Páger Balázs

2024. augusztus 23. 11:01 | Páger Balázs, Tóth G. Csaba, Uzzoli Annamária

Kiderült az igazság a magyar koronavírus-járványról

2020. március eleje és 2022. december vége között közel 49 ezer ember halt meg Magyarországon a COVID-19-fertőzés következtében. Volt olyan időszak a hazai járvány történetében, 2021 tavaszán, amikor hazánk a lakosságarányos mortalitás alapján a negyedik legrosszabb helyzetben volt a világon. Az elhunytak 89%-a 60 év feletti volt, de így is 5500 ember 60 éves kora előtt halt meg a koronavírus-fertőzés miatt. Csak az életkor számított a járvány okozta halálozásokban vagy egyéb társadalmi-gazdasági tényező is szerepet játszott az életesélyek romlásában? Egy 2021-es kutatásunkban már bemutattuk, hogy a járvány a kezdeti időszakban hol okozott nagyobb számban és arányban halálozásokat Magyarországon, azonban azóta olyan összefüggéseket is feltártunk legutóbbi tanulmányunkban, hogy például a meglévő betegségek vagy egyáltalán az iskolai végzettség milyen kapcsolatban lehetett a halálozás valószínűségével?

2024. július 01. 11:00 | Kiss Éva, Páger Balázs

Látványos térképen mutatjuk, hogy Magyarország melyik részeit forgatja fel a jövő forradalma

Az elmúlt évtizedben, de különösen az utóbbi években a magyar ipar számos kihívással nézett szembe, így többek között az Ipar 4.0 technológiák terjedésével, amely révén fokozódik a robotizáció, a digitalizáció és az automatizáció szerepe a termelési folyamatokban. Ezek nemcsak a vállalkozások tevékenységében és a foglalkoztatásban, de az élet más területein is jelentős változásokat eredményezhetnek. Az Ipar 4.0-val kapcsolatos egyre növekvő kutatói érdeklődésre utal a tudományos szakirodalomban megjelent publikációk számának felfutása is, amelyek legnagyobb hányada a műszaki tudományok, az automatizáció és a számítástechnika terén jelent meg. Szintén számottevő a közgazdaságtanhoz, illetve az üzleti tudományokhoz köthető tanulmányok száma. Ezzel szemben eddig kevesebb figyelmet kaptak az Ipar 4.0 alkalmazásokhoz kapcsolódó földrajzi-területi megközelítések, amelyek a térszerveződés különböző szintjein elemzik ezen technológiák alkalmazását, térbeli terjedését és ezek kapcsolódásást a lokális társadalmi, gazdasági adottságokhoz. Cikkünkben különböző indikátorok felhasználásával megyei szinten tárjuk fel az Ipar 4.0 technológiák alkalmazásának térbeli mintázatát, az iparszerkezettel, a digitális infrastruktúra ismérveivel és a társadalmi-gazdasági háttérrel történő összefüggésben.

2024. május 05. 14:00 | Kiss Éva, Páger Balázs

Ami összeköt, az elválaszt? A digitalizáció területi egyenlőtlenségei a magyar feldolgozóipar tükrében

A digitalizáció a 2010-es évek során egyre nagyobb jelentőséget kapott a társadalmi-gazdasági tényezők között egyrészt a digitális eszközök alkalmazásának terjedése, másrészt a gazdasági életben betöltött szerepe révén. Ennek a folyamatnak, amelyet az Ipar 4.0 időszak első hullámának is tekinthetünk, része, hogy ezek az eszközök és megoldások fokozatosan megjelennek a magyar feldolgozóiparban is. Kutatásunk révén arra kerestük a választ, hogy a magyar feldolgozóipar ágazati szerkezete és a digitalizáció térbeli mintázata között vannak-e összefüggések és amennyiben igen, ezek milyen formában jelennek meg egyes ágazattípusok között.

2021. június 17. 12:01 | Páger Balázs, Szabó Tamás, Kovács Sándor Zsolt, Uzzoli Annamária

Lakóhelytől is függhet a koronavírus-fertőzés túlélési esélye – melyek a leginkább veszélyeztetett területek a járvány idején?

A COVID-19-járvány másfél éve alatt 30 ezer ember belehalt a fertőzésbe Magyarországon, de azoknak voltak a legrosszabbak a túlélési esélyeik, akik társadalmi és gazdasági értelemben hátrányos helyzetű területeken éltek. Az összefüggések és az egymásra hatások feltárása a jövő feladata, de már most feltételezhető, hogy az egyén egészségi állapota, valamint életkörülményei nagymértékben befolyásolhatták a fertőzés veszélyét, a betegség lefolyásának súlyosságát, a kórházba kerülést és a túlélést.

2021. január 20. 13:01 | Páger Balázs, Deák András György

Az egész ország megérzi, ha a Dunaferr bedől

Az elmúlt hetekben (hónapokban) számos médium adott hírt a Dunaferrt érintő nehézségekről, amelyhez mindenképpen kapcsolódik egy nyilvánvaló a tény: ha a gyár gondban van, annak nagyon komoly hatása lesz Dunaújvárosra és közvetlen térségére. A következő hónapok talán legjelentősebb kérdése, hogy a város és térségének gazdasága továbbra is építhet-e a gyárra, vagy adott esetben olyan nehézségekkel kell szembenéznie, amelyeket az ózdi vagy diósgyőri vas- és acélgyártás fokozatos eltűnése okozott az elmúlt évtizedekben.

2020. szeptember 17. 15:21 | Lengyel Balázs, Páger Balázs

Tényleg a nagyvárosok kiváltsága a fejlődés?

A gazdasági fejlődés fő motorja az innováció (legfőképp a technológiai innováció). Ugyanakkor az újdonságok generálása és adaptálása is a nagyvárosokban koncentrálódik, ezért a földrajzi régiók közötti egyenlőtlenségekhez vezet, ami hosszú távon károsan hat egy ország fejlődésére, mert sokan nem tudnak bekapcsolódni az innovációs folyamatba. Az innovatív gazdaság kialakítása és erősítése ezért régiókra szabott állami beavatkozást kíván. A regionális tudomány módszertanának segítségével mutatunk rá arra, hogy a helyi társadalom, és a régió gazdaságának adottságai hazánkban is hangsúlyozottan fontosak az innovációpolitika számára. Az innovatív fejlődés kulcstényezői, például a vállalkozókészség vagy az újdonságokra való nyitottság mélyen a helyi társadalom kultúrájában, hagyományaiban gyökereznek. A magyar régiók innováción alapuló fejlődése csak lassan érhető el, és a helyi történetek ismerete szükséges hozzá.

2020. augusztus 29. 10:21 | Páger Balázs

Lesz-e egy magyar középvállalatból olyan cég, mint egy német Mittelstand?

A hazai feldolgozóipari középvállalatok nehéz pályán és bizonytalan körülmények között elért stabilitása értékes, mivel a magyar feldolgozóipar egyik még kiaknázatlan növekedési tartalékát, egyben a külföldi működőtőke-függőség enyhítésének potenciális forrását jelentik. Ez a vállalati réteg a német Mittelstandra jellemző kedvező fejlődési jegyek egy részével is rendelkezik, amelyek közül többek között kiemelhető a családi tulajdon jelentősége, a lokális, illetve regionális beágyazódás, valamint a lépésről lépésre megvalósuló inkrementális innovációs tevékenység. Ezek a cégek a versenyképesség magas útját követik, még ha annak korai stádiumában is helyezkednek el. Ez arra utal, hogy a középvállalatok egy része még nem kiforrott Mittelstand-cég, de az kijelenthető, hogy egy részük ebbe az irányba tart.