A COVID járvány hatásai és a gazdasági visszaesés egyenlőtlenül érintette az egészségügyi szektor egyes ágazatait. A cégvásárlások terén 2021-től új lendületet kaphat az egészségügy területe, a kivárási periódus után újra felértékelődhet az ágazat.
A koronavírus-járvány egyik lényeges következménye egy sokkal inkább digitális és távoli ellátásra kész világ az egészségügyben is - vallja Catherine Estrampes, a GE Healthcare EMEA régiójáért felelős vezetője. A világ egyik legnagyobb multinacionális vállalatának régiós vezetője a Portfolio-nak adott interjújában ennek kapcsán elárulta, hogy a vállalat a digitális üzletága növekedésére számít, és ennek érdekében fókuszba helyezik a mesterséges intelligencián alapuló megoldásokat, melyek kidolgozásában aktívan részt vesz a magyarországi kutatócsapat. A szakembert arról is kérdeztük, hogy a vállalat hogyan viszonyul a koronavírus elleni védőoltásokhoz, amikor a dolgozóikról van szó, beszélgettünk a magyarországi befektetői környezetről, az ország digitális kapacitásáról, valamint a járvány utáni egészségügyi trendekről.
A koronavírus- és a vakcinahelyzetet figyelve ki kell mondanunk akkor is, ha kellemetlen: a járvány jelenlegi kilátásai mellett nem látszik megúszhatónak a további, erőteljesebb szigorítás. Sőt, egy időben történő lezárás drasztikusan növelné az esélyét annak, hogy végül majd korábban nyissuk ki teljesen a gazdaságot.
2021. január 1-je óta akár 3 millió forintot is felvehetnek az államtól otthonfelújítási támogatás formájában mindazok, akik saját tulajdonú ingatlanukban 25 év alatti gyermeket nevelnek, és felújítják a lakásukat. A Portfolio számos alkalommal foglalkozott már a támogatással, ebben a cikkünkben összefoglaljuk a feltételeket.
Nem csillapodik a feszültség a tengeri szállítások piacán, az év elején látott konténerhiány sújtja továbbra is a piacot, így az egy évvel ezelőtti árak többszörösét kell fizetni a szállítmányokért. Ez egyre több helyen áruhiányt okoz, illetve súlyosbítja az egyébként is élénkülő inflációs nyomást.
A ZEN pénzforgalmi szolgáltatásokat kínáló lengyel fintech startup bejelentette hivatalos indulását Magyarországon. A fintech értékajánlata hasonlít a már több milliónyi felhasználót bezsákoló korábbi fintech úttörőkéhez, de egy sor olyan feature-rel is operálnak, amelyeket eddig más szolgáltatóknál nem láttunk. Havi 1-5 euróért komoly, akár 15 százalékos cashbacket adnak, és a kisebb előfizetésben is már több hasznos funkciót kaphatunk, ha szeretünk online vásárolni. Megnéztük a cég hátterét és alapításának körülményeit, előzményeit is.
A decentralizált kripto-szuperpénzből könnyen lehet, hogy egy újabb digitális megfigyelőeszközt készítenek Kínában, és a projekttel a túl nagyra nőtt kínai fintech-szektornak is határokat szabna a hatalom. Ez lehet a következő lépés abban a játszmában, amelyben Jack Ma világraszóló IPO-ját megfúrták, és letörték a milliárdos szarvait.
A koronavírus-válság ellenére olyan ütemben növekedtek a magyar háztartások megtakarításai 2020-ban, mintha normális évünk lett volna, és ez csak kisebb részben köszönhető a törlesztési moratóriumnak. A befektetési alapok első negyedéves és a tőzsdei részvények utolsó negyedéves forráskivonását leszámítva egyöntetű növekedést hozott a tavalyi év összes negyedéve, ami a fogyasztás csökkenése mellett a háztartások nagyon erős tartalékolására utal. Fejenként több mint félmillió forinttal bővültek a megtakarítások, 100 új megtakarított forintból pedig 37 forint a folyószámlákon, 26 állampapírban, 16 pedig készpénzben kötött ki.
Közelít a 7000 milliárd forinthoz a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon a BAMOSZ friss statisztikái szerint. Januárban több kategóriába is jelentős pénzek áramlottak, egyelőre azonban csak a részvényalapok tudtak hozamot termelni. Érdekesség, hogy bár a részvénybefektetések aránya egyre nő, a befektetési alapokban tartott pénzek negyede semmit sem hoz a konyhára.
2020 sok szempontból nem volt szokásos év a koronavírus-járvány miatt, meglepetésre elmaradt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szokásos éves konzultációja is Magyarországon. Eddig megszokott volt, hogy a szervezet szakértői évente egyszer ellátogattak Budapestre és egyeztettek a gazdaságpolitika főbb szereplőivel, majd egy hosszú jelentést publikáltak a tárgyalások eredményéről. Ezek sokszor nem voltak hízelgők magyar szempontból, gyakran fogalmazott meg bennük éles kritikát a Valutaalap. A Portfolio úgy értesült, hogy a 2020-as felülvizsgálatot a járvány miatt halasztották el, a tervek szerint tavasszal érkezik az IMF-küldöttség Magyarországra.
A kormány oltásigazolást vezet be, a magyar digitális okmány gyakorlatilag elkészült, élesítés előtt áll, és mint a pénteki közlönyben megjelent, márciusban kezdik meg az első védettségi igazolásokat plasztikos és digitális verzióban kiadni. A magyar verzióhoz képest több funkcióra használható észt digitális oltásigazolási platformról pedig úgy értesültünk, Magyarország egyelőre nem is teszteli a megoldást, mindössze csak meghallgatták az észteket, és vizsgálják az együttműködés lehetőségét. Ez a nemzetközi színtéren is jó esélyekkel induló rendszer képes a teljes oltási kampányról naprakész jelentéseket készíteni, a gyártótól a beoltott betegig feltörhetetlenül leköveti az összes ampullányi vakcinát.
Nagyot fordult a világ a lakossági hitelek körül azóta, hogy lassan egy éve Magyarországon is megjelent a koronavírus. Szigorodtak a banki hitelfeltételek, messze nem akkora mértékben azonban, mint amekkora változásra a legutóbbi pénzügyi válságra visszaemlékezve gondolnánk, egyes hiteltermékek pedig még olcsóbbá is váltak. Utánajártunk, hogy változtak meg a lakossági hitelek kondíciói és speciális feltételei az elmúlt egy évben, néhány konkrét banki példát is bemutatva.
Miközben néhány hete még arról írtunk, hogy jóval többen halhattak meg a koronavírus-járványban, mint ahány hivatalos halálesetet jelentettek, addig az év első heteire teljesen megváltozott a helyzet. Első pillantásra ugyanis úgy tűnik, hogy mostanában még a járvánnyal együtt is kevesebben halnak meg, mint amit ilyenkor a korábbi években megszoktunk. A furcsa jelenségnek több oka van.
A koronavírus-válság ellenére 19 százalékkal nőtt tavaly a CSOK-igénybevételek összege és 16 százalékkal azok száma – mutatják a Portfolio által megszerzett statisztikák. Míg korábban kétharmadrészt új lakásokra költötték a CSOK-összegeket a családok, a falusi CSOK megjelenésének köszönhetően átbillent ez az arány a használt lakások javára. A tavalyi év egyértelműen a falusi CSOK és a szabad felhasználású babaváró hitel éve volt, de az idén bevezetett otthonfelújítási kölcsön mintájául szolgáló 3%-os CSOK-hitel is szépen növekedett.
Várhatóan pénteken késő este teszi közzé felülvizsgálatának eredményét a Fitch és a Standard & Poor’s, vagyis egyszerre két hitelminősítőtől is friss értékelést kaphat Magyarország. Most mindkét cégnél stabil a kilátásunk ugyanolyan besorolás mellett, kérdés, hogy a járvány második hullámának hatására ezen változtatnak-e ezúttal.
A múlt hét végén a kormány bejelentette határozottnak tűnő, két szakaszos újranyitási tervét, pénteken azonban Orbán Viktor és Gulyás Gergely is kibiggyesztett a tervre egy kérdőjelet. A miniszterelnök pénteken a járványhelyzet romlásáról számolt be, Gulyás Gergely pedig kijelentette, a harmadik járványhullám veszélye közvetlen, az oltóanyagok hatékonyak, de a terjedése gyorsabb a mutánsnak. Kedden Müller Cecília országos tisztifőorvos elárulta: a brit mutánst 24 esetben már Magyarországon is kimutatták. Megnéztük, mennyire veszélyes a szóban forgó brit „szupervírus”, hogyan alakulhatott ki, hogyan terjedt szét a világban és keresztbe tehet-e a magyar újranyitási tervnek.
Már hat banknál érhető el az Orbán Viktor miniszterelnök által karácsony előtt bejelentett kamattámogatott otthonfelújítási kölcsön. Bár a kamata egységesen 3 százalék, a felvehető hitelösszeg legfeljebb 6 millió forint, a maximális futamidő pedig 10 év mindenhol, mégsem mindegy, melyik banknál igényeljük ezt a fajta jelzáloghitelt. Akadnak eltérések például a minimálisan elvárt jövedelemben, és akinek lakáshitele van, annak korlátozott lehetősége lesz másik banknál ilyen hitelt felvenni.
Egyértelműen a vagyonfelhalmozás éve volt 2020 a magyar lakosság körében, a friss adatok szerint a koronavírus a kockázatvállalási hajlandóságnak is kedvezett. 2019 számai sehol nem voltak ahhoz a friss tőkéhez képest, amit részvényekbe tettek a magyarok tavaly, más kérdés, hogy az időzítés lehetett volna jobb is, ugyanis bukóval zárult 2020.
Sikertelen kitörési kísérlet után nagy erővel pattant vissza az euró-forint jegyzés, részben ez magyarázza a magyar deviza utóbbi két napban mutatott alulteljesítését. Persze könnyű lenne csak egyszerű technikai tényezőre fogni a dolgot, emellett ismét gyűlnek a viharfelhők a forint egén, melyek hosszabb távon is akadályozhatják a komolyabb erősödést.
Egészen tavaly tavaszig a nagyok játéktere volt a mennyiségi lazítás (quantitative easing – QE) a monetáris politikában, a világ jelentős jegybankjai a 2008-as válság után vég nélkül vásárolták az állampapírokat. 2020-ban a feltörekvő piacon is ledőlt az addigi tabu, az MNB is elkezdett állampapírokat vásárolni. Az év végéig aztán rögtön több mint ezer milliárd forintos állományt halmozott fel a magyar jegybank. Ezzel persze nemzetközi összehasonlításban még ezzel is kezdőnek számít az eszközvásárlásokban az MNB, ám a magyar gazdaság és adósságállomány méretéhez képest kifejezetten erőteljes a magyar QE.