A közelmúltban a magyar Bakati ügyben hozott ítéletével az Európai Bíróság rendet tett a külföldi utasok áfa-visszatérítési ügyeiben és láthatóan győztest hirdet a határmenti kereskedők és a NAV között folytatott küzdelemben. A bíróság ítélete azonban jó pár kérdést nyitva hagy.
Egyértelműen kijelenthetjük, hogy jól jött a tavaszi koronavírus-válságot követő piaci fellendülés a magyar gazdagoknak, javarészt ennek köszönhető ugyanis, hogy 6500 milliárd forint fölé emelkedett a hazai privátbanki szolgáltatóknál kezelt vagyon. Ezek után nem meglepő, hogy az egy ügyfélszámlára jutó átlagvagyon is új rekordon van 144 millió forinttal, új privátbanki ügyfeleket viszont alig tudott akvirálni a szektor. A legnagyobb privátbanki szolgáltató továbbra is az OTP Private Banking, mindeközben egyre nehezebb privátbanki ügyfélnek lenni a folyamatosan emelkedő belépési limitek miatt.
A koronavírus-válság kezelésének európai (és magyar) módja, hogy a választók akaratával nemigen próbáltak meg szembe helyezkedni a kormányok. Ehhez képest váratlan fejlemény, hogy a magyar vezetés úgy dobta be a köztudatba a kínai vakcina bevetésének lehetőségét, hogy ennek egészen látványos az elutasítottsága a társadalomban. Az ok: a kormány mindenképpen meg akarja teremteni annak a lehetőségét, hogy a járványt az év első felében lezárja.
Új csúcsra, 6900 milliárd forint közelébe emelkedett a magyar befektetési alapokban kezelt vagyon december végére, a márciusi koronavírus-válság már csak egy távoli emléknek tűnik. Az alapkategóriák többsége profitálni tudott a tőkepiacok felíveléséből tavaly, a friss tőkebeáramlások és a szép hozamok is megdobták a vagyonukat. Az abszolút hozamú alapok iránti kereslet azonban nem állt helyre, de ha kivesszük az egyenletből az OTP Suprát, akkor a kategória nagyjából le tudta dolgozni az év közbeni veszteségeit.
Majdnem az összes nagy jegybank jelentős pénznyomtatásba fogott 2020-ban, és arra számíthatunk, hogy ez idén is így lesz. De melyik jegybankok torzították legnagyobb mértékben a piacokat, és melyiken van még tere a jegybankoknak?
A december 31-én megjelent Magyar Közlöny már megjelenésének nem szokványos időpontja miatt is különleges volt, de tartalma is tartogatott meglepetéseket. Ezek egyike volt a nemzetközi fuvarozás területén bevezetett új kötelezettség megjelenés a BIREG (Előzetes elektronikus engedélyregisztrációs rendszer).
Nem jár a felújítási támogatás azokra a felújítási munkálatokra, amelyekről csak anyagköltséget vagy csak munkadíjat igazol az igénylő. A számlaösszesítőn feltüntetett minden egyes tevékenység esetében szükség lesz mindkét költségtípusról szóló számlák, illetve a vállalkozói szerződés bemutatására is – tudtuk meg a Magyar Államkincstártól.
A tavalyi év sztárpapírja volt a magyar tőzsdén a Masterplast. 2021 első napjaiban még történelmi csúcsot döntött az árfolyam, az elmúlt napokban azonban lejjebb került a részvény, annak ellenére, hogy a cég menedzsmentje a héten közzétett friss stratégiájában kifejezetten optimista jövőképet vázolt, dinamikus profitnövekedéssel a következő évekre. Megnéztük, hogy milyen kilátásokkal kecsegtet új stratégia a vállalatnál és hogy áll a részvények árazása jelenleg.
A miniszterelnök már az új év első napjaiban kijelölte a következő egy év gazdaságpolitikai intézkedéseinek irányát. Jól azonosított célcsoportoknak nyújtana előnyt az állami költségvetésből. Eddig a nyugdíjasok (2021-től indul a 13. havi nyugdíj visszaépítése), valamint a gyermeket nevelők (otthonteremtési programokon keresztül) voltak a fókuszban, majd egy héten belül kiderült, hogy hozzájuk csatlakozhatnak a vidéki gazdák, valamint a fiatal dolgozók. Most ez utóbbi célközönségnek szánt intézkedés várható hatásait mutatjuk be. Ilyen lehet a fiatalok munkanélküliségének csökkenése, a jövedelmi helyzetük javulása, a fiatalok külföldi munkavállalásának fékezése, valamint a "mamahotelből" való kiszakadásuk.
Ezermilliárd forintnyi nettó állománybővüléssel kalkulál idén az ÁKK a lakossági állampapírok piacán, és ez inkább csak konzervatív becslés. Az biztos, hogy idén is a szuperállampapír iránti kereslet hajtja majd a lakossági papírok szekerét, de meglepetést hozhat az inflációkövető állampapír is, és idén talán bejöhet a képbe a nyugdíjkötvény, mint új lakossági konstrukció.
A társadalom mekkora hányadának kell immunisnak lennie ahhoz, hogy a járvány terjedése szempontjából biztonságban legyünk? Ezt a nyájimmunitást hogyan befolyásolja az új, Nagy-Britanniából származó vírusváltozat? Hogyan segíthet ebben a járványügyi modellezés? Ezekre a kérdésekre válaszolt a KOVIDők kutatói tájékoztató oldal kérdéseire Röst Gergely matematikus. A professzor szerint a mostani csökkenő magyarországi járványgörbe nem tudna fennmaradni a brit vírusmutáció megjelenésével.
A kormány átalakítja a vidékfejlesztési források finanszírozását, az eddiginél sokkal nagyobb önrészt tesz hozzá a kormány a nemzeti költségvetésből, több ezer milliárd forinttal bővítve a program keretösszegét, ami 2027-ig szól. Ennek hatása azonban akár 2029-ig érzékelhető lesz, vagyis kilencéves időtávon tervezhet most a kormány. Ez alapjaiban alakíthatja át a vidék-város viszonyát, fejlődési pályáját, az eddigi forráselosztáshoz képest.
Elképesztő évet zárt tavaly a hazai befektetési alapok többsége ahhoz képest, milyennek tűnt márciusban a koronavírus-helyzet. A legjobb hozamot kétség kívül részvényalapokkal lehetett elérni 2020-ban, de az sem panaszkodhat, aki biztonságosabb befektetésben tartotta pénzét. Alábbi cikkünkben összeszedtük az alapkategóriákat érintő fontosabb változásokat tavaly és a legjobb hozamokat felmutató sorozatokat.
Rövid, de annál jelentősebb kormányhatározat jelent meg a hétfő esti Magyar Közlönyben Orbán Viktor aláírásával, a vidéki Magyarország megújításáról, a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének, valamint a gazdák támogatási szintjének a 2021–2027-es időszakban történő megőrzéséről címmel.
5548 milliárd forint mínusz. Ekkora deficitet ért el a költségvetés 2020-ban, pénzforgalmi szemléletben. A koronavírus-krízis és az arra adott kormányzati válaszok megtették a hatásukat. Főleg az utolsó pillanatban megvalósított pénzszórás volt látványos, bár kérdéses, hogy ezek mennyiben képesek kifejteni valós gazdaságélénkítő hatást 2020-ban és 2021-ben.
Minden várakozást felülmúló költségvetési hiány jött össze 2020-ban - derül ki a Pénzügyminisztérium előzetes hétfői adatközléséből. A központi alrendszer ugyanis pénzforgalmi szemléletben 5548,6 milliárd forintos hiánnyal zárta az évet, ez pedig jócskán meghaladja a tárca által előzetesen jelzett értéket, a minisztérium azonban hangsúlyozza azt is, hogy az uniós módszertan szerint számolt hiány a GDP 9% körül lehet. Csak decemberben 2250 milliárd forintos lyuk lett a büdzsében, ami történelmi rekordot jelent és azt mutatja, hogy az év végi példátlan költekezésnek meglett a következménye.
Márciusban még talán senki nem gondolta volna, hogy egy őrült kötvénypiaci ralit hoz magával a koronavírus-pánikot követő mennyiségi lazítási hullám. Pedig ez történt, és aki azt hitte, hogy ennél lejjebb már nem mehetnek a kötvényhozamok, az tévedett. Mindez persze nagyon jól jött a hazai kötvényalapoknak, az árfolyamemelkedésből főként azok a befektetők profitáltak, akik mertek a hazai piacon túlra tekinteni. A legjobban teljesítő stratégiák bőven meghaladták a szuperállampapír 4,95%-os hozamát.
Összeállt a 2021-ben érvényes családtámogatási rendszer, amely minden eddiginél bőkezűbb a gyermekes családokkal és a családalapítás előtt állókkal. A Portfolio számításai szerint a három gyermeket tervezők akár 35 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatást és 18 millió forintnyi kamattámogatott hitelt vehetnek igénybe az évek során egy nettó 30 milliós lakás megvásárlása esetén. Ami a háromgyermekeseknél 35+18 millió forint, az a kétgyermekeseknél 13+20 millió, az egy gyermeket vállalóknál pedig 6+13 millió. Bemutatjuk, hány gyerekre mekkora összeg igényelhető január 1-jétől.
Január végéig minden banki ügyfél tételes kimutatást kap arról, miért és mennyit fizetett bankszámlához kapcsolódó szolgálatatásokért az elmúlt évben. A bankok tavaly először küldték ki a levelet, ez azonban még csak egy tört évről, 5 hónapról szólt, most egész éves kimutatást kapnak az ügyfelek.
Visszatért a magyarok bizalma az ingatlanalapok iránt, miután 2019-ben a MÁP+ megjelenése, majd a szigorúbb visszaváltási szabályok és a koronavírus-pánik okozott nagyobb tőkekivonásokat. Megérte ingatlanalapban tartania a pénzét annak, aki kiszámíthatóbb befektetést keresett tavaly, sok forintos sorozattal még a szuperállampapírénál is magasabb hozamot lehetett elérni. A szektor egésze is kiemelkedőt ment, egy olyan alapkategória sem volt, amely több hozamot ért volna el tavaly, mint az ingatlanok.