A koronavírus-válság megjelenése óta a jegybankok úgy nyomtatják a pénzt, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne. A mennyiségi lazítás a konvencionális jegybanki eszközök egyik eleme lett, a kérdés, hogy meddig marad velünk. A kérdés azért is fontos, mert a korábbi válságokhoz képest új, hogy az inflációs félelmek feléledtek, és az extrém laza monetáris kondíciók fenntarthatósága megkérdőjeleződött.
Most mindenki azt találgatja, hogy vajon új történelmi mélypontra esik-e a forint a koronaválság második évében. Akárhogy is lesz, a kérdés inkább az, hogy mi lesz a forinttal a rémálom után? Nos, a válságok során a feltörekvő országok devizái jellemzően nagyot gyengülnek, majd a krízis lecsengésével általában a leértékelődés egy részét ledolgozzák. Így volt ez a forinttal is a 2008-2009-es világgazdasági válság során. A koronavírus-válságot követően azonban nincs sok esély arra, hogy a felértékelődés megismétlődjön. Azt is elmondjuk, hogy miért.
Alig telt el másfél év azóta, hogy bevezette a kormány, máris mintegy 120 ezer fiatal házaspár vette igénybe a babaváró hitelt. Minden idők egyik legsikeresebb pénzügyi termékeként az összes lakossági banki tartozás 13,5 százalékát most már ez a kamatmentes hiteltípus teszi ki. Bár a babát várók abszolút kedvencéről van szó, hiszen számukra sokkal jobbak a feltételei a lakáshitelekénél és a személyi kölcsönökénél is, a kutatások szerint kétharmad részben mégsem kiszorító, hanem addicionális hatása volt a terméknek a hitelpiacra. Megnéztük, hogy áll most a babaváró hitel.
Március 10-én indult útnak az EU új, fenntarthatósággal kapcsolatos (Sustainable Finance Disclosure Regulation, SFDR) szabályozása, amelynek célja, hogy átláthatóbbá, transzparensebbé tegye a fenntartható befektetéseket, nem utolsó sorban pedig gátat szabjon a csak nevükben fenntarthatónak titulált termékeknek (green wahing). Itthon az alapkezelők igyekeznek megfelelni az új elvárásoknak, de nem mondhatnánk, hogy tolonganának a zöld alapok a piacon, ugyanis jelenleg három olyan magyar alap van, amely ESG-minősítéssel bír a BAMOSZ szerint.
Kreatív és radikális állami intézkedésekkel sikerült a koronavírus-válság ellenére is jó egészségben tartani a magyar hitelpiacot és vele a bankokat 2020-ban. A hitelintézeti szektor konszolidált nyeresége így „csak” megfeleződött, 390 milliárd forintra csökkent tavaly az MNB friss adatai szerint. A bevételek a válságban is szépen alakultak, a működési költségek is tovább nőttek, az azonban csak részben idén, részben jövőre fog eldőlni, hogy a nyereség visszaesése mögött álló 399 milliárd forintnyi tavalyi értékvesztés elég lesz-e a várható hitelbedőlések fedezésére.
Lassan egy éve nem volt olyan magas a magyar tízéves kötvények referenciahozama, mint most, tavaly a járvány kitörésekor látott piaci turbulenciában láttunk hasonlót. Most elsősorban globális tényezők hajtják felfelé a hozamot, az utóbbi hetek amerikai hozamemelkedése alól mi sem tudjuk kivonni magunkat. A folyamatra már a jegybanknak is reagálnia kellett kedden az eszközvásárlási program módosításával.
Az egy évvel korábbihoz képest 6,7 milliárd euróval, vagyis mintegy 2400 milliárd forinttal több céltartalékot képzett tavaly az a hat nemzetközi bankcsoport, amely a magyar nagybankok mögött áll tulajdonosként. Ez akkora összeg, mint egy magyar nagybank teljes mérlegfőösszege. Ezt az összeget úgy képezték meg, hogy még azt sem látni, mekkora nagyságrendű bedőlési hullám vár rájuk a törlesztési moratóriumok lejárta és a járvány miatti gazdasági visszaesés hosszabb távú hatásai miatt. Nyolc ábrán mutatjuk most be, hogy teljesített tavaly az OTP, az Erste, a Raiffeisen, az UniCredit, az Intesa Sanpaolo és a KBC, amelyek összesített nettó eredménye 2020-ban mindössze az ötöde volt az egy évvel korábbinak.
Történelmi pillanatnak vagyunk tanúi azzal, hogy a kormány radikális mértékű támogatást nyújt a magyar vidék fejlesztésére, azonban még nem látható, hogy a jelenlegi intézményrendszer hogyan kezeli majd a beruházási forrásokat - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjújában Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója, aki szerint előnyös lenne, hogy a döntéshozók megkérdezzék a bankok szakértőit arról, mit finanszíroznának szívesen. Az agrárfinanszírozási szakemberrel beszélgettünk Lengyelország példájáról, a magyar mezőgazdaság által megtermelt 700 milliárdos profit szerkezetéről, a vidékfejlesztési források várható hatásáról, az agrárképzés fontosságáról, valamint arról, hogy javaslata szerint a hazai mezőgazdaságnak még az agrárkockázati-tőkealap finanszírozás kidolgozásával lehetne sokat segíteni.
„Valami baki miatt az egyik cégemnek törölték az adószámát, de visszacsináltuk” – kezdődik a jól ismert, ártatlan történet, amely bárkivel megeshet. Aztán jön a hidegzuhany, hogy emiatt a „baki” miatt a cégbíróság nem jegyzi be a cégünket, vagy az adóhatóság egy már létező cégünk adószámát akarja törölni. El lehetett volna ezt kerülni? Mit lehet tenni?
Sem a befektetési alapok, sem a részvények, sem a bankbetétek nem tudták felvenni a versenyt januárban az állampapírokkal, az MNB friss értékpapír-statisztikái szerint ugyanis messze állampapírokba áramlott a legtöbb friss lakossági megtakarítás. Mindezt úgy, hogy az állampapíroknak sem volt kiemelkedő hónapja. A befektetési jegyekbe áramló tőke több havi mélypontra került, a részvényekhez pedig inkább csak óvatosabban közelednek most a befektetők.
Kisebb könyvet lehetne már írni a magyar járványügyi statisztika látványos fiaskóiról. A mai fertőzéses adat közlése külön fejezet lenne benne.
Frissültek az MNB oldalán az önkéntes nyugdíjpénztárakra vonatkozóan a Teljes Költségmutatók (TKM). A számokból kiderül: a nyugdíjpénztárak 10 éves időtávon 0,33-2,55%-os éves költséget vonnak el, ami jellemzően alacsonyabb, mint a nyugdíjbiztosítások 1,08-5,39%-os terhelése. Az idei eddigi hozamokból az is látszik, hogy a kockázatkereső portfóliókkal lehetett a legtöbb pénzt zsebre tenni.
Ha egyelőre csak elméletben is, de szombattól látványosan bővültek a járvány elleni védekezés személyi és infrastrukturális lehetőségei Magyarországon: a kormány péntek éjszaka megjelent rendelete értelmében ugyanis az országos kórházi főigazgató innentől kezdve a koronavírusos betegek ellátásába bevonhatja nemcsak a magánegészségügyi szolgáltatók szakszemélyzetét, hanem ingatlanjait és ingóságait is. Mindez arra utal, hogy a kormány az állami ellátórendszer soha nem látott terhelődésére készül a következő hetekben. Kérdés azonban, hogy a gyakorlatban majd hogyan akarja bevonni a magánintézményeket a kormány, szükség lesz-e új Covid-részlegekre itt is. Ezért megkérdeztük a legnagyobb magánegészségügyi szolgáltatók tulajdonosait, vezetőit, mondják el álláspontjukat a pénteken nyilvánosságra került szabályozásról és hogy miként tudnak becsatlakozni a Covid-betegek ellátásába, vagy akár az oltási programba, illetve általában a védekezés folyamatába. Már az is bizonyíték a rendkívüli helyzetre, hogy a magánszolgáltatók jelentős része hétvégén, egy napon belül, részletesen válaszolt kérdéseinkre. Ezekből kiderült: van olyan magánszolgáltató, amelyik már most is részt vesz az oltási programban. Válaszaikból az is kiolvasható, hogy a veszélyhelyzet idején természetes, hogy a magánszolgáltatók segítenek, egyúttal ugyanakkor a bevonásuk következményeire is felhívják a figyelmet (elhúzódó pénzügyi teljesítés). Több szolgáltató konkrét javaslatokat is megfogalmazott arra vonatkozóan, hogyan tudják elképzelni a szerepüket az új felállásban.
Felelős, de elkésett döntést hozott a kormány az újabb korlátozások bevezetésével. A járványkezelés európai, "húzd meg, ereszd meg" stratégiája folytatódik Magyarországon is. Az első negyedévben a kellemes meglepetést hozó tavaly év vége után újra visszaesik a gazdaság. Március 17-én a kormány nagy valószínűséggel nem fog tudni érdemi feloldásokról dönteni. Gyorsértékelés a mai bejelentésekről.
Nem állt meg a magyar biztosítási piac növekedése 2020-ban sem, de az előző éveknél sokkal lassabban, 4,7%-kal nőtt a szektor éves díjbevétele, meghaladva végül az 1200 milliárd forintot. Érkeztek kiugró számok is: miközben kevesebb mint felére esett az utasbiztosítások díjbevétele, sikeresen szólították meg az életbiztosítási közvetítők a lakosságot a járvány alatt is: a rendszeres díjas unit-linked termékeknek köszönhetően hat éve nem áramlott ennyi friss pénz a hazai életbiztosításokba. A biztosítók azonban a nem-életbiztosításokon szakítottak igazán nagyot: elsősorban a kedvező kárstatisztikának köszönhetően emelkedett nyereségük új csúcsra, 84 milliárd forintra.
A körülményekhez képest erős 2020-as év után harmatgyengén kezdődött a 2021-es év a magyar lakossági és vállalati hitelpiacon egyaránt: a bankszektornak az MNB által ma közzétett adatai szerint januárban a lakossági hitelkihelyezés mintegy harmadával esett vissza 2020 első hónapjához képest, és éveket csúsztunk vissza az időben. A vállalati hitelnövekmény a moratóriummal együtt sem érte el az egy évvel korábbi szint felét sem.
A Kúria először döntött érdemben a behajthatatlan követelésekre jutó áfa visszatérítésével kapcsolatos ügyekben – mégpedig az adózók javára. Az ítéletek több hasonló ügyben is utat mutatnak, sőt: a 2020-ban hatályba lépett szabályok alapján kért visszatérítésekben is segíthetik az adózókat.
Az elmúlt napokra nyilvánvalóvá vált, amitől néhány héttel ezelőtt tartottunk: teljes erővel robbant be a harmadik járványhullám Magyarországon is. Ennek oka elsősorban a fertőzőképesebb brit vírusvariáns megjelenése és egyre erősebb terjedése. Kíváncsiak voltunk ezért, hogy ez a mutáció mennyire van jelen Magyarországon, hogyan alakult a terjedése időben, a hivatalos közlés szerint, mert magánlaborból már érkeztek aggasztó információk. A brit variáns által okozott harmadik hullám úgy tűnik, sajnos legyőzte a hazai járványkezelést, de ebből tanulhatna is Magyarország.
A tomboló harmadik járványhullámban újra bebizonyosodott: a kormánynak tanácsot adó járványügyi szakértői csapat modelle működik. Ők azok, akik naprakész adatokkal, előrejelzésekkel látják el a döntéshozókat, a döntés pedig már a politikusok kezében van. Cikkünkben bemutatjuk, kik ők és hogyan csinálják, hogy rendszeresen beigazolódnak jóslataik.
2021. január 1-je óta akár 3 millió forintot is felvehetnek az államtól otthonfelújítási támogatás formájában mindazok, akik saját tulajdonú ingatlanukban 25 év alatti gyermeket nevelnek, és felújítják a lakásukat. Legutóbbi cikkünkben az igénylés feltételeit foglaltuk össze, most pedig a legfontosabb buktatókat vesszük sorra.
Étkezési szokásaink fenntarthatatlanságára, valamint a modern ipari mezőgazdaság és fejlett társadalom túlfogyasztásához...
A globális minimumadó törvény 2024. január 1-jei életbe lépésekor egyértelművé vált, hogy a törvény hatálya... 
Végre eljött az igazi Black Friday napja is (annak ellenére, hogy már egy hónapja így reklámozzák a kereskedők...
Még mindig nincs olyan óra a középiskolákban, ami kellően felkészítené a végzős diákokat a pénzügyi döntésekben... 
Pulyka nélkül, de szakszervezettel, milliárdos bónusszal, Druckenmillerrel és Szabó Lászlóval búcsúztatjuk az évadot!...
A karácsonyi ajándékozás nagyon fontos számomra. Ez meglepő lehet, hiszen pontosan tudom, hogy közgazdaságtanilag...
Nagyon gyengült ma az árfolyam.
Friss podcastünkben Molnár András, a PortfoLion Capital Partners vezetője volt a vendégünk.
Tűzszünet a libanoni konfliktusban.
