El Niño és La Niña: riasztó felfedezést tettek a tudósok

Az El Niño és La Niña jelenségek a globális klíma egyik legjelentősebb befolyásoló tényezői. A trópusi Csendes-óceán keleti részének periodikus felmelegedése és lehűlése árvizeket, aszályokat és viharokat okoz a világ számos pontján. Az 1997-98-as El Niño például önmagában 5,7 billió dollár (4,4 billió font) globális jövedelemkiesést eredményezett.

A hagyományosan egyéves időtartamú jelenségek napjainkban egyre gyakrabban húzódnak el. Szemléletes példa erre a 2020-2023-as La Niña, amely szokatlan módon három évig tartott. Az anomáliák elhúzódása megnehezíti a károk helyreállítását és fokozza a pusztító hatást.

Korallokat vizsgáltak

A kutatók ősi korallok vizsgálatával és számítógépes szimulációkkal bizonyították, hogy míg 7000 évvel ezelőtt az egyéves események voltak jellemzőek, mára ötször gyakoribbá váltak a többéves periódusok.

A változás hátterében a Csendes-óceán termoklinális rétegződésének átalakulása áll, amit a Föld pályájának lassú változása idézett elő.

Az emberi tevékenység által okozott klímaváltozás felgyorsítja ezt a természetes folyamatot. Az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt csapdába esett többlethő még kedvezőbb feltételeket teremt a tartós El Niño és La Niña események kialakulásához.

A következmények súlyosak: gyakoribb és elhúzódó aszályokra, hőhullámokra, erdőtüzekre, árvizekre és egymást követő intenzív hurrikánszezonokra számíthatunk. Ez növekvő terhelést jelent a mezőgazdaság, a halászat, a vízellátás és a katasztrófavédelmi rendszerek számára. A tengerparti városokat az emelkedő tengerszint mellett az El Niño által felerősített viharok is veszélyeztetik.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio