Falcsik István 2016-ban csatlakozott az RSM Hungary Zrt-hez, a Vám-, jövedéki és termékdíj-tanácsadási üzletág vezetőjeként vámszakértő csapatával. Több mint 20 éves tapasztalatának felét a közigazgatásban, felét az üzleti szférában szerezte. 2012 és 2016 között a Deloitte speciális indirekt adókkal (vám, jövedék, környezetvédelmi termékdíj, energia adó, NETA) foglalkozó csoport munkáját irányította. Jelentős tapasztalattal rendelkezik a vám és jövedéki adók területéhez tartozó tanácsadásokban, vám és jövedéki utóellenőrzések kezelésében, hatósági egyeztetésekben. Ügyvédként jogi képviseletet lát el több meghatározó jelentőségű, adót és vámot érintő közigazgatási peres eljárásban.
Jelentősen változnak márciustól a vámjogi képviselet és az ahhoz kapcsolható import áfa kezelésének szabályai. Az áfa-törvény változása negatívan fogja érinteni a vámszolgáltatási piacot, a magyarországi vámkezelések számát, és közvetett módon a logisztikai szektort és a nemzetgazdaságot is.
Egy évvel ezelőtt a vállalatok még csak ízlelgették az EPR és a MOHU rövidítést, és mindenki próbálta megfejteni, hogy milyen tennivalója lesz a kiterjesztett gyártói felelősség körében. Az elmúlt egy év aztán megmutatta, hogy a cégek jelentős többségének a torkán akadt ez az EPR falat. Nem tudták sikeresen venni az akadály, ami azzal járt, hogy a több mint 10 éve megszokott termékdíj (KVTD) mellé megérkezett egy, a termékdíjhoz nagyon hasonló, de mégis más kötelezettség, az EPR.
A vámhatóság, valamint a vámszolgáltatásokat nyújtó vámügynökök számára meghatározó változások lépnek életbe 2023. november 1-jén. A vámjogszabályok ugyan nem változnak, de az eddig tesztüzemben működő - illetve néhány vámügynökség által már a gyakorlatban is tesztelt – új váminformatikai rendszer, import vámkezelésekre vonatkozó része kerül élesítésre. Az eredeti tervek szerint a bevezetés végső határideje ez év vége lett volna, azonban a tesztelések tapasztalatai alapján a NAV úgy ítélte meg, hogy már november 1-jén megtörténhet a bevezetés.
Potyautasok mindig voltak és lesznek is, a kérdés az, hogy mennyien. Átvitt értelemben egy kötelezettség esetében azokat nevezzük így, akik nem akarják teljesíteni a kirótt kötelezettséget, de a szolgáltatást igénybe veszik. Az új (kiterjesztett gyártói felelősség) EPR díjat annak célja alapján azért kell fizetni a társaságoknak, mert az állam, vagy rajta keresztül a koncesszor kezeli a hulladékunkat. Aki nem regisztrált az új EPR rendszerbe és ezáltal nem is fog EPR díjat fizetni, de hulladékot termel, valamint EPR köteles terméket hoz forgalomba, az a rendszer potyautasának tekinthető. Ugyanis az EPR rendszerben a díj fizetésével kollektív teljesítés keretében finanszírozzuk a hulladékgazdálkodás új rendszerét, a hulladékkal kapcsolatos koncesszori feladatokat.
Június másodikán napvilágot látott a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben fizetendő díjak mértéke (EPR díj). Ahogy az várható volt, az EPR-díjak az azonos és hasonló termékáramban korábban megállapított termékdíj tételekhez képest jelentősen magasabbak.
A 2023 júliusában induló kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszere érinti a költségvetés bevételi oldalát is, ugyanis az éveken keresztül a költségvetésnek bevételi forrást jelentő környezetvédelmi termékdíj akár nullára is redukálódhat az új rendszerben. Bár még sok a tisztázatlan kérdés, az EPR rendszer júliusi indulása egyre közeleg, újabb adminisztratív terhet róva ezzel a díjfizetéssel érintett jelentős számú társaságra.
Az Európai Unió Bírósága vizsgálja meg a magyar vámbírsági gyakorlatot, mely a vámhiány esetén kiszabott bírságolás gyakorlatát vette górcső alá. Az RSM vámtanácsadói által képviselt vámigazgatási ügyben, előzetes döntéshozatali eljárás van folyamatban. A vámigazgatási bírságok kiszabásának gyakorlatát méltányossági és arányossági szempontból vitatják a szakemberek, mely nem csak az egyes esetekben okoz problémát, de akadályt gördíthet az elé is, hogy az EU-n belül minél több gazdálkodó válassza Magyarországot vámfolyamatainak bonyolítására.
Az európai uniós hulladékgazdálkodási irányelveknek megfelelően, 2023. júliusától várhatóan jelentősen átalakulnak a magyar hulladékgazdálkodási szabályok is. A vállalatoknak a környezetvédelmi termékdíj mellett új fogalmat kell megtanulniuk, hiszen a kiterjesztett gyártó felelősség a gazdálkodók széles rétegét érinti majd. A hulladékkezelés rendszerében várható gyökeres változásokra minden érintett vállalatnak idejében érdemes felkészülni.
2022. március elsejével változnak a közigazgatási peres eljárások szabályai. Sokan bíznak abban, hogy a jogszabály változás hatására felgyorsulhatnak az adó és vámigazgatási eljárásokat érintő közigazgatási peres eljárások. Sajnos az adóperek esetében nem várható kedvező fordulat!
A Kúria nemrégiben elvi döntés formájában megerősítette azt a vámhatósági gyakorlatot, miszerint akkor is megállapítható a vámhiány és alkalmazható az 50 százalékos mértékű vámigazgatási bírság, ha a jogsértés következményeként a költségvetést semmilyen kár nem éri.
Komoly változás várható július 1-től a BIREG kötelezettségben, ugyanis ettől az időponttól kezdve a fel- és lerakóhelyeknek, valamint a feladóknak és címzetteknek is kezelniük kell a BIREG elektronikus rendszert a szállítmányok indulásakor és megérkezésekor.
A gazdálkodóra kirótt adóbírság, vagy adómegállapítás esetén mérlegelendő hogy a NAV határozatot a cég jogszerűnek tartja-e. Ha nem, akkor alaposan fel kell készülnie majd nekivágnia a jogorvoslatnak, adópernek, melyben bizonyíthatja igazát.
A december 31-én megjelent Magyar Közlöny már megjelenésének nem szokványos időpontja miatt is különleges volt, de tartalma is tartogatott meglepetéseket. Ezek egyike volt a nemzetközi fuvarozás területén bevezetett új kötelezettség megjelenés a BIREG (Előzetes elektronikus engedélyregisztrációs rendszer).
A Brexit folyamatra jellemzően, szinte az utolsó pillanatban, karácsony első napján - csak sikerült megállapodniuk a feleknek. Van „deal” Brexit ügyben, az Egyesült Királyság rendezett formában hagyja el az Európai Uniót és ezáltal a Vámuniót. Ez mindenképpen okot ad az örömre, ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy a megállapodás alapján is olyan jelentős változások várhatóak, melyek jelentős költségnövekedést, szállítási idő növekedést, többlet adminisztrációt, és nyitott kérdéseket eredményeznek.