Elemzés

Nehéz helyzetben a Fed: az egész világ az amerikai jegybankra figyel, és senki sem tudja, mire számítson

Nehéz helyzetben a Fed: az egész világ az amerikai jegybankra figyel, és senki sem tudja, mire számítson

Nehéz helyzetben találta magát az amerikai jegybank: a Fed legutóbbi kamatdöntő ülésén már óvatos verbális szigorításba kezdett, a mai ülés után viszont valami konkrétumot is kellene mondani. Az infláció az egekben, a gazdasági növekedés stabil, a kötvényhozamok csökkennek. Minden adott tehát ahhoz, hogy a Fed immár részleteket is eláruljon az eszközvásárlási program majdani leépítéséről, hogy ezzel küldje azokat a beígért jeleket a piaci szereplőknek. Csakhogy a helyzet nem ennyire egyszerű: a kilátásokat ismét rontotta a koronavírus, és éledeznek az aggodalmak a munkaerőpiaccal kapcsolatban is. Izgalmas lesz tehát a mai ülés, hiszen még az elemzők közt sincs egyetértés abban, hogy pontosan mire is számítsunk.

Koronavírus: a harmadik oltásról dönt épp a kormány, de vannak még sürgős tennivalók

Koronavírus: a harmadik oltásról dönt épp a kormány, de vannak még sürgős tennivalók

Mindenekelőtt a tisztánlátás érdekében le kell szögezni, hogy valójában két kérdésről van szó, amikor valaki a harmadik védőoltásról beszél koronavírus kapcsán: 1) olyan beoltottaknál kell-e a harmadik oltás, ahol nem vagy hiányosan alakult ki az immunválasz?; 2) olyan beoltottaknál kell-e a harmadik oltás, ahol megfelelő az immunválasz, és esetleg csak később, bizonyos idő elteltével csökken az ellenanyag szint, illetve a sejtes immunválasz? Magyarországon hosszas várakozás után eldőlni látszik a kérdés, jöhetnek a harmadik oltások. De milyen sürgős teendők vannak járványügyben ezen kívül annak érdekében, hogy a negyedik hullám ne legyen rendkívül súlyos?

Megtudtuk: kritikus napok előtt állunk a magyar EU-pénzek jövőjét illetően

Megtudtuk: kritikus napok előtt állunk a magyar EU-pénzek jövőjét illetően

A következő napok, beleértve a hétvégi egyeztetéseket is, kritikusan fontosak abból a szempontból, hogy mikor kaphatja meg a magyar helyreállítási terv a brüsszeli jóváhagyást és hogy mikor és milyen feltételek mentén jöhetnek majd az EU-pénzek Magyarországra, ha jöhetnek – rajzolódik ki azokból az információkból, amelyeket név nélkül nyilatkozó brüsszeli források mondtak el a Portfolio-nak. Az alábbiakban az egyre bonyolultabb ügyet és az előttünk álló lehetséges forgatókönyveket is felvázoljuk, mert a téma láthatóan befolyásolja még a forint árfolyamát is, hiszen tegnapra kéthavi mélypontra bukott az erősödő kamatemelési várakozások mellett is.

Elképesztő, amit a leggazdagabb magyarok művelnek: csak úgy halmozzák a pénzt

Elképesztő, amit a leggazdagabb magyarok művelnek: csak úgy halmozzák a pénzt

A tartósan pozitív tőkepiaci környezetnek köszönhetően 7000 milliárd forint fölé emelkedett a hazai privátbanki szolgáltatóknál kezelt vagyon. Ezek után nem meglepő, hogy az egy ügyfélszámlára jutó átlagvagyon is új rekordon van 150 millió forinttal, új privátbanki ügyfeleket viszont alig tudott akvirálni a szektor. A legnagyobb privátbanki szolgáltató továbbra is az OTP Private Banking, de az Equilor ment az utóbbi fél évben a legnagyobbat a szolgáltatók között.

Ha eddig nem tudtad, mivel lehetett sok pénzt keresni idén, most megmutatjuk

Ha eddig nem tudtad, mivel lehetett sok pénzt keresni idén, most megmutatjuk

Ha eddig a részvényalapokra mondtuk azt, hogy ezzel a befektetéssel nem lehetett melléfogni idén, akkor ez hatványozottan igaz egyes árupiaci alapokra is. A nyersanyagpiacra befektető magyar alapok ugyanis az év első felében 20% feletti hozammal büszkélkedhettek, egyedül az aranyba fektető alapok gyengélkedtek. A legnagyobb árupiaci alap az OTP Föld Kincsei, amely a kategória kezelt vagyonának 64%-át adja.

Keresztbetett az infláció a magyar kötvénybefektetéseknek, oda az egész év?

Keresztbetett az infláció a magyar kötvénybefektetéseknek, oda az egész év?

Miközben a tőzsdék tovább meneteltek, a megugró inflációs várakozások bekorlátozták a kötvényalapok hozamszerzési lehetőségeit az év első felében. Így is voltak azért olyan forintos sorozatok, amelyek szép hozamokat értek el, egy éves időtávon 10% feletti teljesítményekkel is találkozhattunk. A vállalati kötvényekbe fektető stratégiák kifizetődőnek bizonyultak, a legnagyobb kötvényalapok pedig még ilyen inflációs környezetben is tovább növelték vagyonukat.

Milliókat spórolhatsz, ha a most bejelentett lakáshitelt veszed fel

Milliókat spórolhatsz, ha a most bejelentett lakáshitelt veszed fel

A hitelkeresletet és a hitelkínálatot egyaránt ösztönző, kedvező árazású programokat indít el a Magyar Nemzeti Bank a lakáshitelek piacán annak érdekében, hogy felgyorsítsa a hazai lakásállomány energiahatékony megújulását - röviden így foglalható össze az MNB mai bejelentésének a lényege. A Portfolio számítása szerint a fix kamatozású piaci hitelekhez képest egy 10 milliós, 20 éves lakáshitel havi törlesztőrésze közel ötödével, teljes visszafizetendő összege 2,8 millió forinttal lehet alacsonyabb. A program várható lakásár-felhajtó hatása miatt ezen várhatóan osztozni kell a kivitelezőkkel, a program célja, a zöldítő hatás azonban így is érvényesülhet, különösen, ha később szigorít a jegybank az energiahatékonysági feltételeken.

Véget ért a magyarok ingatlanmániája? Alig veszik már a régi kedvencet

Véget ért a magyarok ingatlanmániája? Alig veszik már a régi kedvencet

Ahhoz képest, hogy pár éve milyen irdatlan összegeket raktak a magyarok ingatlanalapokba, idén már mínuszban van az egykor népszerű kategória nettó kereslete, a legnagyobb ingatlanalapok vagyona nem tud érdemi növekedést felmutatni. Pedig annak, aki biztonságosabb és a tőkepiacoknál kevésbé kockázatos befektetést keres, jó választás lehet egy ingatlanalap: az éves hozamok a legnagyobb alapoknál 3-8% között vannak, de fél év alatt is lehetett 4% felett keresni.

Európa egyik fele már túl van a válságon, a másik fele évekig szenved még - Magyarország a nyertesek között

Európa egyik fele már túl van a válságon, a másik fele évekig szenved még - Magyarország a nyertesek között

Ha megnézzük, hogy az európai országok milyen messze vannak a válság előtti gazdasági teljesítménytől, akkor órdító különbségeket látunk. Van néhány ország, amelyik már most meghaladta a válság előtti szintet, és sok olyan van, amelyik a következő negyedévben fogja - ide tartozik Magyarország is. De a többség nem ilyen szerencsés - a spanyolok és portugálok másfél év alatt a gazdaságuk majdnem egytizedét elveszítették, és még hosszú évekbe kerül, mire a 2019-es szintet elérik. Mi magyarázza az ilyen mértékű különbségeket? A válasz sajnos nem olyan egyszerű.

Hivatalos: vagyonfelügyelőt rendeltek ki a Dunaferr vasműhöz

Hivatalos: vagyonfelügyelőt rendeltek ki a Dunaferr vasműhöz

Hosszú ideig tartó huzavona után hivatalossá vált: komoly bajban van a Dunaferr és talán az utolsó próbálkozás zajlik éppen a nagy múltú vasmű életben tartására. A Portfolio megkeresésére ugyanis a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. megerősítette, hogy kivonult a céghez, vagyonfelügyeletet lát el. Közben a vasmű hajszálra van a kényszertörléstől, ugyanis a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hetekkel ezelőtt felszólította a céget a beszámolók pótlására. A cél feltehetőleg a társaság csődjének megelőzése.

Varga Mihály: Surányi György autópálya-koncepciója kockázatos

Varga Mihály: Surányi György autópálya-koncepciója kockázatos

Fontos és megfontolandó állításokat tett Surányi György az autópálya-vitában, amelyre érdemes az államháztartás szempontjából is válaszolni. A szerző egy olyan – az osztrák autópálya üzemeltetéshez hasonló – alternatívát javasol az autópályák fenntartására és működtetésére, amely véleménye szerint egyben az államadósságot is csökkentené mintegy 2000 Mrd forinttal. A javaslat szerint egy 100%-ban állami vállalat részére kellene az autópályák egy részét apportként átadnia az államnak, a fennmaradó részt pedig hitelből vásárolná meg ez a vállalat. Az így befolyó bevételből az állam mintegy 2000 Mrd forint adósságot tudna törleszteni, valamint a mindenkori folyó hiány is 0,5 százalékponttal kisebb lehetne a kamat- és a fenntartási költségek csökkenése miatt. Első pillantásra csábító a lehetőség az államkassza számára, örömmel társulna bármilyen kormány egy ilyen kedvező pénzügyi megoldáshoz. Közelebbről megvizsgálva a felvetéseket sajnos kiderül, a szerző kockázatos alapokra építi a koncepcióját.

Terjeszkedik az állami egészséggyár - Ki lesz a következő?

Terjeszkedik az állami egészséggyár - Ki lesz a következő?

A háziorvosi ügyeleti rendszer és a mesterséges megtermékenyítést végző központok államosítása – két hír az elmúlt hetek terméséből. Az orvosi vállalkozások állami kórházakból történt kizárását is felvéve a listára úgy tűnik, hogy az állam egészségügyi szerepvállalásának utóbbi évtizedben tapasztalt erősödése folytatódik, vagy akár szintet lép. Mi lehet emögött, és mire számíthatunk betegként a következő években?

Rengeteg milliomos született a koronavírus idején, de hogy csinálták?

Rengeteg milliomos született a koronavírus idején, de hogy csinálták?

Több mint 5 millió ember lett dollármilliomos a világban tavaly annak ellenére, hogy a koronavírus jelentős károkat okozott a világgazdaságban – derül ki a Credit Suisse friss Global Wealth Reportjából. Miközben a szegények még szegényebbek lettek, a dollármilliomosok száma 5,2 millióval 56,1 millió főre nőtt tavaly.

Észak-Budának is kijár egy új kórház

Észak-Budának is kijár egy új kórház

A mai napig "Pest nehéz" a fővárosi egészségügyi ellátórendszer, kiemelten a fekvőbeteg-szakellátás, ezért az ellátáshoz való földrajzi hozzáférés a budai kerületek és a környező agglomerációban élők számára sokkal rosszabb, mint Pesten és környékén. Indokolt lenne tehát tervbe venni a budai ellátási kapacitások arányának növelését, de az is fontos elvárás, hogy a budai intézményeket ne egymás rovására bővítsék. A térségi fejlesztést két fontos szempont mentén érdemes megtervezni: a népvándorlási folyamatokra és az ellátásszervezési adatokra egyszerre kell tekintettel legyenek a döntéshozók. Írásomban kísérletet teszek annak bemutatására, hogy ezen szempontok figyelembevételével milyen alternatívák jöhetnek szóba, amikor a budai fekvőbeteg-kapacitás gyakorlati fejlesztése kerül terítékre. Több szakmai érv szól például egy Észak-Budán felépítendő új centrum mellett, az M0-hoz közel.

A magyar betegeket a világon az elsők között vonhatják be génterápiás látásvisszaállító vizsgálatokba (Interjú)

A magyar betegeket a világon az elsők között vonhatják be génterápiás látásvisszaállító vizsgálatokba (Interjú)

Amikor a humán genom projekt befejeződött a kétezres évek elején, akkor az emberiség elmondhatta, hogy sikeresen leolvasta a genetikai kódot, és körülbelül most tartunk ott, hogy ezt át is tudjuk írni - véli György Bence, a Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet (IOB) szemészeti transzlációs kutatócsapatának vezetője. A Semmelweis Egyetemen PhD fokozatot szerző, majd a bostoni Harvard Egyetemen kutató szakember fontos szerepet tölt be a Roska Botond világhírű vakságkutató által alapított bázeli intézetben, ő felel azért, hogy a látás visszaállítása érdekében végzett alapkutatások eredményeit hogyan lehet átültetni a gyakorlatba. A szakember a Portfolio-nak adott interjújában részletesen beszélt a magyarországi terveikről, annak előkészítő munkálatairól, az orvosok és a betegszervezetek szerepéről.

Negyedik hullám Magyarországon? Mégis miért és hogyan?

Negyedik hullám Magyarországon? Mégis miért és hogyan?

Hivatalosan is bejelentették, hogy Magyarországon véget ért a koronavírus harmadik hulláma. Ehhez képest viszont az elmúlt napokban megszaporodtak azok a kormányzati és szakértői nyilatkozatok, amelyek egy újabb hullámra figyelmeztetnek. Mégis hogyan lehet ez?

Hatalmasat alakítottak a magyar bankok, de van egy óriási bökkenő

Hatalmasat alakítottak a magyar bankok, de van egy óriási bökkenő

Törlesztési, hitelfelmondási, árverezési és kilakoltatási moratórium van érvényben Magyarországon, jelen állás szerint szeptemberig;  aligha várható el ilyenkor, hogy a statisztikák mindenben valós képet mutassanak a bankok helyzetéről. Muszáj ezt megemlíteni akkor, amikor ilyen jó számok látnak napvilágot: az MNB tegnap közzétett adatai szerint az első negyedévben rekordszintű, 180 milliárd forintos konszolidált nyereséget ért el a magyar bankszektor. Igaz, cseppet sem kimagasló, 11%-os tőkearányos megtérülés mellett.

A kezdet vége vagy a vég kezdete? Avagy: elhangzik az a bizonyos T-betűs szó ma délután?

A kezdet vége vagy a vég kezdete? Avagy: elhangzik az a bizonyos T-betűs szó ma délután?

Hosszú idő után az első (de nem az utolsó) izgalmas kamatdöntő ülését tartja az Európai Központi Bank ma délután. A jegybankra mérsékelt inflációs nyomás nehezedik, és a kötvényhozamok még megkövetelik a laza monetáris politika fenntartását, így nagy bejelentésre ma nem számítunk. De nem is ezért izgalmas a mai ülés, hanem azért, mert az EKB felé két irányból is közelednek a fellegek, és előbb-utóbb biztosan mondania kell valamit a felgyülemlő aggodalmakra. Christine Lagarde sajtótájékoztatóján már kaphatunk némi ízelítőt abból, hogy milyen korszakra készül a jegybank, így elsősorban a jegybankelnök sugalmaira kell majd odafigyelnünk. Mert ha maradnak is a galambok Frankfurtban, egyre kevésbé lehet úgy tenni, mintha semmi sem történne.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kőkeményen belerúgott a legendás F-35-ös vadászgépekbe a világ leggazdagabb embere - Tényleg ekkora a baj?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.