Ma már gyorsabb ütemben vásárolja az állampapírokat az MNB, mint a Fed, pedig az amerikai jegybanknak sokkal hosszabb gyakorlata van ebben. Ha az év végéig ilyen ütemben fenntartja a vásárlásokat a magyar jegybank, akkor a teljes államadósság 10 százalékánál is több lehet a kezében. Persze még ezzel is messze el lenne maradva a több mint a több mint tíz év alatt a másodlagos piacon aktív versenytársaktól.
Komplex fejlesztésbe fogtunk, amelynek eredményeként a tervek szerint néhány év múlva tízezer fiatallal foglalkozunk majd 35 helyszínen a Kárpát-medencében - jelentette ki a Portfolio-nak adott interjújában Orbán Balázs, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumának elnöke. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese a terjeszkedést azzal indokolta lapunknak, hogy a felsőoktatásban a tömegképzés elemei egyre markánsabbak, amit ellensúlyozni kell a legtehetségesebbekre fókuszált külön intézményrendszerrel. A tárca parlamenti és stratégiai államtitkára reagált azokra a kritikákra, miszerint a közérdekű vagyonkezelő alapítványok létrehozásának célja a közvagyon kiszervezése és azokra a felvetésekre is, hogy az alapítványok létrehozása azt üzenné, hogy az állam rossz gazda. A miniszterhelyettessel arról is beszélgettünk, hogy az alapítványoktól elvárás, hogy profi menedzsmentszemlélettel dolgozzanak (például az ingatlanvagyon terén), a profit azonban nem cél. Megosztotta elképzeléseit arról is, hogy a 2020 során az alapítványuknak juttatott extra költségvetési összeget mire költik el, a bővülési terveik mit jelentenek számokban, hol terveznek megjelenni a határon túl és hogy milyen céljaik vannak a Libri-Bookline Zrt-be történt bevásárlással. Elárulta azt is: szeretné, ha a cégcsoport tovább erősödne, bővülne, és fontos regionális szereplővé válna.
Szijjártó Péter az utóbbi napokban sorra jelenti be azokat az országokat, amelyekkel már sikerült megállapodni a magyar védettségi igazolvánnyal való beutazásról. Mostani cikkünkben összegyűjtöttük, hogy eddig melyek azok az országok, ahova karantén és tesztkötelezettség nélkül is beutazhatnak a magyarok az igazolvány felmutatásával, mely országokkal folynak jelenleg is a tárgyalások, és hol ütközhet falba a magyar igazolás. Merthogy Horvátország kapcsán is furcsaságokra bukkantunk.
Folytatódott az elmúlt évek kedvező tendenciája a nemzetközi vándorlásban, 2020-ban is többen tértek haza a korábban elvándoroltak közül, mint ahányan elmentek – derül ki a KSH friss demográfiai kiadványából. Viszont a Brexitnek a várakozásokkal ellentétben nem volt érdemi hatása, elsősorban Ausztriából jöttek haza többen.
Segítő, ösztönző, támogató fiskális hozzáállásra van szükség 2023-ig - hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter a Portfolio-nak adott interjújában. A tárcavezető azt is hozzátette: 2022 még az újraindítás éve, ezért lassabb a hiány csökkentése, mint amit a Költségvetési Tanács látna. A Pénzügyminisztérium nem lát olyan problémát, ami miatt 2022-ben már a túlfűtöttség ellen kellene hűteni a magyar gazdaságot, a következő év második negyedévében fogjuk elérni a 2019-es szintet. A miniszterrel emellett beszélgettünk a törlesztési moratórium jövőjéről, a fiskális szabályok időállóságáról, a helyreállítási alap hitellábával kapcsolatos kormányzati döntésről, valamint a magyar euró esélyeiről is.
Közel 450 milliárd forinttal bővült a lakosság kezében lévő három legnépszerűbb befektetés állománya az első negyedévben, és bár továbbra is az állampapír hajtja a szekeret, a MÁP+ varázsa egyértelműen elmúlt. Mindeközben kezd magára találni a régóta elhanyagolt befektetés, de ez annak is köszönhető, hogy a koronavírus-válság óta emelkednek a piacok.
Tovább csökkent 2020-ban a független biztosításközvetítői piacon működő vállalkozások száma Magyarországon, a megmaradt szereplők jutalékbevétele azonban új csúcsot döntött, a nem-élet ági jutalékoknak köszönhetően. Az életbiztosítási új szerzések értéke 6 éves mélypontra esett náluk, ez alapján úgy tűnik, inkább a meglévő életbiztosításaik megtartásával és fegyelmezett fizetésével reagáltak az ügyfelek a válságra, mintsem újak kötésével, hiszen maguk a befizetések tavaly is nőttek.
Még soha nem vett fel a magyar lakosság egyetlen hónap alatt 100 milliárd forintnál nagyobb összegben lakáscélú hitelt. Idén márciusban, a járványügyi korlátozások legkeményebb hónapjában (!) azonban sikerült átlépni ezt a bűvös határt. Ráadásul úgy, hogy a felújítási hitelekből az állami kamattámogatás második hónapjában még csak 6,7 milliárd fogyott. A lakáshitelek mellett a személyi kölcsönök is kezdenek magukhoz térni, a babaváró pedig átlagos hónapon van túl. Miközben a lakossági hitelállomány egyértelműen növekszik, a vállalatok hiteltartozása a moratórium nélkül már visszaesett volna az elmúlt egy évben.
Magyarország nem kívánja igénybe venni az Európai Unió helyreállítási alapjának (RRF) hitel lábát, csak a vissza nem térítendő támogatást vesszük fel. Az igen olcsó forrásokról való lemondás lehetséges okairól már írtunk, most a döntés árát próbáljuk számszerűsíteni. Bár nagyon sok peremfeltételtől függ, de hosszú távon az uniós hitelről való lemondás több százmilliárd forintnyi kamatkiadási többletet jelenthet. Cserébe persze nem köti majd meg a kormány kezét az Európai Bizottság.
6,5 százalékkal kevesebb folyósítás 4,6 százalékkal nagyobb összegben – röviden ez történt tavaly a lakáshitelek piacán a KSH tegnap közzétett adatai szerint. Előbbi egy hosszabb távú trendre erősített rá: hiába a családtámogatások felpörgetése, az otthonteremtést segítő hitelek állományi darabszáma lényegében 2015 óta stagnál, vagyis az MNB három éve közzétett hosszú távú hitelpiaci jövőképével ellentétben egyelőre nem lett szélesebb a hiteladósok tábora. A járvány lassítja, a törlesztési moratórium viszont gyorsítja a lakáshitel-tartozások növekedését, így miközben az állomány darabszámban stagnált, összegszerűen 10,3 százalékkal nőtt 2020-ban a teljes lakáshitel-tőketartozásunk, meghaladva a 4000 milliárd forintot. Újra nőtt a használtlakás-vásárlások súlya a célok között, az idei viszont a felújítások előretörésének az éve lehet.
A gazdálkodóra kirótt adóbírság, vagy adómegállapítás esetén mérlegelendő hogy a NAV határozatot a cég jogszerűnek tartja-e. Ha nem, akkor alaposan fel kell készülnie majd nekivágnia a jogorvoslatnak, adópernek, melyben bizonyíthatja igazát.
Óriási változást hozott az új orvosi bértábla: az egészségügyi szolgálati jogviszony kezdő illetménye félmillió körüli, 2 év múlva pedig több mint 2,3 milliós alapbért is kaphat a tapasztalt szakorvos. A kormányzat a külföldre távozottak visszatérésében bízik, a magasabb bérek a hálapénz visszaszorítását is segíthetik. Nem ártana viszont, ha az erre költött rengeteg pénz az ellátórendszer színvonalának általános javulásához is hozzájárulna.
Az első lehetséges magyarázatok között szokott felmerülni, hogy aki az oltását követően rövid időn belül a koronavírus tüneteit produkálja, az „biztos az oltóponton kaphatta el”. A múlt pénteki oltásom után már én sem kételkedem a jelenség létezésében, az oltóponton ugyanis kaotikus állapotok uralkodtak. Ez pedig elkeserítő és felháborító annak fényében, hogy úgy hallani, a kórházba kerülők egy része egy-két héttel az oltás után kerül súlyos állapotba. Sejthető, hogy nem magától az oltástól.
Márciusig több mint 300 milliárd forinttal bővült a lakossági állampapírok állománya idén, ha ez így megy tovább, év végére átlépheti a 10 ezermilliárd forintos szintet is a vagyon. A papírok közül továbbra is a MÁP+ mutatja a legnagyobb bővülést, de sokan keresik az inflációkövető prémium állampapírt is. A szuperállampapír azonban önmagában is képes lehet hozni az adósságkezelő idei tervét.
Április elején hatályba lépett az OECD-nek az a standardja, amely eredményeként az adóhatóságok rálátást kaphatnak az adóparadicsomokban bejegyzett társaságok tevékenységére és azok legfontosabb pénzügyi adataira. Bár még kérdéses, hogy a NAV ezeket az információkat mire fogja felhasználni, de több, előszeretettel használt adóminimalizálási módszer is veszélybe kerülhet.
A koronavírus felbukkanása óta Magyarországon hivatalosan 26 ezer fő vesztette életét a betegséggel összefüggésben. Ezzel a népességarányos halálozás tekintetében megelőztük Csehországot, így most már a világon nálunk a leghalálosabb a járvány. Bár az adatok összevetését módszertani problémák nehezítik, az biztos, hogy annak fényében, hogy a kormány hivatalosan emberéletekben határozza meg a sikeresség mértékét, a járvány kezelése nem nevezhető diadalnak.
Világszinten 5400 milliárd dollárt tett ki tavaly a háztartások extra megtakarítása, ennek a jelentős része a fejlettebb gazdaságokban, azon belül is leginkább a vagyonosabb családoknál csapódott le a Moody's friss elemzése szerint. Ennek apropóján megnéztük, hogy itthon a magyarok nettó vagyonának mekkora részét teszi ki a privátbankoknál kezelt vagyon, utóbbi növekedése mennyiben magyarázza a magyar megtakarítások emelkedését, és valóban kijelenthető-e, hogy a lakossági megtakarítások jelentős része Magyarországon is a gazdagabbak kezében landolt.
A lakásépítések száma az elmúlt tíz évben számottevően elmaradt a potenciálisan elérhető szinttől. 2000 és 2010 között évente átlagosan több mint 32 ezer lakást adtak át, ami 2010 és 2020 között átlagosan 14 ezerre csökkent. A lakásberuházások GDP-hez viszonyított aránya elmaradt a régió átlagától és a lakásállomány megújulási rátája is alacsonyan alakult historikus és régiós összevetésben egyaránt. Az épített lakások alacsonyabb száma az elmúlt tíz évben visszafogta a magyar gazdasági növekedést. Kedvezőbb lakáspolitika mellett több lakás épülhetett volna, és így gazdasági fejlettségünk is magasabban alakulhatott volna.
Mindenki türelmetlenül várja már, hogy visszaálljon az élet a rendes kerékvágásba. Azonban még mindig sokan fertőződnek meg napról napra, és a kórházak leterheltsége is magas. A cikkben azt járjuk körbe, hogy milyen körülmények alakítják a járvány menetét és hogyan érdemes a nyitásról gondolkodni. Egy kis járványmatematika, képletek és egyenletek nélkül.
Több tényező együttes állása is abba az irányba mutat, hogy a magánegészségügyi piac legnagyobb szereplői tovább erősödhetnek. Természetesen ez függ attól is, hogy az állami ellátásból – Covid-járvány után még - jobban kiszoruló betegtömeg mennyiben és miből lesz képes finanszírozni a többletterheket, és mennyiben lesz ebben támogató erő a makrogazdasági környezet, és így a háztartások jövedelmi helyzete. A legnagyobb szolgáltatók azonban jól láthatóan már megtették a tétet: bővülést terveznek. Ezen a ponton pedig visszaérkezünk az állam szerepéhez, feladatához is és hogy ebben a helyzetben elgondolkodik-e a kormány újfajta finanszírozási megoldásokon, ami akár a rendszeren belülről (teljesítményvolumen-korlát emelés), vagy a rendszeren kívülről (kiegészítő biztosítás) érkezne.
