Több olyan információ is eljutott hozzánk, miszerint vannak olyan tervek, amelyek a magyarországi magán- és egyéb szálláshelyek működését évi 150-180 napban maximálnák. Hogy megtudjuk, az esetleges korlátozásokról szóló hírek mögött milyen tényleges tervek állnak, a piac szereplőit kérdeztük.
Nehezen illeszkedne a döntés a hazai turizmusfejlesztésbe
"Bár mi is hallottunk a magán-, és egyéb szálláshelyek esetleges korlátozásáról, szeretnénk azt hinni, hogy ez csak egy pletyka, hiszen a hazai turizmus fejlesztési irányaiba egy ilyen döntés semmilyen módon nem illik bele" - mondta el megkeresésünkre Frankó Pál, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének (FATOSZ) elnöke.
Schumicky Balázs, a Magyar Apartmaniadók Egyesületének (MAKE) elnöke hozzátette, hogy ő is hallott a kiadható napok számának esetleges korlátozásáról, ami véleménye szerint a budapesti magán- és egyéb szálláshelyek de facto ellehetetlenítését jelentené. Úgy véli, egy a már működő szálláshelyeket érintő korlátozás nem lenne életszerű, hiszen a turizmusban tevékenykedő szervezetek a gazdasági növekedésért, illetve a turizmus mennyiségi és minőségi növekedéséért küzdenek.
A Turisztikai Tanácsadó Testület ülésén szervezetünk azt kérte a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, hogy miután a több mint 3000 magyarországi önkormányzat egyike sem korlátozza a kiadható napok számát - pedig már hosszú évek óta lehetőségük lenne rá - az erre vonatkozó jogszabályt törölje el, mert ilyen bizonytalan környezetben nem lehet racionális üzleti döntéseket hozni - tette hozzá.
A Turisztikai Tanácsadó Testület idén márciusban alakult meg azzal a céllal, hogy a turisztikai ágazatot érintő kérdésekben a Nemzetgazdasági Minisztérium tanácsadó testületeként működjön. Az alakuló ülésére több mint 30 szakmai szervezet kapott meghívást, a testület célja, hogy az ágazat szereplőitől érkező információkkal és javaslatokkal segítse a döntéshozásban a kormányzat munkáját és vonzóbbá tegye Magyarországot mind a belföldi, mind a külföldi turisták körében.
Mi állhat az esetleges korlátozás mögött?
"A korlátozás mellett érvelők arra hivatkoznak, hogy versenyelőnyben vannak a magánszálláshelyek, de ez nem igaz, a törvények ugyanis - például a tűzvédelem terén és más esetekben is - ugyanúgy vonatkoznak a magánszálláshelyekre, mint a szállodákra. Tény, hogy a kínálat tolódik el a magánszálláshelyek felé, de ha a szállodaipar aggódik a verseny miatt, inkább az ő helyzetüket kellene könnyíteni a magánszálláshelyek működtetésének nehezítése helyett" - mondta el Frankó Pál, aki felhívta a figyelmet, hogy
a szállodákra vonatkozó áfa 18%-ról 5%-ra csökkent, ami mellé jött egy 4%-os turizmusfejlesztési hozzájárulás, de ezt a 4%-os hozzájárulást a magánszálláshelyek számára is bevezették.
Nemcsak Magyarországon, több európai országban is azt gondolják sokan, hogy ha a magán és egyéb szálláshelyek nem léteznének, akkor az azt igénybe vevő turisták megjelennének a szállodákban. A két vendégkör azonban teljesen más, általában nincs köztük átfedés. Hiába gondolja valaki azt, hogy a korlátozás miatti kisebb verseny a szállodák érdekeit szolgálná,
mivel a két vendégkör nem azonos, megvan a kockázata annak, hogy a szállások elégséges kínálata híján egy külföldi turista Budapest helyett másik úticélt választ.
Schumicky Balázs szerint is sokan gondolják azt, hogy a budapesti magán- és egyéb szálláshelyek korlátozásával a hotelek kihasználtsága növekedne, de kiemelte, hogy nemzetközi felmérések szerint a magánszálláshelyeket igénybe vevő vendégek háromnegyede nem szállna meg hotelben, inkább más desztinációt választana.
Frankó Pál úgy véli, sokan a lakhatási válság miatt érvelnek a magánszálláshelyek korlátozása mellett, de ha ez vidéken megszűnne, más munkalehetőség hiányában még többen költöznének Budapestre, fokozva az ottani lakásállomány iránti keresletet.
Nem véletlen, hogy a falusi turizmus támogatására uniós programok is vannak, ugyanis vidéken sok esetben ez a legfőbb népességmegtartó erő.
Schumicky Balázs arra hívta fel a figyelmet, hogy a KSH-ingatlan.com statisztikái alapján a vidéki nagyvárosokban az utóbbi években jobban nőttek a lakásbérleti díjak, mint Budapesten, noha az Airbnb-n hirdetett lakások a fővárosban koncentrálódnak.
Külföldön is vannak hasonló tervek
Bár külföldön is vannak a magánszálláshelyek korlátozására vonatkozó tervek, ott ez leginkább a turizmus okozta nyomás csökkentése miatt merül fel, Budapesten azonban lakosságarányosan még korántsem ez a helyzet.
Ahogy a fenti ábra mutatja, Budapesten a turizmus intenzitása (az egy lakosra jutó turisták száma) elmarad például Bécstől, Berlintől vagy Prágától, és még inkább elmarad Barcelonától, vagy Velencétől.
További érvek és ellenérvek
Az eddig említettek mellett egyesek szerint vannak további érvek is a korlátozás mellett. Hogy ezek mennyire valósak, azt Schumicky Balázs az alábbiakban foglalta össze:
- A magán- és egyéb szálláshelyekre csak az alacsony költésű turisták jönnek: bár a sokat költő amerikai turisták valóban a hoteleket részesítik előnyben, de a náluk is többet költő francia és német vendégek az Airbnb-n hirdetett szállásokat preferálják.
- A magán- és egyéb szálláshelyek nem, vagy alig fizetnek adót: aki cég formában üzemeltet apartmant ugyanúgy adózik, mint a hotelek. Ha valaki 1-3 apartmant üzemeltet magánszemélyként, az az extra SZJA-n kívül idegenforgalmi adót, turizmusfejlesztési hozzájárulást, építményadót, áfát és jutalék utáni áfát is fizet.
- A magán- és egyéb szálláshelyek szabályozatlanul működnek: az Airbnb-k működését ugyanaz a jogszabály (239/2009. kormányrendelet) szabályozza, mint a hotelekét, a törvényi felügyeletet ugyanúgy a jegyzők látják el, a tevékenységet bejelentve kell folytatni, 3 évenkénti átfogó ellenőrzés mellett.
- A magán- és egyéb szálláshelyek közül sok feketén működik: valóban van olyan szálláshelyszolgáltató, aki nem jelenti be a működését, ez azonban nem ok a teljes szektor ellehetetlenítésére. A MAKE és a FATOSZ évek óta közös javaslatokkal igyekszik segíteni a feketézők elleni fellépést - hangsúlyozta.
A szakember emellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a külföldi tulajdonban lévő szállodák a profitjuk egy jó részét kiviszik az országból, miközben a magán-, és egyéb szálláshelyek döntő többsége a magyar középosztály mikrovállalkozásainak tulajdonában van.
Frankó Pál véleménye szerint a korlátozás azért is logikátlan lenne, mert még a hazai turizmusra nézve pozitív eredményeket hozó Kisfaludy Programnak is volt egy olyan, a Covid hatásai miatt létrehozott része, ami a vidéki szálláshelyek fejlesztését szobánként 1 millió forinttal támogatta. Ennek eredményeként mostanra nagyon sok vidéki szálláshely megújult állapotban várja a vendégeket, így az esetleges korlátozás ebből a szempontból sem logikus.
Végül kiemelte, hogy a magyarországi 30-35 ezer magánszálláshely nélkül a Magyar Turisztikai Ügynökség 2030-ig szóló stratégiája sem tudna teljesülni.
A turizmus a GDP 11-14%-át adja Magyarországon, de a magánszálláshelyek esetleges korlátozása az éttermek és más vendéglátóhelyek irányába is továbbgyűrűzne.
Schumicky Balázs éppen ezért elképzelhetetlennek tartja, hogy valóban ilyen drasztikus korlátozásokat vezessenek be, de fontosnak tartaná, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség vagy a Nemzetgazdasági Minisztérium hivatalosan is cáfolja ezeket az értesüléseket.
A fenti két szervezet mellett a Nemzetgazdasági Minisztériumot és a Magyar Turisztikai Ügynökséget is megkérdeztük arról, hogy valóban tervben van-e a magán- és egyéb szálláshelyek működésének ilyen fajta korlátozása, és ha igen, pontosan hány napban, milyen határidővel, de a cikk megjelenéséig nem kaptunk válasz.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
