezettégekről, annak ellenére, hogy 2028-tól, vagyis alig 3 év múlva, már egészen biztos, hogy el kell kezdeniük ESG jelentéseket leadni, és ezzel párhuzamosan komoly reformokat kell végrehajtaniuk a működésükben. Annak érdekében, hogy az elkövetkezendő évek elégnek bizonyuljanak a felkészülésre, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) a szektor vezető vállalkozásinak részvételével megalakította a szövetség energetikai szekcióját. Céljuk, hogy audittal, tanácsadással, mintaprojektekkel és konkrét beruházási tervekkel támogassák a vállalkozásokat, amelyekkel teljesíteni tudják a rohamosan közeledő kötelezettségeiket. Az energiaközösségek létrehozása, valamint az energiahatékonysági beruházások költségcsökkentése mind-mind hozzájárulhatnak a célok eléréséhez. A szolgáltatásokat akár személyesen, az ország többszáz VOSZ és Kavosz irodájában is igénybe vehetik a vállalatvezetők. A Kavosz ráadásul olyan finanszírozási megoldáson dolgozik, amely az audittól kezdve a megvalósításig, teljes spektrumában le tudja fedni a beruházások költségeit.
Még csak idén januárban alakult meg Németországban az új radikális baloldali formáció, a Sahra Wagenknecht Szövetsége (BSW), de máris bejutottak az Európai Parlamentbe és három tartomány törvényhozásába, a háromból két tartományban pedig a kormánykoalícióban is részt vesznek majd. Ugyanakkor a párt még mindig nagyrészt a volt NDK területén népszerű, a nyugatnémet tartományokban alig van jelen – van, ahol még alapszervezete sincs. A legnagyobb megmérettetés csak most jön: február 23-án előrehozott Bundestag-választások lesznek, ahol az is eldőlhet, tartósan meg tud-e maradni a párt a német politikai életben.
Ha arra gondolunk, hogy vajon mi lehet a következő évek egyik legígéretesebb befektetése, akkor a legtöbbeknek szinte biztosan olyan dolgok jutnak eszébe, mint a mesterséges intelligencia, a bitcoin, esetleg a Tesla vagy az elektromosautó-gyártók, de a Trump-győzelem miatt mostanában a hazai piacra termelő, kis méretű amerikai cégek iránti érdeklődés is nagyon felfutott. Van azonban a részvénypiacoknak egy viszonylag kisebb szegmense, ami felett a legtöbben eddig átnéztek, holott a legfontosabb világformáló megatrend, a mesterséges intelligencia vélhetően nagy bajban lenne nélküle: ez pedig nem más, mint az atomenergia. És ha viszonylag kis szegmensről beszéltünk, akkor itt érdemes csavarni még egyet a történeten: az elmúlt hetekben egyre több tech-óriáscég fordul egy olyan nukleáris technológia felé, ami a hagyományos erőművekhez képest gyorsabban, olcsóbban és biztonságosabban tud energiát termelni. De pontosan milyen technológiáról is van szó, miért lehet belőle a következő évek nagy robbanása, és befektetőként hogyan lehet kivenni a részünket mindebből? Lássuk!
António Costa, az Európai Tanács hamarosan hivatalba lépő elnöke, határozott álláspontot képvisel az EU előtt álló legfontosabb kihívásokkal kapcsolatban. Az Egyesült Államokkal való kapcsolatot a bizalom újraépítésével kezelné, miközben támogatná Ukrajnát egy igazságos és tartós béke érdekében. A migráció terén a határellenőrzés erősítését és a legális bevándorlás ösztönzését szorgalmazza, míg az EU belső megosztottságát az együttműködés és a különböző kultúrák megértése révén hidalná át – derül ki a Financial Timesnak adott interjújából.
Az európai gazdaság versenyképességének megerősítéséhez elengedhetetlen elektrifikáció feltétele a villamosenergia-hálózat jelentős bővítése és fejlesztése. Ha az EU nem kétszerezi meg viszonylag rövid időn belül az elosztó hálózat korszerűsítésére fordított beruházásokat, az jelentősen visszafoghatja megújuló energiaforrások, a hőszivattyúk és az elektromos autók itteni terjedését, jó hír azonban, hogy a kapcsolódó fajlagos beruházási költségek mérsékelhetőek.
Brüsszel szigorítaná a kínai vállalatokra vonatkozó szabályozást, hogy megvédje az európai cégeket és elősegítse a tiszta technológiák fejlődését. Az új tervek szerint a kínai cégeknek európai gyárakat kellene létrehozniuk, és meg kellene osztaniuk technológiai tudásukat, ha uniós támogatásokat szeretnének igénybe venni. Magyar beruházásokat is sújthat az uniós keménykedés.
A jelenleg is zajló ENSZ éghajlatváltozási konferenciája (COP29) egyik jelmondatának a szén-dioxid kibocsátás csökkentést választotta. Ezen célok elérésében segít a Schneider Electric fenntarthatósági programja (SSI), amivel a cég már több mint 600 millió tonna CO2-kibocsátás elkerülésében segítette ügyfeleit. A munka jutalmaként nemrégiben a világ legfenntarthatóbb vállalataként ismerték el a céget.
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy megindítja kötelezettségszegési eljárást azon 13 uniós tagállam ellen, amelyek a mai napig nem nyújtották be a 2030-ig szóló Nemzeti Energia- és Klímavédelmi Terveiket (NEKT).
Az Európai Unió gazdaság- és kereskedelempolitikája új lendületet kaphat, ha a legfontosabb portfóliók biztosjelöltjeinek prioritásai megvalósulnak, amivel egy sokkal erőszakosabb, keményebb és önállóbb EU alakulhat meg. Az iparvédelem és a kínai versennyel szembeni szigorítások, a klímavédelmi célok és az adópolitikai reformok mind a fenntartható növekedést szolgálnák. Az uniós költségvetés és a kohéziós alapok célzott felhasználása segíthet az európai ipar és társadalom megújításában. A magyar kormány amiatt aggódhat, hogy a gazdasági semlegesség helyett a gazdasági önvédelem kerül Brüsszel fókuszába.
A globális felmelegedés újabb aggasztó jeleit mutatják a legfrissebb éghajlati adatok. Az idei év első tíz hónapjában a globális átlaghőmérséklet jelentősen meghaladta a korábbi évek értékeit, ami komoly aggodalomra ad okot a klímakutatók körében - írta meg a met.hu.
Elindult ma a pályázat a vidéki elektromos töltőhálózat bővítésére, amelynek keretében több mint száz helyszínen létesülhetnek nyilvános e-töltőállomások a következő években – hívta fel a figyelmet az Energiaügyi Minisztérium. A programban jövő május végéig igényelhetnek többletforrást a korszerű e-töltőállomások telepítését tervező üzemeltetők. A tárca rámutat, hogy a hazai elektromos töltőhálózat fehér foltjainak felszámolása egyszerre segíti a természet védelmét, a klímavállalások teljesítését, a gazdaság élénkítését és az energiaszuverenitás megerősítését.
Alacsonyabb CO2-kibocsátás, az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség enyhülése, a nagykereskedelmi villamosenergia-árak és áringadozások, illetve a rendszer összköltségének csökkenése jellemezné az európai villamosenergia-rendszert, miközben a napenergia piaci értéke is emelkedne, ha a jövőben létrehozandó naperőművek jó részét a jelenleg egyeduralkodó déli tájolás helyett kelet-nyugati tájolású kétoldalú, függőleges napelemekkel telepítenék egy kutatás szerint.
Egy legújabb ENSZ-jelentés szerint már csak néhány év van hátra, hogy teljesíteni tudjuk, hogy a Föld átlaghőmérsékletének emelkedése ne haladja meg az 1,5 Celsius fokot, amelyet a párizsi klímaegyezményben rögzítettek. A világ azonban egyelőre „katasztrofális” hőmérséklet-emelkedés elé néz, amely akár a 3 fokot is elérheti – írja a Financial Times.
Egyelőre a dollár a nagy vesztese az új elnökség kezdetének.
Hét másik tagállam esetében viszont döntöttek az Ecofinen.
Hogy reagál a piac Trump beiktatására?
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
Az orosz haderő elérte az ukrán véderő egyik legfontosabb városát.
Napokon belül kamatot vált az első PMÁP-sorozat.
